Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Valami idióta naplója


Kicsi Alwyn [148212 AL], gazdája Valami idióta
Anyóóóóóóóóós!!

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/148212
Anyóóóóóóóóós!!

Sziasztok!!

Hát, Notti, kedvesem, köszönöm, hogy figyelmeztettél. Már igencsak itt lenne az ideje, hogy írjak valamit ide is...
Csak az a baj, hogy közben már rég jegeltem ezt a projektet, és nem tudom felidézni, mit akartam írni a folytatásába...
Valószínűleg újba kezdek hamarosan, de nem ígérek semmit. Sajnos egyre kevesebb időm van itt lógni, de egy dolog biztos: vasárnap ALVINKONERT!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! De jó lesz!!! És ott lesz a fél bagázs, ha nem az egész. Igaz-e? ;) Én már gyúrok rá, nagyon... Most is Alvin üvölt a gépből, pedig fatter már a falramászik tőle. Háát, majd mindjárt berakok neki egy kis Finntrollt, aztán majd könyörögni fog az Alvinért, nem igaz? Hogy milyen elégedetlenek az emberek...
Na egy aprócska novellát csak kaptok tőlem.

Csendes volt a nap, még a madarak se daloltak. Nem csoda: olyan meleg volt, hogy akinek egy csepp esze volt, árnyékba menekült.
Na igen, akinek volt esze, vagy legalább nem kellett őrségben állnia. Egyébként is, ki az a barom, aki épp ilyenkor támadna?...
Ilyen gondolatok jártak a fiatal erdeielf fejében, míg különböző trükköket agyalt ki, hogy ne süljön meg a posztján. Már azon volt, hogy feladja, és beugrik a legközelebbi árnyékos zugba, mikor a távolban felkavarodott a por. "Csak délibáb", legyintett, és valóban az árnyékba vonult. Mohón itta a tartalékolt vizet,és csak arra figyelt fel, hogy valaki megkocogttja a vállát. "Épp ideje volt már a váltásnak", futott át az agyán, míg hátrafordult.
Még ordítani sem volt ideje, mikor a tűzlélek feltépte a torkát.
Több tucat forró test tűnt fel a semmiből, és lakmározni kezdtek a fiú teteméből.
Hirtelen hagyták abba, mikor a gazdájuk feltűnt mögöttük. A tűző napon álldogállt sötétvörös köpenyben. Kezében hosszú, egyszerű botot tartott, nyakában óriási fekete kő lógott. Kinyújtotta hosszú ujjait, mire az egyik lángoló lény a lábához törleszkedett.
-Gyertek, gyermekeim -szólalt meg suttogó, kivehetetlen hangon az alak, és a tetem felé intett. -Őt hagyjátok. Már nem tehet semmit, a társai pedig nem tudják majd, hogy mi voltunk azok. A lakomának vége.
Ezzel megfordult, a furcsa tűzlények serege pedig hű kutyaként követte őt a sivatag felé. Hamarosan csak egy oszladozó porfelhő tanúskodott ottlétükről...

Remélem, közmegelégedésre szolgáltak soraim. ^^
Most viszont zárom őket, nehogy elfussanak.
>>Legyetek jók, szeretnivalók s kegyesek,
Ne úgy, mint tanáraim közül egyesek...<<
Jóéjt és mindenmás!

--K.A.--



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat