Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/11980
|
2008-06-30 karitali
Egy remek Székelyföld karavántalálkozón voltam a június utolsó hétvégéjén, 28-29-én Badacsonyban odaúton IC-vel, visszafelé "mindenholmegálló" gyorssal 3, illetve 4 órát utazva. Fogadtak mikor megérkeztem, legalább odataláltunk! :) Sokat gyalogoltunk, de utána leraktam a cuccomat és meghívtak reggelizni a kedves ottlévők, amikor már a ház teraszához értem. Elfogadtam, elkezdtem enni-inni, közben "befutottak" tevepárom, Márti, és kedves férje is. Blablabla, röviden: Nagyon jól éreztem magam Badacsonyban; még unatkozás közben is! :-))) Távolról megnézhettük a badacsonyi, amúgy cseppet sem kalap alakú hegyet, a szép virágra rácsodálkozhattunk, s két négylábú élőlénnyel is találkoztunk - elkerülhetetlenül:), de mindketten aranyosak voltak, a kutya is és a perzsa macsek is.
Nem bántam meg, hogy elmentem a kb 18 ember közé tizenkilencediknek! :-) Balatonoztunk is közösen, dobáltuk a játékot bent a vízben; agyoncsíptek minket a szúnyogok este, sötétedés után, de a szorgalmas tevetartó asszonyok és a ventilátor elkergették őket - vagy addigra pont jóllakott rajtunk a csapat szúnyog. Éjjel sátorban aludtam, és eleinte nem kellett a hálózsák - még internetezni sem lehetett vele ;) - aztán éjfél után egyre inkább hidegérzetem támadt, végül bebújtam a jó meleg zsákba kényelmesen elhelyezkedtem és vagy 3 órát aludtam utána egyfolytában. Éjjel ciripelt nekem egy tücsök, azt figyeltem, merthogy jó házőrző, a kínaiak állítólag tücsköt tartanak erre a célra, mert amikor elhallgat, akkor van valaki/valami a közelben. Egyszer ez is abbahagyta, no, akkor füleltem, de csak egy-két ember mámoros-kiáltós beszélgetését hallottam; aztán egy idő múlva ismét rázendített muzsikusom. :o)
Hú, túl sok minden van, amit szívesen leÍrnék még..!:-)
..pl a sátorállítás is egy élmény volt - köszönöm!
..hogy össze tudnak fogni emberek!
Ezért értelmesebbek és megbízhatóbbak a nálam idősebbek. ..és ne mondja senki, hogy minden fiatalnak az a karmája, hogy át kell élnie a csalódásokat, hogy utána Ember lehessen! Hazugság. Anélkül is emberré tudunk válni. .. pl ilyen kedves emberek mellett/társaságában, mint ahol én voltam.
Az ebédünk szombaton ott helyben készült - szombaton nem annyira ízlett, mint vasárnap, amikor nagyon ízlett, azt mondta a szakács, hogy összeértek az ízek addigra, hát igen, vasárnap már egy élmény volt az is. Igazából nem tudtam, mit eszek - szombaton -, és visszatöltöttem levet a bográcsba meréskor, aztán ízlelés után rájöttem, hogy talán az a legfinomabb része az ételnek - bocsánat ezért a talán bántó őszinteségért! Vasárnap már boldogan fogyasztottam levet is, húst is belőle; és még a puliszkát is megízleltem ésésés finomnak találtam. A finom ez esetben azt jelenti, hogy egyáltalán nem volt nehéz étel, jól esett és még vagy egyszer repetáztam is belőle, nyamm-nyamm. Még életemben nem ettem olyat szerintem, ha jól emlékszem. Örülök, hogy személyesen is találkoztam ezekkel a melegszívű emberekkel! Nagyon boldognak és könnyűnek éreztem magam, ahogy gondolom, a többiek is :o) igaz, vasárnap én is aludtam volna egy nagyot délelőtt, hallottam, amint valaki ezt súgja fejemben: aludj, aludj! :)) Talán a Nap, a napfény/napsugarak, a szokatlan, de kellemes környezet, talán a szabad levegő, vagy a Balaton vette ki erőmet, vagy töltött fel annyival, hogy az szinte sok volt nekem hirtelen.. Nagyon jól éreztem magam, az ilyen alkalmakért érdemes élni! Semmi kedvem nem volt onnan eljönni! :-/
|
