Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Valami idióta naplója


Kicsi Alwyn [148212 AL], gazdája Valami idióta
Azt hiszem,ennyi a 4.epizód...:)

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/148212
Azt hiszem,ennyi a 4.epizód...:)

Üdvözlök minden erre tévedőt!

Ma kivételes napom lett volna. Ugyanis elvileg háromszor négy órát tartottak volna drága tanáraim, de mivel a második kurzus olasz lett volna, és az alól fel vagyunk mentve, hát Meetussal úgy döntöttünk, meglógunk. Remélem, nem volt katalógus vagy mi a halál, így is elég lesz bepótolni Kökény szent, ám kimaradt szavait... Isteneim, mit tettem?? Nos, például remekül szórakoztam Drizzt társaságában. Hihhi. (A könyvet köszi, ezért még kapsz... és ezt most 100%-ig pozitív értelemben mondom!!)
Azt hiszem, szentségtelen napomból ennyi elég is lesz. Mondjuk az a múltkor emlegetett kalauz megint volt szíves borzolni az agysejtjeim között feszülő érzékeny hálót, mikor megjelent. Aztán úgy döntött, nem köt belém. Pedig már készültem valami elmésnek tűnő megjegyzéssel, na de mindegy. Azt hiszem, mindkettőnknek jobb volt így. Főleg neki. Hehhehehehehehee.
Jó, tényleg abbahagytam. Következik a folytatás.

Epsiode 4. /folyt./

A nő eltöprengett. Túl nagynak tűnt az ellenérték. Sanjellion erre is készült, és megvonta a vállát.
-Jó munkát végez, de az ikertestvére legalább ilyen kiváló. Ezért úgy döntöttem, egyiküket neked adom a szolgálódért cserébe.
Ellaislyn szeme rideggé vált.
-Honnan tudtad, hogy van egy szolgám? -mordult fel, és a félkerub nagy bajban lett volna, ha Alwyn nem szól közbe.
-Mindenki tudja, hogy egy magadfajta sötételf hercegnő nem járhat egyedül a felszínen. Inkább az a furcsa, hogy csak egyetlen szolgálód tartott veled, úrnő.
Bénító csillám ragyogott fel az Urad'Hhen szemében, de a szárnyas alak, kecsesen meghajolt előtte.
-A fiú a számból lopta a szót. Ugyan kissé szabadelvű, és van mersze közbevágni a szavamnak, de erről könnyen leszoktathatod. Már ha igaz mindaz, amit csodás népedről hallottam eddig.
-És mondd... Mi mindenből tud faragni a szolgád?
Alwyn már épp valami csípős megjegyzéssel felelt volna a szolga jelzőre, de Sanj bőlcsen elhallgattatta egy mentális lökéssel.
-Ha megfelelő eszközt adsz a kezébe, akár egy adamantittömböt is megmunkál. És az istennőd számára kedves lesz, ha egy felszíni kéz önti szent alakját szilárd formába.
-Honnan veszed ezt? Hiszen Kharyss gyűlöl mindent, ami felszíni.
-Bejárásom van az istenek síkjára -hajolt meg újra a félangyal -, így sok belső titkát ismerem mind a fény, mind a sötét isteneinek. Úrnőd rejtett gyengéje a hiúsága, és érezem bensőmben az elégedettségét.
Ez nem is volt hihetetlen, hiszen angyal származása valóban lehetővé tette volna számára a síkok közti utazást. Ellaislyn is tudta ezt, hát merengőn bólintott.
Anyja büszke lesz rá, és végre kiléphet az átkozott Quainereisus árnyékából! Nem nagy ár érte, hogy meg kell fenyítenie néhányszor azt a szemtelen kis éjelfet. Darkelfként nagy ellenszenvvel viseltetett minden éjivel szemben, hisz azok is a mélyben éltek egykoron. Ám feljutottak a külvilágba, és tetteikkel bebizonyították, joguk van a fényben maradni. Bőrük lassan a feketéből sötétlilás árnyalatra váltott, a felszín többi faja pedig befogadta magába az istennőjét megtagadó mélyieket.
"Élvezni fogom minden sikolyát, amit a korbácsom fakaszt a szívéből", gondolta, és szinte kéjesen megborzongott a gondolatra. Pillantása mélyen a félkerub szemébe fúródott. A hazugság jeleit kereste rajta, de Sanjellion ura volt arcizmainak és a szeme villanásainak.
-Nos, azt hiszem, megegyezhetünk, angyal. Rissenyrért elég lesz a szobor és a művész, de még mást is kérek tőled cserébe.
-Éspedig? -A féldémon arcán valódi meglepetés tükröződött, de Ellaislyn mohó pillantása, ami a nadrágja felé kalandozott, rádöbbentette, még van egy apró feladata, ami elől nem menekülhet el. Sóhajtva adta meg magát a sorsának. Nem vágyott túlzottan egy bérgyilkos érintésére, de emlékeztette magát, hogy mindezt a barátaiért és az összes evilágiért teszi.
-Legyen -biccentett.
Alwyn és Rissenyr távolabb vonultak a fák közt, de mikor az éji visszanézett, nem látott mást társa arcán, csak belenyugvást.
Sem öröm, sem undor, sem élvezet.
Mikre nem képes ez az angyal!!
-------------------------

A többit holnap. Mindenki asszociáljon, amire akar. >:))
Jó éjszakát, és ne aggódjatok: túlélem a holnapot is!!



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat