Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/50483
|
Miért veszélyes az ...
ultraibolya sugárzás ?
Az nyilván elég nehezen oldható meg, hogy ne menjük a napra, ezért inkább ajánlatos felkészülve várni a sugarak támadását.
Újra itt a nyár, és ezúttal sem jött divatba a fehér bőr. Pedig egyre veszélyesebb kimenni a napra: Magyarországon évente több mint félezren halnak meg a melanóma, a legveszélyesebb bőrrák következtében. Sorozatunkban az UV-sugarak nyomába eredünk.
Tény: az ultraibolya sugárzás jelentősen növeli a bőrrák kockázatát. Az utóbbi évtizedekben pedig mintha egyre erősebb volna a sugarak ereje: míg 1935-ben minden ezerötszázadik embernek lett bőrrákja, addig 2000-ben 75 emberből egy megbetegedett. A becslések szerint 2010-ben már ötven emberből egynél diagnosztizálnak melanómát.
Magyarországon mintegy kétezer embernél fedezik fel a betegséget, közülük több mint ötszázan bele is halnak a szövődményekbe. A súlyos áttétek miatt ugyanis a melanóma igen veszélyes.
Az ultraibolya sugárzás a látható fénynél rövidebb hullámhosszú elektromágneses sugárzás. Három fő típusa van: a kisebb energiájú UV-A (315–400 nanométeres hullámhosszal) károsíthatja a kollagénrostokat és a bőrben lévő A-vitamint, és mivel eljut a kötőszövetekig, illetve a véredényekig, a bőr túl korán elveszítheti rugalmasságát, ráncosodhat. Az UV-A sugárzás gyors, de gyorsan elillanó barnulást okoz, mivel a bőr felső rétegeiben meglévő pigmentet, a melanint aktiválja. A melanin mennyisége határozza meg a bőrünk színét (minél több van belőle, annál sötétebb), és védi a bőrt a napsugárzástól és az UV-fénytől.
A rövidebb hullámhosszú (280–315 nanométeres), de nagyobb energiájú UV-B fény jóval hosszabb ideig tartó barnaságot okoz, mivel serkenti az új melanin termelődését, sőt a bőr megvastagodásához vezet – ez a szervezet védekező reakciója a további károsodás ellen. Sajnos a defenzíva nem tökéletes, ezért ha túl sok UV-B sugárzás éri a bőrt, akkor nemcsak leégünk, hanem a bőrrák kialakulásának esélye is megnő. Károsítja a bőrsejtek DNS-ét, ami mutációkhoz és rákos elváltozásokhoz vezethet. A bőr ráadásul nem felejt: a sugárzás nem „nullázódik le”, hanem összeadódik életünk során.
Úgy tartják, hogy a vékonyodó ózonréteg miatt több ultraibolya sugárzás jut el a Földre, így egyre veszélyesebb kitenni magunkat a napsugaraknak. Korábban azt javasolták, 11 és 14 óra között ne menjünk napra, most már 10 és 16 óra közé teszik ezt az időszakot. Ám nem biztos, hogy a mesterséges fénnyel jobban járunk. Az már kiderült, hogy a szoláriumozással sem kerülhetjük el a káros sugarakat, és egyes kutatások szerint azoknál, akik 35 éves koruk előtt rendszeresen szoláriumoztak, 15 százalékkal nő a melanóma kialakulásának valószínűsége.
Az nyilván elég nehezen oldható meg, hogy ne menjünk a napra, ezért inkább ajánlatos felkészülve várni a sugarak támadását. A jól bevált naptej (és a nap elleni kenceficék népes családja) azonban mit sem ér, ha nem tudjuk, meddig hatásos. A flakonokon feltüntetett szám azt jelenti, hányszor több ideig lehetünk a napon, mint fényvédő nélkül. Vagyis ha valaki tíz perc alatt ég le, akkor egy harmincfaktoros szer 30x10 percig, azaz öt órán át véd.
A fényvédők általában az UV-B sugárzás ellen hatásosak, ám érdemes olyat használni, amely az UV-A-tól is megvédi a bőrt. Hiszen hiába biztosítottuk be magunkat UV-B ellen, ha – a biztonság illúziója miatt – hosszú időn át az UV-A sugarak károsítják a bőrünket. A fényvédő mellé érdemes beszerezni egy megbízható, UV-szűrős napszemüveget is.
Ha ezek után mégis arra adjuk a fejünket, hogy kimerészkedünk a napra, nem árt tudni: a vízben sem tudunk elmenekülni az ultraibolya sugarak elől. Félméteres vízrétegen az UV-B több mint fele, az UV-A fény csaknem egésze áthatol. A laza szövésű nyári ruha sem állítja meg a sugarakat, sőt még a felhőkön is átjutnak. És az üveg sem nyújt védelmet, az autókban használt üveg ugyanis az UV-B sugarak nagy részét kiszűri, de szinte teljesen hatástalan az UV-A fény ellen.
Ezért legjobb, ha még az előtt bekenjük magunkat fényvédővel, hogy elindulnák nyaralni. Hogy a vége ne legyen leégés.
|
