Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/45006
|
egyiptomi istenek-4
Nemtudom, de most valahogy...ááá mindegy, inkább folytatom tovább:
BA
Az emberi lényt alkotó elemek egyike (ld. még Ah és Ka). Hórapollón egyiptomi író az egyiptomi képírásról szóló értekezésében kopt nyelvre "léleknek" fordította le a bát. Ezt a jelentést napjainkban is használják, bár a "lélek" fogalma nem fedi pontosan az egyiptomiak báról alkotott elképzelését. Mint a Piramisszövegekből tudjuk, az Óbirodalom korában a ba csak az isteneknek meg a fáraóknak lehetett alkotóeleme. Úgy hitték, hogy az erejüket és a hatalmasságukat testesítette meg. Több is lakozhatott bennük (többes száma: Bau). A Koporsószövegek és a Halottak Könyve tanúsága szerint később a ba minden ember életerejének a megtestesítője volt és a haláluk után is megmaradt bennük. A sírboltban tartózkodott, teljes egységben megmaradt a halottal, de el tudott válni az emberi testtől. Szabadon mozgott, nappal elhagyta a sírt, felszállt az égbe, mindenhova követte az embert síri világában. Gyakorolta az ember minden fizikai funkcióját: evett, ivott és így tovább. Emberfejű, néha pedig emberkezű madárnak ábrázolták. Az istenek báját gyakran szent állatok alakjában jelenítették meg (pl. Szobek bája krokodil, Oziriszé bárány, több istené kígyó volt), vagy más istenségek alakjában (pl. Hnum Létopoliszban Su bájának, Hipszeliszben Oziriszénak, Leontopoliszban Gebének, Elephantiné szigetén Rének számított). Nemcsak az embereknek volt bája, hanem sok városnak is: Hermupolisznak, Butónak, Hierakónpolisznak és így tovább.
BÁSZTET
Baszt néven az egyiptomi mitológiában az öröm és a vigasság istennője. Szent állatai a macskák, amit szentélyeiben helyeztek el. Macskafejű nőnek ábrázolták sistrummal (hangszerrel) a kezében. A XXII.dinasztia (a Bubasztidok, i. e. 10-8 sz.) uralkodása idején a virágzó Alsó-Egyiptomi város, Bubasztisz volt kultuszának a középpontja. Általában Ré napisten leányának illetve olykor nővérének tartották és házastársának tekintették. Később ptah felesége lett. Egyesek szerint ő volt a sakálfejű Anubisz anyja és nem pedig Nepthüsz. Eredetileg nőstényoroszlán volt, aki a nap melegét és a napisten szemének haragját jelképezte, de a Kr. e. 1 évezred elejétől inkább macskaként vagy macskafejű istennőként ábrázolták. Az általában jóindulatú Básztet oltalmazta az embereket a betegségektől és a rossz szellemektől. Ő volt a szexualitás, a szerelem és a termékenység istennője is. Hérodotosz is említi a dallal és tánccal kísért ünnepét (II.60). A macskát szaporasága tette termékenységszimbólummá. Egy démotikus álmoskönyv szerint macskával álmodó nő sok gyereket szül. Újévkor macskaszobrokat készítettek jókívánság-felirattal. De nemcsak az egyszerű ember várta az istennő jótéteményeit a következő évre, a hivatalos állami-papi rítus is szükségesnek tartotta jóindulatának elnyerését. Az újévi szertartásokon sólyom-, keselyű- és macskaszobrokat tettek a király nyakába. A memphiszi háromságban Szahmettel azonosult, akinek jelleme ellenkező volt. A Napszem-mítoszban a Thot-majom próbálja visszacsalogatni Egyiptomba a haragvó oroszlán-macska istennőt, aki pillanatnyi hangulatának megfelelően holttomboló oroszlánná, hol szelíd macskává változik. A régi görögök Artemisszel hozták összefüggésbe.
BATA
Az ősi istenek egyike. Bika alakjában tisztelték. Anubisz istenhez hasonlóan Kasza (görögül Künopolisz) városa (17. nomosz ) volt kultuszának a központja. Bata és Anubisz kapcsolata az Újbirodalom időszakának egyik meséjében (A két testvér története) világosan kifejeződik (a két testvér: Bata és Anubisz). Hűtlen felesége ármánykodása miatt Bata néhányszor meghal, majd újra feltámad. Bata először Anubisz segítségével kel életre. A mesében világosan nyomon követhető az Ozirisz misztériumainak és bennük Anubisz szerepeinek a motívumaira utaló mitológiai alap. A mesében mindkét isten emberként szerepel, de a nevük után ott találjuk az isten meghatározását.
BEBÓN
Széth harcostársa, akivel olykor azonosul. Lehetséges, hogy Bebón neve kapcsolatban áll a sötétség - Babi - megszemélyesítőjével a Halottak Könyvében.
BENU
Kócsag testű isten. Héliupoliszban tisztelték. A mítosz szerint az Ősvízből keltkezett kőobeliszken, a "benbenen" jelent meg, ami a világ teremtésének kezdetét jelezte. Benu nevének jelentése: "az, aki saját magától keletkezett". (A "ben" jelentése "keletkezni".) Benu bálványai a Benben kő (amely Rének is bálványa) és az Ised-fa (ezen áll Benu háza). Benu Ré, később Ozirisz bájának (lelkének) tartották, így kapcsoltaban áll a halottkultusszal. Az ógörögök főnixnek nevezték.
Még van egy csomó, úgyhogy lehet olvasgatni!
|
