|
Szerencse Lánya naplója
Hunched Beatrix [252868 AL], gazdája Szerencse Lánya
2009-09-14
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/252868
|
2009-09-14
Már régóta vándoroltam szerte a galaxisban. Öregnek éreztem magam mint ahogy a sejtjeimet alkotó atomok is azok. Néha szinte láttam magam előtt azt a csendet ami végtelen idővel és térrel ezelőtt körülölelt, a szomszéd atomokat, látom a kapcsokat köztük és köztem, érzem az erejüket, a szépségüket. Akkor még minden egyben volt. Aztán történt valami és a csend megszűnt létezni. Valami káosz, valami iszonyatos erő széttépte a láthatatlan kapcsokat atom és atom között, szerteszórta őket a galaxisban, örök vándorlásra és némaságra kárhoztatva őket. Millió évek teltek el és az atomok csak vándorolnak, sodrodnak az űrben, kitéve a vonzások és taszítások láthatatlan indáinak. Mindegyik járta a maga útját amit a fizika ismert és ismeretlen törvényei neki szántak. De egyszer csak valami történt, ismerős vonzás kerített hatalmába, lassan de megállíthatatlanul sodródtam feléje. Minden egyes nappal, a napok perceivel egyre közelebb kerültem hozzá s most újra érzem a tüzet, azt az ismerős vonzást amit csak ott, csak mellette éreztem. És hiszem sőt tudom hogy ott a helyem mellette. Úgy mint akkor régen. Bensőm izgatott remegése, a sejtjeimet alkotó atomok vonzása, a lelkem vágyakozása, az érintése mind mind azt súgja hogy hazatértem. Hogy a végtelen térben és időben újra megtaláltam a helyem és célom. Mellette.
Köszönöm hogy újra megszülethettem.
|
Problémás tartalom jelzése
|
