Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Ral OFF Riverwood naplója


Saladin [4853 AL], gazdája Ral OFF Riverwood
Hosszú menetelés...

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/4853
Hosszú menetelés...

2022-09-24

Először is, ma lenne apa 69. születésnapja. Isten nyugosztalja! Megemlékeztem ma róla, még ha benne is vagyok egy hosszú menetelésben. :(((

Minden nap talpalok. Nyomom kettesével a másodállást. Egyre többször támadnak flesseim. Látom a kezdetet, és látom a véget - ismét... Azon agyalok, hogy idén a karanténunk elhagyásának napján ki fogok menni Tatabányára. Az orvosi rendelőhöz, aztán irány a Kvassay Híd Csepelen. Gondolkozom, hogy mit kellene tegyek. Néha, rosszabb óráimban elképzelem, hogy a vérveszteségtől homályos látással az utolsó amit látok, az a tó Környén. Szeretném hinni, hogy ha megtenném, ismét ott tartanék, ahol tartottam valamikor. Nagy vágyakkal, tervekkel, boldogan, békén...
Ambivalensek az érzéseim. Egyszerre lennék kapcsolatban, meg nem is. Ahogy egyre hosszabbak, és hidegebbek az éjjelek, vágyom a törődést. Vágyom arra, hogy a hosszú munkaórák után meleg várjon haza. Nem is annyira a fűtés hiányzik, mint az, hogy valakinek, aki szépséges, aki bájos, aki kedves, meleg ölelésében elfelejtsem a napi szarokat. Belebújjak, és hajzuhataga mint függöny takarjon el a világ elől. Nem szex kell. Ölelés. Csókok.
Ma elmondtam Zsiráfomnak (Úr isten! Hány éve nem írtam róla a blogomban...!), hogy szar ám úgy kelni reggelente, hogy SEMMI értelme nem volt, és nem is lesz küzdeni. A puszta létért túl sok. Haladni kevés.
Ami azonban a jó ebben az egészben, hogy nem függök senkitől. Ha dolgozom, magamért teszem. Ha nem, azt is magamért teszem. Ha élek, magamért teszem. Ha meghalok... Azt is magamért teszem.

Kissé lázasnak érzem magam. Meg álmosnak. Olyan békés minden... Bár maradna minden így. Sokszor csodálkoznak rajtam, hogy mennyit alszom. Pedig ilyenkor azt képzelem, hogy valakinek a selymes bőrébe, hajába temetkezem. Akkor tudok megnyugodni. Az a boldogság. Elképzelem, hogy a rókáimmal, meg a többi állatkával körbevéve bújunk egymáshoz. És csak azt súgja a fülembe: "Semmi baj! Itt vagyok. Ezt a nehéz időszakot is átvészeljük." Ha erről szólna egy párkapcsolat, hogy hol egyikünk hol másikunk vigasztalja/szeretgeti a másikat, egy teljes életet le tudnék valaki mellett élni. Egyre kevésbé gondolok a hosszútávra. Egyre kevesebb gondolatom szól arról, hogy mit is akarok még az élettől. Egy dolog azonban mégis van... De csak arra építeni egy jövőt ÖNGYILKOSSÁG. Akkor inkább a hideg penge, meleg vér Környén. A vasútállomáson. A nap első, vidám sugarait MÉG lássam.

Egyik Nap letűnik. Kitágul. Feléli hidrogénkészletét, a részecskék nem képesek többé kiegyensúlyozni a szerkezetét, így az égitest a saját súlya alatt roppan össze, és szupernóvává válik. A másik Nap pedig megkezdi szokásos vándorútját az égen. Ahogy tegnap. Tegnapelőtt. Tavaly. Négy éve. Harminckét éve. Minden egyes nap...



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat