Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/45006
|
egyiptomi istenek-2
ANEDZSTI
Buszirisz (Óegyiptomban Dzsedu) város istene. Nomoszjelén álló ember alakjában ábrázolták, két tollal a fején, hosszú bottal és korbáccsal (vagy légycsapóval) a kezében. Anedzsti korán azonosult Ozírisszel, aki a tulajdonságait is örökölte. Így az Anedzstinak emelt ún. Dzsed oszlop is az Ozirisz-szimbólumok közé tartozik.
ANUBISZ
Inpu (Inpw) az egyiptomi mitológiában isten, a halottak oltalmazója. Fekvő sakál vagy vadkutya illetve sakál- vagy kutyafejű ember alakjában jelenítették meg. Anubisz az elhunyt túlvilági megítélésénél, mint bíró volt jelen, így az istenek bírálójának (egyiptomi "szab") is nevezték. A sakál hieroglif jele bírót is jelentett. Anubisz kultusza Kaszában (görögül Künopolisz, azaz "kutyaváros"), a 17. Nomoszban tartozó városban keletkezett, de nagyon korán elterjedt Egyiptomban. Az Óbirodalom időszakában Anubiszt a holtak istenének tartották, fő jelzői: "Henti-Imentiu", vagyis a Nyugatiak (elhunytak) élén álló, "Ra-Szetau (a holtak országának) ura", "az sitenek palotájában élen álló". A Piramiszövegek szerint Anubisz a holtak birodalmának főistene volt. Eredetileg a napisten, Ré 4. Fia volt, de később ez megváltozott. Plutarkhosz szerint Anubisz Ozirisz és Nepthüsz (Nebethut) fia, akit anyja a mocsárban rejtett el, hogy megvédelmezze Széth haragjától. Az isteni gyermeket Ízisz találta meg és nevelte föl. Amikor Ozirisz elhagyta Egyiptomot, hogy tanítását az egész világon elterjessze, Anubisz kísérte el útján. Amikor pedig Széth megölte Oziriszt, Anubisz szervezte meg apja temetését. Testét szövettel takarta be és ezzel alkotta meg az első múmiát. Ezért tekintették Anubiszt a temetési szertartások teremtőjének. Ő tartotta számon a megholtak szívét, míg Ozirisz a meghalt fáraót személyesítette meg, akit istenhez hasonlóan feltámasztott. Az i. e. III. Évezred végétől azonban Anubisz feladatai fokozatosan áthárultak Oziriszre, aki a jelzőit is átvette, Anubisz pedig átment az Ozirisz-misztériumokhoz kapcsolódó istenek körébe. Thottal együtt részt vett Ozirisz ítélethozatalában. Anubisz nevével sűrűn találkozunk a halotti irodalomban, abból tudjuk, hogy ő volt az elhunyt testének épségben tartását szolgáló balzsamozásnak, mumifikálásnak az isteni védnöke, sőt egyes elképzelések, ábrázolások szerint ő maga végezte a balzsamozást. Azt tartották róla, hogy ha rátette kezét a múmiára, akkro varázs révén Ahba, "boldog állapotba", "lelki világosságba" jutott a halott és ennek az érintésnek a következtében új életre kelt. Anubisz helyezte el a sírkamrában a halott körül a Hórusz-fiúkat, és mindegyiknek adott megőrzésre egy kanopuszedényt az elhunyt bebalzsamozott belső testrészeivel. Anubisz szoros kapcsolatban állt a thébai nekropolisszal, amelynek a pecsétjén kilenc fogoly felett lévő sakálként ábrázolták. Bata isten fiváránek tartották, erről szól a Két testvér története. Az ógörögök Hermésszel azonosították.
ANUKET
Hnumnak és Szopdetnek a lánya, az első Nílus-katarakta szigetei egyikének, Szehelnek az úrnője. Felső-Eygiptomban és Núbiában tisztelték. Antilop (gazella) volt a szent állata. Így magasztalták: " A Te neved vezérli a folyót és termékenyíti meg a földet."
APEDEMAK
Kús (az ókori Núbia) mitológiájában a háború és a termékenység isten, a királyi hatalom oltalmazója. A Meroé királyság idejében terjedt el a kultusza, főbb szentélyei Muszavvarat esz-Szufrában, Nagában és Meroéban voltak. Oroszlánfejjel ábrázolták (az oroszlán a királyi hatalamt jelképezte). Apedemak Muszavvarat esz-Szufra-I templomban íjat tart a kezében és kötélen vezet le egy foglyot. Valószínüleg ott tartották azokat az ünnepségeket, amelyeken jelképesen megszilárdították a király erejét és képességét az uralkodásra. Apedemak templomban és Nagában oroszlánfejű embernek, oroszlánfejű kígyónak és sokkarú és háromfejű figurának ábrázolták. Miután kiszorította Núbiából Oziriszt, Ízisz hitveseként szerepelt.
ÁPISZ
Hapu, az egyiptomi mitológiában a termékenység istene, bika alakjában ábrázolták. Tisztelete az ősidőkben kezdődött, Memphisz volt a kultuszközpontja. Úgy tartották, hogy Ápisz a memphiszi Ptah isten, valamint Ré napisten bája (lelke). Sajátos fehér foltokkal tarkított fekete bika alakjában jelenítették meg. A hiedelem szerint rituális futásával megtermékenyítette a földet. A halottkultusszal is kapcsolatban állt (meg tudta növelni a halottaknak vitt áldozatot) és szoros szálak fűzték Oziriszhez, akinek több vonását magán viseli. A kései korok szarkofágjain gyakran látjuk futó alakját múmiával a hátán. A Ptolemaiszok dinasztiája alatt Ozírisszal együtt teljesen beleolvadt Szarapisz isten alakjáa, akit egyaránt tiszteltek az egyiptomiak, valamint a görögök és rómaik. Ápiszt néha Atummal azonosították (Ápisz-Atum). Az élő Ápisz-bikát külön helyiségben tartották. A XXVI. (szaiszi) dinasztia korában (i. e. 7-6. század) Memphiszben, Ptah szentélye közelében, különleges Apeiont építettek az Ápisz-bikák számára.
Foly.köv.:o)
|
