Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2006-08-08
Tanzánia 4
Igazi szafarink első napját, a Szerengeti Nemzeti Parkban töltöttük. A park bejárata egy egyszerű fakorláttal jelzett hely. Miután befizettük a parklátogatási díjat, elindultunk egy elég sima földúton, lassan de biztosan. Az úton csoportosan pihentek a majmok, a park házi szabálya, hogy nem szabad az állatokat zavarni. Ha nincs hely a kikerülésükre meg kell várni, amíg maguktól tovább állnak, dudálni, motort túráztatni szigorúan tilos. A majmok után, struccokkal találkoztunk, gyönyörű fekete fehér tollazatú hímekkel és kissé közönségesebb szürke nőstényekkel. Óriási szerncsénk volt, pár órával a parkba lépésünk után, oroszláncsaládot pillantottunk meg, elterülve az akácia fák alá, egy nemrégiben elejtett zebra majszolása közben. Nagyon furcsa érzés volt látni, távcsövön keresztül az oroszlánok véres lakmározását. Tudom, hogy a beteg gyenge állatokat tudják letéríteni és szükségük van a táplálékra de élőben látni kicsit hátborzongató. Félelem nem volt bennem csak egy kellemetlen borzongó érzés. Az oroszlánok egyébként a szavanna legbékésebb laki. Ha jól vannak lakva nem érdekli őket senki és semmi. Volt olyan, hogy fél méterre gördültünk el előttük de még a fülüket sem mozdították. A késő délután folyamán, láttunk még Thomson gazellát, elefántot, zebra és gnú csordát, de az oroszlánok lakmározása volt a csúcs. Szálláshelyünk a*** Serena Lodgeban volt. Ez egy nagyon szép szálloda komplexum, a fehér ember számára szükséges luxussal felszerelt szobákkal. Sajnos, a meleg víz és az áram nyújtotta kényelmet, nem tudtam teljes szívvel élvezni, mert utunk során nagyon sok szegény, mostoha körülmények között élő embert főleg gyereket láttunk. Legmegrázóbb élmény az volt, mikor 3-4, 10 éven aluli gyerek, szaladt az autóval párhuzamosan kezükben szörnyű koszos műanyagkannákkal, és vízért könyörögtek. Kolduló gyereket láttam sokat sokfelé de ezek ott kint a semmi közepén nagyon szívszorító látvány voltak. A másik dolog, ami lehet, hogy csak számomra volt furcsa, az idegenvezetőnk egy istállószerű barakkban éjszakázott, több tíz társával. Túl nagy volt a két hely közötti különbség, minden szempontból. A szobánk ablakából este megfigyelhettük a vízilovak pocsolyához való vonulását. A vacsora és a másnapi reggeli is nagyon finom volt. Az én, ízetlen svéd kajához szokott gyomrom, nagyon élvezte a sok zöldséget és friss gyümölcsöt. Minden reggel frissen préselt mangolevet ittam, azóta sem találok európai üzletekben, ízben hozzá hasonló gyümölcsöt.
Folyt. köv.
|
