Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/95402
|
2005. augusztus 8.
2005. július 19. folytatás
Pillanatok alatt ment az autó leadása. S amíg vártuk az ismerősünket, aki dublini szállásunkra vitt, mosolyogva bíztattunk egy német házaspárt, akik vicces-aggodalmasan barátkoztak a jobbkormányos autóval.
Szállásunk békebeli, hangulatos szálloda volt, rengeteg idős házaspár vendéggel, még több olasszal. Gyors kézmosás után ismerősünk elvitt a Szt. Patrik székesegyházba.
Legnagyobb csalódásomra anglikán templom, a híres Christ Church-höz hasonlóan. Itt már nagyon érződik az angol befolyás.
Nagyon szép park veszi körül. A kerítésbe beépítve Írország híres szülöttjeinek képmása, rövid leírással életükről. Sokat tesznek a nemzeti öntudat ébrentartásáért. Igaz, jövet a repülőben is hangosan megünnepelték az írek, amikor a szigetország felé értünk.
A Szt. Patrik, Írország legnagyobb székesegyháza, egy szent kút köré épült. Állítólag Szt. Patrik 450-ben itt keresztelte meg a megtérteket. Az eredeti épület fából készült 1192-ben, John Comyn, Dublin első anglo-normann érseke építtette. A jelenlegi épület 1254 és 1270 készült el. 1320-tól már egyetemet is működtetett a székesegyház, majd Cromwell idején, s mert 1362-ben nagy tűzvész is pusztított, hanyatlásnak indult. 1860-ban Sir Benjamin Guiness kifizeti a katedrális felújítását. (A Guiness család rengeteget áldozott a közösségért. Sok park, templom, középület az ők pénzükön nyerte el mai, csodálatos formáját.) Itt látható a híres Megbékélés-ajtó, amin egy jókora rés van. Ezen keresztül nyújtott békejobbot egymásnak két harcban álló klán feje, mert féltek, hogyha szemtől szemben állnak, kiújulhat a harc. Jonathan Swift, a Gulliver írója is itt volt főesperes 1713 és 1745 között. Arról is híres ez a székesegyház, hogy itt adták elő első alkalommal a Händel Messiasát 1742-ben. Az akkori harmónium és orgona, valamint az eredeti kották megtekinthetők a templomban. Gyönyörű a belső díszítés, órákig lehetne nézelődni. Mi lassan elfáradunk, s hamarosan a dublini utcácskák forgatagában keressük a napi hangulatunknak megfelelő kocsmát.
Már élte esti életét az utca, amire megtaláltuk, s a finom vacsora után mi is szivesen bámultuk a sokszínű forgatagot. Utcai zenészek, söröző fiatalok, színes kirakatok, minden, ami csak az éjszakai élethez szükséges. Nagyon tetszett egy óriási szappan-üzlet. Volt itt minden méret, illat, forma. Sajtvágó késhez hasonló eszközzel vágták a szappanokat, kérés szerinti nagyságra.
Elsétáltunk a Bank of Ireland épülete előtt, itt volt régen az ír parlament, egészen amíg 1800-ban egyesült a brit parlamenttel. Akkor adták el az épületet a banknak.
Július 20.
Szállásunk mellett volt a Nemzeti Múzeum. Másnap reggel ezt néztük meg. Teljesen ingyenes a belépés mindenkinek. A központi aulájában bronzkori ékszerek, eszközöket láthattunk. Fantasztikusan gazdag, rendszerezett kiállítás. Jók a magyarázatok is. Volt külön részleg az őskorról, a vikingekről, a normann időkről. Megcsodálhattuk a híres Ardagh kelyhet, a Tara brosst, sok szép használati cikket, edényt. Itt látható Írország legrégebbről fennmaradt hajója, Kr. e. 2500-ból.
Nekem két kiállítás tetszett nagyon. Az egyik sajátságosan berendezett tárolókkal mutatta be a munkaeszközök fejlődését. A tárolók teljesen zártak voltak, apró ajtókkal. A látogató nyitogathatta őket tetszése szerint. Lassan rájöttem a logikájára, s a nézelődés öröme jól kapcsolódott a felfedezés élményéhez. A másik a Harc-Mesterség-Imádság címet viselte, kiválóan mutatva be a középkori életet, fegyvereket, különböző mesterségek kellékeit, leírását, sok gyönyörű egyházi ruhát, kincset. Minden teremben számítógép áll a gyereknép rendelkezésére, több is, ahol kedvére keresgélhet, s a magyarázatot fúlhallgatóval kapja. Bizony sok gyerek már otthonosan kezelte, amíg a szülők a tárolókat nézegették. Ennek a múzeumnak is van több vetítőterme, lehet válogatni a filmek között. Van tárlatvezető film, történelmi áttekintő, stílus-kalauz, művészeti összefoglaló. Akár egész napos programnak is megfelel, mint az írországi múzeumok nagyrésze. (http://kihivas2003.neumann-centenarium.hu/ford3/csapat068/tortenelem/)
Itt láttam az első kelta írásos követ, meg az úgynevezett rúna-írást is, ami kísértetiesen hasonlított a mi székely rovásírásunkra. Meglepett, hogy a viking korban már játszották a Malom-játékot, de voltak más táblás játékaik is.
A Nemzeti Múzeum után a Trinity College-ba mentünk, hogy megnézzük a Book of Kells-t, egy feltehetően 8. századból származó kódexet. Amíg Európa nagy része a sötét középkorban vegetált, az Ír szigeten virágzott a kódex-írás, tisztelték a könyveket, kolostorokat építettek, hogy legyen ahol másolni a híres könyveket, tornyokat építettek a kultúra védelmére.
|
