Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/142863
|
2008-03-25
Szent Ferenc madaraknak prédikál
Mint egykor szent Antal szólott a halaknak,
Úgy prédikált ő az égi madaraknak:
„Madarak, testvérim! köszöntlek titeket,
Áldjon meg az Atya, Fiú és Szentlélek!
Titeket, akikre száll az istenáldás,
Égi madaraknak nevez a szentírás.
Oh mily nagy gondja van Istennek reátok,
Mert tinektek adott oly tulajdonságot,
Mellyel más teremtmény egy sem rendelkezik,
Köszönjétek hát meg az ő ajándékit!
Isten adott nektek repülő szárnyakat,
Lelket felvidító, zengő szép hangokat!
Ti a föld színén is gyors röpködve szálltok,
Repülve méritek meg a magasságot!
Mindegyikőtöknek oly ékes ruhája,
A drágaköveknek fényes színét hordja!
Piros mint az arany és zöld mint smaragd,
Rajtatok tündöklik fénye az aranynak!
Alabástrom fehér egyiknek ruhája,
Másik a jaspis kő barna színét hordja.
Van olyan, amely kék, mint igaz lazúrkő,
Így kedvez tinektek Isten, a Teremtő!
És mint írva van az evangéliumban,
Hogy az ágról még egy kis madárfiúcska
Le nem eshetik az akarata nélkül,
Úgy őriz titeket égi kegyelméből!
És titeket Isten nem rendelt munkára,
Szántásra, vetésre, avagy más dolgokra!
És látjátok, mégis mily boldogan éltek,
Isten áldásával eltáplál titeket!
Madarak, tudjátok-e, hogy miért adott
Nektek Isten olyan szép és zengő hangot?
Hogy őt dícsérjétek s áldjátok jóságát,
És magasztaljátok szent irgalmasságát!
Madarak világa! zengj tehát ékes dalt,
Mellyel a Teremtőt dicsérd és magasztald!
Ti énekeljetek, én meg imádkozom,
Hogy éneketekkel imám égbe szálljon!”
Ekkor a madarak roppant nagy tábora,
Mely Ferencet eddig csendesen hallgatta,
Örömcsicsergéssel víg dalokat zengve,
Egyszerre repült föl a levegő-égbe!
És szent Ferenc is az Istent dicsőíté,
Ki őt e csodával úgy felékesíté…
(Varga Lajos fordítása)
|
