Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/110258
|
2004. november 6.
Életpozíciók
Amikor másfél éves korunkban hetvencentis lényünk befogadást nyer a közel kétméteres óriás felnőttek birodalmába, képlékeny személyiségünket ilyen és ehhez hasonló mondatok formálják: "Hagyd, úgysem érti", "Ugyan, kicsi még ehhez", ,"Vedd el tőle, még eltöri". Nem kell sok idő ahhoz, hogy egyszer s mindenkorra tudomásul vegyük: bármit teszünk, így is, úgy is buták és ügyetlenek maradunk. Úgy tűnik, mindezek után hiába telik el röpke harminc vagy ötven év, hiába gyűlnek a diplomák, a szakmai sikerek, hiába leszünk magunk is szülők és nagyszülők, a hajdani érzés, hogy velünk alapvetően valami nincs rendben, mit sem változik. A szorongó Gyermek odabent egyre azt lesi, mikor bizonyosodik be róla újfent, hogy még mindig nem elég jó, nem elég okos és ügyes. S bár a felnőttek, akiknek a Gyermek hajdan meg akart felelni, réges-rég a földben porladnak, éber szellemük jelen van, és rezzenetlenül figyel. "Hohó! És a kézmosás?" - rikolt diadalmasan Aranka néni kísértete, s gyomrunk nyomban görcsbe rándul, és fülünk égni kezd.
Ezek a csupán a fejünkben élő kísértetek nem mások, mint Szülői Hangok, az általuk kiváltott érzések pedig a tranzakcióanalízis életpozíciói. Már egy hároméves gyerek is életpozíciókat határoz meg, amikor azt mondja: "Én jó vagyok, mert megettem a tökfőzeléket, de Robi rossz, mert elvette a lányok játékát." Az ember következésképpen lehet "oké" (jó, tisztességes, sikeres, elismert, ügyes, erős, győztes), és lehet "nem oké" (ügyetlen, buta, tehetségtelen, vesztes és sikertelen). Mivel a tranzakcióanalízis a kapcsolatok tudománya, ezért az életpozíciókat elsősorban az Én és a másik ember viszonyában határozza meg. Minden egészséges kapcsolat ezen az egyszerű állításon alapszik: "én oké vagyok, és te is oké vagy" (1. Thomas Harris hasonló című könyvét). S mivel mindnyájan "nem oké" gyerekként kezdtük földi pályafutásunkat, ezért szinte elenyésző kisebbséget képviselnek közöttünk azok, akik belső meggyőződésük alapján képesek arra az egészséges megállapításra jutni: "Mondjon bárki bármit, én akkor is oké vagyok."
Nos, ezen kevesek közé tartozik az Oroszlán. "Oké vagyok - sugározza magából -, és te is oké vagy, ha engem elismersz." Ebbe az alkuba az emberek többsége boldogan bele is megy. Kivételt egyedül azok a jegykarakterek képeznek, amelyek szintén vezetésre motiváltak (mint pl. a Kos, a Nyilas vagy a Bak), vagy éppen fordítva, az irányítást végképp elutasítják (mint pl. a Vízöntő).
|
