Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/132556
|
Huszonhatodik fejezet
Zsizsik helyeslően Kabócára nézett, majd szokatlanul méltóságteljesen megszólalt:
-Hallgatjuk.
Dumbledore még vetett egy bátorító pillantást a félénk Kabócára, majd belekezdett.
-A tárgy, amit elvittél Tom szobájából, nem átlagos - kezdte Kabócához fordulva - gondolom ezt ti is észrevettétek.
Kabóca bizonytalanul bólintott, Zsizsik azonban nyugodtan nézett Dumbledore bíztató, égszínkék szemeibe.
-A seprű mágiával, egy láthatatlan erővel van átitatva, ezért képes mindarra amire. Ez a mágia emberekben is megjelenik, és belőletek sem hiányzik...
Kabóca szemében eddig is a félelem egy szikrája csillogott, de most ijedten kapta föl a fejét, és értetlenkedve figyelte a Zsizsik bátor, nyugodt viselkedését.
-...és, amint látom, Thomasból sem.
Kabóca hátán enyhe remegés futott végig.
- Mi ez? Meg lehet szüntetni? Van rá....gyógyszer? - kérdezte bátortalanul.
Dumbledore tekintete egyszerre ment át a másik végletbe, és most villámokat szórva fúródott Kabócáéba (aki a megrettenéstől, mintha hátrálni akart volna, nyugtalanul dobbantott a lábával)
-A mágia nem betegség, amit gyógyítani kell, hanem hatalom!
Dumbledore csak most döbbent rá mekkora (bődületes) hibát vétett ,és azonnal visszanyerte hidegvérét. Magyarázatképpen így szólt:
-A mágia hatalom, mert aki jóra használja, mindenre képes.
Ez látszólag megnyugtatta Kabócát, de még mindig nyomta a lelkét egy fontos kérdés, ami hamarosan kibukott belőle.
-És...ha a mágia hatalom...-puhatolózott. -...akr ölni is lehet vele?
Dumbledore ezúttal is megőrizte nyugodt kisugárzását, de hangja mennydörögve visszhangzott Kabóca fülében:
-Nem tagadom. De aki ölni próbál vele, maga ellen hívja ki ezt a hatalmat.
Kabóca fellélegzett, de még mindig nagyon bizarr jelenségnek tartotta Dumbledore-t.
-Meggyőzőséképpen, feltehetek nektek még pár kérdést?-kérdezte újra Dumbledore.
-Persze...-motyogta Kabóca.
-Köszönöm. Tapasztaltátok már a mágia megnyilvánulását? Történtek már furcsa dolgok a közeletekben? - Dumbledore a "furcsa" szót különösen erősen hangsúlyozta.
-Háát...- kezdte Kabóca bizonytalanul, de Zsizsik közbeszólt:
-Igen.
-Mikor, ha szabad kérdeznem?-vonta föl a szemöldökét Dumbledore.
-Nem olyan rég. Amikor kirándultunk.
-Tényleg?-bukott ki a kérdés a felcsigázott Kabócából.
-Igen, tényleg.-Zsizsik hangjában düh csendült-Találtunk egy kis kígyót, épp sütkérezett egy lapos kövön, amikor megzavartuk.
Zsizsik szemében megszállott fény csilant, Kabóca pedig rémülten pislogott.
-És akkor...-folytatta Zsizsik zavartalanul-...megszólalt.
-Nem igaz!-kiéltott fel Kabóca. hangja hosszan visszhangzott a csendben.-Miket beszélsz Zsizsik?!
Dumbledore homlokán halvány ránc jelent meg, miközben Zsizsik dühösen Kabócára pirított:
-Ne hívj így! A nevem Vol...
Zsizsik tekintete hirtelen üressé és kifejezéstelenné vált, és ez végleg megrémítette Kabócát. Dumbledore azonban kedvesen megkérdezte:
-Jól vagy, gyermekem?
-Azt hiszem...igen.-felelte a meglepett Zsizsik.
Eközben Tom nyújtózkodott egyet az ágyán.
-Hülye álmok...-motyogta álomittasan.
A folyosón a komor képű Zsizsik és Kabóca közeledett. Tom lelkesen mesélni kezdett:
-Képzeljétek, mit álmodtam...
|
