Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
Tanzánia 6.rész
Tanzánia 6.rész
Utolsó nap a Szerengeti Nemzeti Parkban. Kora reggel indulunk egy nagyon különleges helyre, a Mara folyóhoz. Ezt a folyót mutatják minden Afrikáról készült természetfilmben. Ez az a hely, ahol minden évben kétszer, több százezer gnú és zebra vándorol át a Szerngeti északi részéről, Kenyából, délre Tanzániába. Télen, ott tartózkodásunk idején, a folyó szelíd patak képében fogadott. Egy szélesebb résznél megálltunk és kémleltük a vizet, pár perc múlva megláttuk: a mozgó füleket. Vízilovak, Afrika legfélelmetesebb kérődzője. A vízilovak okozzák a legtöbb sérüléses és halálos balesetet, ha valaki megzavarja őket, vagy a közelükbe merészkedik, azonnal támadnak. Mi tisztes távolságból szemléltük, a néha-néha óriásra tátott rózsaszín szájakat. Szerencsénkre meleg volt, és az állatok nem szándékozták elhagyni a jó hűvös vizet, mert akkor lett volna szaladás.
A folyó egy felsőbb szakaszánál 2-3m krokodilust láttunk, a napon sütkérezett mozdulatlanul. A fiúk persze rögtön megdobálták kaviccsal, hogy életre keltsék.
Gyorsan telt a délelőtt, közeledett a 3. nap vége, amikor el kell hagyjuk a parkot. Utunk egy másik csodálatos helyre vezetett, a Ngorongoro kráterhez.
Az Interneten ezt találtam erről a helyről http://www.karpatok.info/fenykeptar/ktngorongoro/index.htm
„A Ngorongoro-kráter valójában nem is kráter, hanem óriási kaldera, azaz önmagába omlott vulkán. Ez a Föld legnagyobb egyben maradt, kihűlt száraz kalderája. Kelet Afrikában, Tanzániában, a Great Rift Valley nyugati szélén, az óriáskráterek fennsíkján helyzkedik el, része a 8 288 km2 Ngorongoro Conservation Area-nak. Területe 260 km2, átmérője 17,7-21 km, formája majdnem szabályos kör. Peremét, mely 2460 m magas, a lefolyó vizek, időszakos erek völgyekkel, árkokkal szabdalták, belsejét pedig hordalékkal töltötték fel. Központi legmélyebb részén, 1730 m magasan, lefolyástalan sós tó duzzadt fel, melyet időszakos erek táplálnak. Az éves csapadék eloszlásának egyenlőtlensége miatt - mely a kaldera belsejében 560 mm, külső lejtőjén pedig 1000 mm feletti - igen változatos a növényzete: a kaldera középső része száraz, széle felé nedves szavanna, külső lejtőin pedig esőerdő található. Állatvilága egyedülálló. Közel 30 000 állat él a Ngorongoro-kráterben, a teljesség igénye nélkül: gnú, zebra, kafferbivaly, elefánt, száz féle madárfaj, oroszlán, leopárd, gepárd, hiéna, varacskos disznó, impala, antilopfélék, orrszarvú, viziló...
A maszájok, kik a terület őslakói, a kormánnyal kötöt egyezség értelmében továbbra is legeltethetnek a kráterben. A Ngorongoro-kráter 1959 óta nemzeti park, 1979 óta a Világörökség része is.”
Ngorongoro = jelentése maszáj nyelven: "nagy lyuk" Mi a kráter tetején levő szállodába érkeztünk első este. Nagyszerű hely, csodálatos kilátással, még Olof Palme svéd miniszterelnök is nyaralt itt. Reggel, még mielőtt a nap elérte volna a kráter peremét, elindultunk lefelé, a kráter belsejébe. Az első állatcsorda, akikkel találkoztunk, a gnú. Hosszú tömött sorban, szomorúan, lehajtott fejjel bandukoltak a víz felé. Nem zavarta őket az egyre növekvő autós forgalom. Nagyon sok dzsip keringett a kráter belsejében, ha megpillantottunk 2-3 autót egy helyben állni, biztosak lehettünk, hogy ott valami állat pihen, pihenne, ha a sok buta turista nem hangoskodna, és nem zavarná őket. Láttunk oroszlánokat, zsiráfokat, varacskos disznót, hiénát, és végre kafferbivalyt is. Sőt az idegenvezetőnk még fekete orrszarvút is észlelt a távcsövén keresztül, én hiába meresztettem a szemem, nem láttam semmit. A kráter belsejében van egy hely, ahol a turista kiszállhat az autóból, ott ebédeltünk a szokásos kartondobozunkból. A szemtelen kis majmok azonnal megtámadtak, nem tudom milyen fajtájuk voltak, mert nagyon nem szeretem őket és így a nevüket, sem jegyeztem meg. Mint a piaci legyek olyan pofátlanok, kéregetnek, odakapnak, ellopják az őrizetlenül hagyott dolgokat. Érdekes, hogy soha nem kéregetnek egy színes bőrűtől, bennszülöttől, őket nagy ívben elkerülik, csak a fehér embert macerálják. A délután ugyan olyan mozgalmas volt, mint a délelőtt, rengeteg állat, az ember lassan már úgy érezte magát mind az állatkertben. A madarak voltak a nap fénypontjai. A kráter közepén van egy sós tó, hogy keletkezett nem tudom, ennek a tónak a partján legelészett több száz rózsaszín flamingó, csodaszépek voltak. Mesélte az idegenvezető, hogy a madarak, ha inni akarnak, akkor a 3-4 km levő édesvizű tóhoz kell repüljenek. Elég fárasztó lehet, enni majd tele hassal repülni.
A lemenő nap sugaraival egyszerre hagytuk el a krátert, és intettünk búcsút a világ egyik legszebb helyének. Másnap vissza Arushába, repülővel Daar El Salamba , majd hajóval Zamzibár. Miről is híres Zanzibár? Itt született Freddie Mercury eredetileg Farrokh Bulsara néven született a zanzibári Stone Townban, párszi indiai szülők gyermekeként.
Folyt. Köv.
|
