Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/168756
|
Brasch Bence: Büszkeség...
Brasch Bence: "Büszkeség nincsen bennem"
A 157-es szám, a szerencsealsónadrág és a nagyszabású tervek. Brasch Bence egy székesfehérvári musicalgálán lép fel hamarosan olyan zenészekkel, akiket nagyra tart.
- Van egy szám, ami nagyon jelentős az életedben. 157-es. Mesélj erről.
- Ezzel a számmal kerültem be a műsorba, ezért van nagy jelentősége. Mikor ez a rajtszám szerepelt az ingemen, rajtszámként, úgy érzem, örök emlék marad a Csillag Születikből. Az előválogatások izgalma jut eszembe, ha ránézek.
- Mik azok a szakmai tapasztalatok, amiket a műsornak köszönhetsz?
- Sokat segítettek a felkészülésben. Minden nap gyakoroltam, folyamatosan azon gondolkodtam, hogyan lehet még jobb a produkció, hogyan tudok megfelelni a közönségnek, a zsűrinek és magamnak is. Sok mindent megtanultam arról, hogyan beszéljek olyan emberekkel, akiket frissen ismertem meg, miket mondhatok el és miket nem, mennyire bízhatok másokban.
- Mi szerint döntöd el, miről beszélsz, miről nem?
- A tapasztalatokat, szakmai dolgokat szívesen osztok meg bárkivel. Most ugyan nincs barátnőm, de ha lenne, akkor róla és a magánéletemről nem szívesen beszélnék.
- A rajongói levelekkel hogy állsz?
- Sok internetes weblapon jelen vagyok és így a rajongók tudják követni a napjaimat. Ott tudnak nekem írni és válaszolok is. Blog bejegyzéseket írok minden héten. Videókat készítünk, próbálom aktívvá tenni a kapcsolatomat a közönséggel.
- Miért fontos számodra, hogy aktív legyen a kapcsolatod a rajongóiddal?
- Ők azok, akik miatt a zenészek, énekesek csinálják azt, amit csinálnak. Szeretném, hogy minél jobban megismerjenek, mint ember, hogy eljöjjenek a koncertemre és együtt örüljünk, együtt sírjunk.
- Fellépések előtt babonából mindig ittál egy kortyot az üdítődből, és van egy kedvenc alsónadrágod. Mi a helyzet ezekkel?
- A műsor alatt ittam a vízből mindig. Mióta vége, már nem iszom olyan vizet. Csak szakmai babonáim vannak. Beéneklek. Szeretem, ha rajtam van a “füles kontroll”, a mikrofon a kezemben van, letesztelem, milyen interaktív a közönség.
- Az alsónadrággal mi a helyzet?
- Az elődöntőn volt rajtam. És rájöttem, hogy ezt úgyis szeretem, így minden döntőnél viseltem.
- Van egy saját mikrofonod, ennek ellenére mégis távirányítóba énekelsz. Mi ennek az oka?
- Nem tudom miért van ez. Mindenkinek ajánlom, hogy próbálja ki, milyen otthon távirányítóba énekelni. Úgy készülöm, hogy légzésgyakorlatokat csinálok és felírom a változásokat. Beénekelek, aztán meghallgatom a dalokat, amiket énekelek, csiszolgatom itt-ott.
- Készülnek a saját dalaid?
- Nem mondanám teljesen biztosra, hogy lesz lemezem. Rengeteg ötlet van. Biztosan lesznek saját számaim, de nem szeretnék erről nyilatkozni, mert ez nagyon képlékeny még. Egy hónapon belül biztosan hogy lesz információ.
- Mivel szoktál fellépni?
- Mindenféle feldolgozásokkal, amiket a műsorban is énekeltem. Előadok TNT dalt, énekelek Ronan Keatingtől, kedveskedem a publikumnak a Zene az kell című számmal és a Hol van az a lányt is bemutatom. Próbálom úgy összeállítani a műsort, hogy mindenki jól érezze magát. A Republic dalt például mindenki énekelni szokta velem, ami nagyon jó, ha kitartom a mikrofont, szinte túlénekelik a zenét. Olyan számokat kell választani szerintem, amiket ismernek az emberek. Persze, ha lesz sajátom, természetesen azt fogom választani, de ahhoz kell a videoklip, ez majd alakul.
- Mi az az élmény a színpadon, amire azt mondod, ezért érdemes csinálni?
- A visszajelzések. Az, hogy velem énekelnek, hogy látom a szemükben a lelkesedést, hogy tapsolnak, és mikor lemegyek a színpadról, odajönnek hozzám. Ezért érdemes csinálni.
- Mivel lennél elégedett öt év múlva?
- Ahogy magamat ismerem, sosem leszek elégedett. Folyamatosan fejlődni kell. Az én életemben az öt év már éppen a felnőttkorba visz át, akkor leszek 23 éves. Azt szeretném, ha akkor ugyanígy szeretnének az emberek és csinálhatnám ezt.
- A műsor kapcsán több zenész ismerőst szereztél. Szakmai dolgokról is szoktatok beszélgetni?
- Egyértelmű, hogy kell szakmai vélemény, mindig ki kell választani két embert, akiknek adok a szavára. SP sokat segít, hogyan kell feldolgozni a negatív kritikákat, miként viselkedjek a többi emberrel.
- A gimnáziumban magántanuló lettél. Milyen szerepet tölt be az életedben a tanulás?
- Nagyon fontos számomra, komolyan veszem, készülök a vizsgákra. Most kell majd választani, hová szeretnék tovább tanulni. Az első félévet jól zártam. Év közben a második fél évben be fogok járni, hogy ne maradjak le egyáltalán.
- A tanárok hogyan állnak hozzád?
- Úgy gondolom szeretnek engem, segítőkészek mindenben. Nagyon jó a viszonyom velük. Igaz, nem mondanám, hogy kitűnő tanuló vagyok, de a rosszak közé sem tartozom. Négyesek a jegyeim.
- Milyen irányba szeretnél haladni a felsőoktatás terén?
- Mindenképpen művészeti vonalon szeretnék maradni. A Színművészeti Egyetemre szeretnék felvételizni, illetve több színháznak vannak stúdiói, ilyen irányba szeretnék menni. Illetve folytatom a zenélést.
- Februárban fellépsz Székesfehérváron egy musical gálán. Szerelmes dalokat fognak előadni. Miket fogsz előadni és miért pont azokat?
- Egy, a Mozartból ismert dalt fogok énekelni, a Zene az vagyok én című dalt. Ez a szívemhez nagyon közelálló dal. Sokat énekeltem ezt már a Csillag Születik előtt is. Hozzám nőtt ez a sláger, szeretem előadni. Fogok énekelni az Elizabethből is, de nem szeretnék mindent elárulni.
- Énekeltél már szerelmes dalt lánynak?
- Szerenádot még nem adtam, de ha előadok egy szerelmes dalt, én tudom, kinek énekelem, még ha a lány nem is tudja, hogy neki szól. Így hitelesebb.
- Mennyivel másabb egy olyan napod, amikor van fellépésed? Izgulsz olyankor?
- Izgatott vagyok, és mindig nagyon várom, hogy színpadra léphessek, mert olyan nagy öröm, mikor látom, hogy várnak minket. Élvezem.
- Székesfehérvár szinte hazai pályának tekinthető számodra. Mennyivel másabb egy olyan helyen, ahol többen ismernek, jobban várnak.
- Nagyon kíváncsi vagyok, mit fognak mondani, Székesfehérváron már nagyon sokat léptem fel különböző gálák keretében. Most nyilván többen megismertek, hogy a tévében szerepeltem. Mindent meg fogok tenni, hogy a legtöbbet kihozzam magamból. Nagyon fontos lesz nekem, hiszen számomra példaértékű emberekkel együtt léphetek fel. Minden egyes fellépésem egy nagy esemény, ugyanúgy készülök fel rá. Ezen a gálán Németh Attiláékkal, Tóth Gabiékkal, ha jól tudom, Puskás Peti is fellép. Ők olyan énekesek, akik példaértékűek számomra, egyszer én is szeretnék olyanná vállni, mint ők.
- Ha egy számodra példaértékű emberrel lépsz fel, figyeled, ők mit csinálnak, mit tanulhatsz tőlük?
- Persze, ez alapvető, hogyha az ember felettállókkal dolgozik, akikre példaként tekint. Olyan tapasztalatokkal rendelkeznek, amiket a hosszú munkájuk során sajátítottak el. Ezekből megpróbál az ember épülni. Erre szokták mondani, hogy rengeteg dolgot csak a színpadon lehet elsajátítani. Persze vannak olyan dolgok is, amiket kizárólag szakmai felügyelettel lehet megtanulni. Például beszéd-, énektechnika. De ha ilyen emberekkel dolgozhatok együtt, önkéntelenül tanul az ember, főleg, ha még figyel is, hogy hogyan csinálják a nagyok, akkor rengeteget lehet fejlődni.
- Hogyan lehet feldolgozni azt, hogy valaki hirtelen ismertté válik?
- Szerintem feldolgozni nem lehet, csak hozzá lehet szokni. Nem lehet feldolgozni, hogy miért mennek oda annyian, miért szeretnének sok közös fotót. Mindenki másképp kezeli ezeket a szituációkat. Jó, hogy vannak emberek, akik folyamatosan követik az utamat és kitartanak mellettem.
- Sok tininek a példaképe vagy. Odafigyelsz arra, hogy példaképként viselkedj, ahogy ez helyes, vagy ez a részed?
- Nem csinálok olyan dolgot, amire oda kell figyelni, hogy ne mutassam meg az embereknek. Ha bulizom nem nagyon iszom, nem drogozom, nem is szeretném még kipróbálni sem. Szerintem ezek olyan dolgok, amik alapvetőek kellenek, hogy legyenek egy fiatal életében.
- Vannak negatív tapasztalataid az ismertséggel kapcsolatban?
- Nem igazán. Sokan mondják, hogy a régi barátaim nem maradnak majd meg. De nálam maradtak, akik jó barátaim voltak. Én arra vágytam, hogy megmutathassam magam az országnak, hogy mennyire látják bennem a szakmaiak a tehetséget.
- Mire vagy a legbüszkébb az eredményeid közül?
- Nem is tudom, még nem érzem, hogy van olyan dolog, amire már büszke lehetnék. Remélem, majd lesz. Büszkeség nincsen bennem.
- Tervezel előre, vagy egyik napról a másikra élsz?
- Persze, tervezek. Próbáljuk úgy kialakítani a dolgaimat, hogy később el tudjak helyezkedni színházakban, készülök a felvételikre. Szerintem az ember úgy tud ebből megélni, illetve hosszútávon létezni, ha előretervez.
|
