Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/45006
|
egyiptomi istenek-3
APOPHISZ
Az egyiptomi mitológiában Apep néven a sötétséget, a káosz és a gonoszt megszemélyesítő hatalmas kígyó, Ré napisten örök ellensége. Apophiszra szórt átkokkal gyakran találkozunk a napmítoszokban, ahol Apophisz rendszerint a Nap összes ellenségének gyűjtőalakjaként szerepel. A föld mélyében lakik, ahol a harcát vívja Ré ellen. Amikor Ré megkezdi éjszakai hajózását a föld alatti Níluson, Apophisz úgy akarja elpusztítani őt és Nap-bárkáját, hogy kiissza a folyó összes vizét. A minden éjszaka megismétlődő harcból Ré és az elől harcoló Széth kerül ki győztesen és arra kényszeríti Apophiszt, hogy visszahányja a vizet a mederbe. Más mítoszban Ré vörös kandúr alakjában lemetszi Apophisz fejét. A kései korokban Apophisz közel került Széthez. Apophisz, mivel Széth ellenfele volt, a hükszoszok uralma alatt kedvelt volt az egyiptomiak között. Ezt bizonyítja az is, hogy ebben az időszakban több fáraó is viselte az Apophisz melléknevet.
ARSZNUPHISZ
Kús (az ókori Núbia) mitológiájában istenség. Az ország északi felében tisztelték, Philae (ma: Biláq) szigetén és Muszavvarat esz-Szufrában álltak a templommai. Később azonosult az egyiptomi Su istennel, Ré fiával (Su-Arsznuphisz). Ré leányáról, Hathor-Tefnutról Kúsban elterjedt mítosz szerint Arsznuphisz visszavezeti az istennőt Egyiptomba. A görög-római korban a dendarai templomban Arsznuphisz Ízisz hitveseként szerepel, kiszorítva ebből a szerepéből Oziriszt.
AS
A Líbiai-sivatag istene, a legősibb istenek egyike. Szent állata a sólyom volt. Sólyomfejű ember alakjában ábrázolták, égnek álló tollal, ami a líbiai harcosok fejfedőjére emlékeztet. Később a kultusza beleolvadt más sivatagi istenek (pl. Széth) és a Líbiai-sivatagot megtestesítő Ha-kultuszba.
ATON
Jelentése: "napkorong". Eredetileg napistenek egyike volt ("Atum a maga Atonjában", vagyis Atum a napkorongban; "Ré teste Aton", vagyis Ré teste a napkorong). A III. Amenhotep korabeli szövegekben (az i. e. 1455-1419-es szabályzatokban) Aton eleinte napistenként szerepel. Kultusza IV. Amenhotep idejében (i. e. 1416-1400) éri el tetőfokát, akkor a fő napistenek megtestesítőjét tisztelik benne ("Dicsőség Ré-Harhtinak, a látóhatáron ujjongó Sunak, ki nem más, mint Aton"). Uralkodásának hatodik esztenedejében IV. Amenhotep egész Egyiptom egyetlen istenévé nyilvánította Atont és megtiltotta a többi birodalmi istenség tiszteletét (a maga nevét is - Amenhotep, "Elégedett Amon" - Ehnatonra, "Mindenkinek kedves Atonra" vagy "Hasznos Atonra" változtatta). A főpapja is maga a fáraó lett, aki a fiának tartotta magát. Atont napkorongnak ábrázolták, a belőle áradó sugarak kézben végződtek, amelyek az élet jelét tartották (mint annak a szimbólumát, hogy az embereket, állatokat és növényeket Aton élteti). Ebben az időszakban Atonnak félpanteista vonásokat tulajdonítottak. Azt tartották, hogy jelen van az egész természetben, minden tárgy és élő szervezetben. Ehnaton halála után Egyiptomban megszűnt Atonnak, mint Egyetlen istenségnek a tisztelete.
ATUM
Az egyiptomi mitológiában napisten, a héliupoliszi Enneáda élén álló demiurgosz, a legősibb istenek egyike. Sok szöveg esti, lenyugvó Napnak nevezi. Kettős koronát viselő embernek ábrázolták ("mindkét földet birtokló" - vagyis Felső- és Alsó-Egyiptomot - jelzővel illették), de kígyó és héha ichneumon alakjában is megtestesítették. Atum keze Juszaasz istennő. Atum héliupoliszi mítosz szerint az "önmagát létrehozó". Atum az őskáoszból, Nunből keletkezett (Nunt néha Atum atyjának mondják) az ősdombbal együtt (akivel azonosult). Az önmagát megtermekényítő (saját spermáját lenyelő) Atum kiköpéssel szülte meg az isten-ikerpárt: a levegőt, Sut, és a nedvességet, Tefnutot, akiktől a Föld, Geb, és az ég, Nut, származik. Memphiszben Atumot Ptahtól származtatják, vele, valamint Heperrel (Atum-Heper, a Piramisszövegek némely kitétele szerint ez az istenség hozta létre Oziriszt) és Ápisszal (Ápisz-Atum), akit Oziriszhez hasonlítottak ("Az élő Ápisz Ozirisz a két szarvat viselő Atum egének birtokosa"). Az emberek kipusztításáról szóló mítoszban Atum (vagy Nun) áll az istenek tanácsának élén, amelyben Hathor-Szahmetre bízták a Ré ellen rosszat kieszelő emberek megbüntetését. Egy msáik mítoszban a felbőszült Atum azzal fenyegetőzik, hogy mindent megesemmisít, amit létrehozott és ősvízzé változtatja a világot. Később Atum tiszteletét kiszorította a vele azonosuló Ré kultusza (Ré-Atum)
MÁr nincs sok;o)
|
