Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
Korkülönbség!
Korkülönbség!
2000. augusztusában megismerkedtem egy lánnyal, akibe nagyon beleszerettem. Amikor csak lehetett együtt voltunk, hamar megbarátkoztam a szüleivel, szóval minden nagyon szépen alakult. Bárhová is mentünk mindíg úgy szerveztem a programokat, hogy legkésőbb 10-kor otthon legyen, ezzel mindíg jó pontot szereztem a szüleinél. Az anyja gyakran hangoztatta, hogy nagyon örül, hogy a lánya ilyen rendes fiút talált magának. Az apja is meg volt velem elégedve, tegeződő viszonyban voltam minkettőjükkel! Aztán eljött az amitől nem ok nélkül tartottam. Négy hónap alatt szinte mindent megtudott rólam, kivéve azt, hogy hány éves vagyok. November 27.-én volt a szülinapja, és elkerülhetetlen volt, hogy megtudja hány éves vagyok. Ő akkor lett 16 éves, én meg 29 voltam. A reakció eléggé lesujtó volt, főként a szülei részéről. Fel voltak háborodva, hogy ennyi idősen mit akarok az ő kislányuktól, miért nem a saját korosztályomban keresgélek. Hiába védekeztem azzal, hogy ha most nem 29 hanem 19 lennék akkor pontosan ugyanezek a külső, és belső tulajdonságaim lennének, ugyanígy néznék ki, és pontosan ennyire szeretnénk egymást. Vagy ha megismerkedne egy korosztályabeli fiúval akkor valószínű, hogy néhány hét alatt az ágyban kötnének ki, és aztán néhány hónap múlva vége is lenne a kapcsolatuknak, az talán jobb választás lenne? Én mellettem biztosan tartós, komoly kapcsolatra számíthatna. De sajna ez nem hatotta meg őket. Az apja azzal fenyegetett, hogy megveret ha még egyszer találkozni merek a lányával. Az anyja azzal, hogy ha nem hagyom békén a lányát akkor feljelent zaklatásért, és ha a lánya próbál velem találkozni akkor intézetbe rakatja. Ilyen módon lett vége a kapcsolatunknak, de azért valamennyire nyomonkövettem a sorsát. 2003-ban a karácsonyi bevásárlásnál összefutottam az anyjával. Elég barátságos volt, és bocsánatot kért a történtekért, és elmondta hogy igazából nem is zavarja a nagy korkülönbség. Azzal magyarázkodott, hogy nem is igazán gondolta komolyan a dolgot, és nem bánná ha továbbra is barátkoznék a lányával, szívesen látnának újból, ha úgy gondolom. Csak hogy részemről van egy kis probléma. A lány addigra tipikus tinilánnyá vált. Haverok, buli, pasik, szóval 19 évesen már több pasi is végigment rajta, és nekem így már nem kellett. Ezt meg is mondtam neki, és természetesen megint én voltam a bunkó. Ők voltak akik azt akarták hogy így legyen. Ha velem maradt volna akkor valószínüleg már házasok lennénk, talán már unoka is lenne, de sajna az ő akaratuk teljesült. Mára az lett a helyzet, hogy néha ő alszik valamelyik pasinál, vagy néha náluk alszik valamelyik pasi. Sajna az a gond a mai lányoknál, hogy elsőre nem akarnak tartós kapcsolatot. Úgy gondolják, hogy amíg fiatalok addíg kell élni. De hogyan??? Amikor már kiélték magukat akkor kezdenek gondolkodni, de akkor már késő. Addígra már csak komoly kompromisszumok által találnak pasit, és akkor sem valami jót, mert egy normális pasinak nem egy kiélt nő kell.
|
