Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/275271
|
A síugrás Vettelje♥
A 2009-es évre vonatkozó visszatekintésünket a síugró sport új csillagával, az osztrák Gregor Schlierenzauerrel folytatjuk, aki számtalan rekordot döntött meg idén.
A fenébe! Már megint egy nyelvtörő osztrák név. Talán ez volt az első gondolatom, amikor 2006 márciusában Gregor Schlierenazuer debütált a síugró Világkupa sorozatban. Az oslói versenyen volt is alkalmunk emlegetni az ő nevét, hiszen nem csak hogy bejutott a második sorozatba, de végül a 24. helyével pontszerzéssel tette saját maga számára is emlékezetessé első felnőtt versenyét az akkor mindössze 16 éves fiú. Az Andreas Widhölzl, Stefan Horngacher, Reinhard Schwarzenberger vonulaton felnőtt kommentátornak persze elviekben a Gregor Schlierenzauer név sem okozhat meglepetést, ugyanakkor tény, számunkra nem mindig öröm a nyelvbotlás kockázatát megnövelő fiatalok térhódítása
Schlierenzauerről egyébként már akkoriban tudni lehetett, hogy érdemes lesz megtanulni nevének kiejtését, hiszen már a 2006-os kranji junior világbajnokságon aranyérmes lett, majd a 2006/07-es Világkupa sorozat elején Lillehammerben (mindössze élete harmadik felnőtt versenyén) pályafutása első győzelmét is megszerezte. Ezzel egyébként Thomas Morgenstern, Janne Ahonen és Toni Nieminen után a negyedik legfiatalabb verseny győztes is lett egyből a sportág történetében. A szárnyait bontogató „Schlieri” már ebben az évben is meghatározó és népszerű alakja lett a síugrás világának. Látványos és nagy ugrásai után nem csak az ő személyiségét, de aggódó tekintetű szüleit is megismerhettük a Négysáncverseny közvetítése alkalmával. A sapporói világbajnokságon a csapatversenyben győztes, a szezont öt Világkupa győzelemmel a negyedik helyen befejező fiú azonban az utolsó versenyeket már kihagyta, hiszen a jövőre is gondoló edzői nem akarták idejekorán túl nagy terhelésnek kitenni szervezetét.
Az igazi áttörést a 2007/08-as Világkupa sorozat jelentette Gregor Schlierenzauer számára, aki az idény folyamán mindössze egyszer (!) nem került be a legjobb tíz közé, kiegyensúlyozott versenyzésével pedig az utolsó versenyekig harcolt az összetett Világkupa megnyeréséért is. Ki tudja mi lett volna a vége, ha a végül győztes honfitárs, Thomas Morgenstern nem kezdi zsinórban hat győzelemmel az évadot. A nem csak Ausztriában, hanem a világ többi részén is folyamatosan növekvő médiaérdeklődést felettébb könnyedén kezelő Gregor a szezon utolsó négy versenyét egyaránt megnyerte, így végül csak annak köszönhetően maradt le a Világkupa győztesnek járó kristálygömbről, hogy Harrachovot és Sapporót egyaránt kihagyta, így négy versennyel kevesebbet teljesített, mint legfőbb vetélytársa. A szezon egyik különlegessége volt, hogy az oberstdorfi sírepülő világbajnokságon úgy lett első egyéniben és csapatban is, hogy előtte még sohasem ugrott sí-repülő sáncról…
A következő szezonban aztán tovább tudta fokozni a tempót a fiatal osztrák, az ekkorra már nagykorúvá váló Schlierenzauer megnyerte a nyári Grand Prix sorozatot, majd tovább folytatva az elmúlt három esztendő babonáját (Morgenstern, Malysz és Janda is úgy nyert VK-t, hogy előtte nyáron is a legjobb volt) és ezt követően a téli Világkupa sorozat alatt is legyőzhetetlen maradt. Bár a Négysáncversenyen ezúttal sem tudott az élen zárni és Liberecben a világbajnokságon is csak csapatban lett világbajnok, a 2008/09-es Világkupa szezon kétségkívül róla szólt. A szezon 26 versenyéből 13-at (!) megnyert, húsz alkalommal dobogós volt (13-3-4 megoszlásban), összesítésben pedig 2083 ponttal szerezte meg az Világkupa elsőséget, mindhárom mutató új rekordnak számít. Schlierenzauer az állandóság és a győzelem mintaképe lett a sportágban, ahol egy-egy versenyen lehet véletlenül jól szerepelni, de ilyen szériát nyújtani csak kivételes érzékkel és tehetséggel tud valaki. A legendás Martin Schmitt által kilenc évvel ezelőtt felállított korábbi pontrekordot (1833 pont) is 260 egységgel felülmúló Schlierenzauer Ausztria ünnepelt sportolója lett, szerény, mosolygós versenyzői stílusa miatt pedig világszerte megszerették őt a szurkolók.
A még mindig tinédzser osztrák ugró ugyan idén márciusban Ramsauban súlyosan bukott egy edzésen, de a komoly térdsérülés után visszatérve Lillehammerben néhány napja már az olimpiai szezonban is megkezdte a győzelmek gyűjtését. Újabb elsősége egyben azt is jelenti, hogy immár 25 Világkupa elsőségnél tart, amivel 19 éves korában utolérte a korábbi osztrák rekorder Andreas Feldert ebben a vonatkozásban. A 2009-es nyári Grand Prix sorozaton mindössze három versenyen induló Schlierenzauer idén már csak a síugrásra koncentrál, a tavasz végén ugyanis leérettségizett, így jövőre talán lehet alkalma megszerezni a gyűjteményéből eddig még hiányzó trófeákat is. Hiába nyert ugyanis már összetett Világkupát és világbajnokságot is Schlierenzauer, az ebben a sportágban is jelenlévő fanyalgók szerint a két legrangosabb címmel (olimpia, Négysáncverseny) még nem rendelkezik. Utóbbi sorozaton többször vezetett már ugyan összetettben, de a számára hazai sáncnak bizonyuló innsbrucki létesítményben egyszer sem volt szerencséje. A Négysáncverseny presztízsét amúgy talán az mutatja meg a legjobban, hogy a fenti bravúrok és rekordok dacára nem Gregor Schlierenazuer lett az év sportolója Ausztriában 2009-ben, hanem történetesen egy másik síugró. Az a Wolfgang Loitzl, aki a Négysáncverseny idei győztesének mondhatja magát és aki kilenc év után nyert ismét a sógoroknak ebben a rangos sorozatban.
A stamsi sígimnáziumban nevelkedett, a nagybátyja, az egykori kitűnő szánkós Markus Prock által menedzselt Schlierenzauer mára igazi sztárrá nőtte ki magát. Többek között az ő sikereinek is köszönhető, hogy az osztrák síugró válogatott vancouveri felkészüléséről film is készül majd a közeljövőben Ausztriában. Az alig három éves felnőtt versenyzői pályafutás sikerei már azt jelentik, hogy a jelenlegi aktív mezőnyben csupán ketten nyertek nála több Világkupa versenyt (Janne Ahonen, Adam Malysz), így nem csoda, ha minden viadal előtt az esélyesek között emlegetik az ő nevét a kommentátorok is. Nem vagyunk ezzel mi sem másként Magyarországon, így bármennyire nehéz is a név, most már álmomból felkelve is ki tudom ejteni: „Gregor Schlierenzauer”
|
