Tartalomjegyzék
- (De rég volt már...)
- (Jé, van ilyenem? XD)
- (Újra a környéken!Urald a zónát!!)
- (Anyóóóóóóóóós!!)
- (Folytatááás!! :) :) :))
- (Üdv, és gomennasai...nagyon.)
- (Hjollaléihhuuuuuuuuuuu!!!^_____^)
- (BÚÉKMUP és BÚÉKMTU!!!)
- (2005. január 1.)
- ("Átölelem a világot..." BÚÉK!!)
- (Ijjáijjáóóóóóóóóóóóó...)
- (Ignemah,aki nem néma...:P :P)
- (Mai episode...)
- (Ki lusta,sokat alhat.Vagy mi.:))
- (Agyrém rokonok...Jááááááááááj...)
- (Karácsony lenne,v. mi a halál...)
- (Lassan véget ér a vírus uralma!!)
- (Halotti tort ülni tilos!!)
- (Na végre! A kedvenc gyilkosom...)
- (Valami újat is keverjünk bele...)
- (Azt hiszem,ennyi a 4.epizód...:))
- (Újra a tőr,csak még mégsem...:))
- (Alwyn végre felébred. Én nem...)
- (Elfdal,de nem Cunningham ^_____^)
- (Alwyn álma,avagy paranoid elf...)
- (A 3.epizód vége!!Hihetetlen,nem?)
- (Folytatás... már megen...)
- (És még mindig u.az!Bírjárok még?)
- (Huhh, még mindig ugyanaz...:) :))
- (És még mindig ugyanaz az epizód!)
- (A kard még mindig szabadlábon...)
- (Újabb epizódocska (eleje)...)
- (Folytatás és "Legenda"..........)
- (Novellafojjtatás (direkt "JJ"!!))
- (Humor(zsa) a Wintoszról.........)
- (Na sziasztok! ^______^)
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/148212
|
Valami újat is keverjünk bele...
Jó napot kívánok az Erdőben bolyongó kószáknak!
Csodás szöveg, mi? Most valahogy bejönnek a réndzsörök. Talán a Démon Ébredése és Éjmadár teszi? Hüm, hüm... :D :D :D
Oké, nem zsibbasztom ilyenekkel a népet. Ma én is lezsibbadtam, ha lenne még, most biztos kihalt volna az agyam. Szerencsére ettől a fölösleges szervemtől már rég megszabadított Selbeth, a Kiismerhetetlen. (GyK: a szerencseisten.)
És most folytatom azt a bárgyúságot, amit úgyse olvas senki. Legalábbis nem kapok túl sok visszajelzést... :( [Igen, ezt vegyétek célzásnak, és vegyétek a fáradtságot, hogy az öletekbe veszitek a billentyűzetet, és írtok pár bátorító szót!!]
Na.
Episode 5.: Új színrelépők
Shirekh szent ligetében nem csökkent az aggodalom. A tölgyek ágai közt négy apró lábacska surrant el, egyenesen a legnagyobb fa lombjainak rejtekébe. A mókus besiklott a terembe, ahol a megmaradt vezetők tanácskoztak.
-Ellaislyn még nem hagyja el a felszínt -simított végig a homlokán fáradtan Oveshre. Már órák óta faggatták.- Nem rá vallana, ha ilyen kevés áldozattal megelégedne.
-Miért vagy ebben olyan biztos? -mordult fel Fiorella. Határozottan aggódott Alwynért, én nem tetszett neki az sem, hogy őt csak úgy kihagyták az előkészületekből.
-Mert ismerem -sóhajtott színpadiasan a sötételf. -A nővérem vérszomjas, és most, hogy kezében van ez a tőr, minél több felszínit akar megölni, csak mert úgy gondolja, így Kharyss kedvére tesz.
-És akkor mi lesz, ha nem jön be a terv? Hisz Sanj még sehol sincs... -akadékoskodott tovább az éjelf lány, a többiek meg bátortalanul néztek Axysra. Az ő ötlete volt, biztos tudja a választ!...
A negyedvér azonban nem figyelt. Valami nagyon zavarta, de nem tudta volna megmondani, mi. Talán egy mentális lökés, talán zűr a Démonsíkon - mindenesetre elég feltűnő ahhoz, hogy a Proximusról is érezze. Hacsak nem itt történik...
Hirtelen egy kéz riasztotta fel a merengéséből, ami a vállára tapadt és alaposan megrázta. Meglepve nézett fel a kar folytatására, Fiorellára. Hogy lehet ekkora erő egy ilyen törékeny lányban?
-Na, mondd csak, zsenikém! Mi lesz a bátyámmal, ha ti itt eltoltok valamit??
-Semmi. A sötételfek lelkileg sötétek, nem agyilag. Nem fogják csak az ölés öröméért kinyírni Alwynt, mert a művei még nagy hasznot hozhatnak nekik.
-Például?
-Fio, nem akarok hosszas elbeszélésbe kezdeni a mélyiek szépérzékével kapcsolatban, de azt azért ők is szeretik, ha valaki jól mintázza meg a Skorpióúrnőt. Márpedig aki látta azt a szobrot, amit Sanjellion magával vitt, nem vonhatja kétségbe a fiú tehetségét.
-Na ja. Épp csak meg nem szólalt -morogta az orra alatt a lány, mire Axys elmosolyodott.
-Odalent még ezt is megoldhatják. De egyelőre várnunk kell. Ha azelőtt lépünk, hogy a félangyal visszatérne a szolgával, leleplezzük az egész szervezkedést. Azt viszont kétlem, hogy le tudná vinni Alsó-Proximatba a bátyuskádat, mert akkor ott helyben kibelezem. Remélem, elégedett vagy a válasszal.
Fiorella valami olyasmit motyogott, hogy nem is volt kérdés, de a negyedvér nem figyelt már rá. Próbálta kifürkészni, mi is zavarta meg a síkokat.
Ha tudta volna, mi, valószínűleg az egész Erdőt fedezékbe küldi.
Nem olyan messze a Démonsík Proximus felé eső oldalától ugyanis egy másik féldémon vette kezébe az ügyet. Szeme visszatükrözte az előtte csillogó kristálygömb fényeit, és mohón elvigyorodott, mikor rátalált arra, amit keresett.
A Nokhar'Soveryn Athes-t.
Léptek döngették meg a hatalmas terem falait, és amikor kivágódott az óriási, kétszárnyú ajtó, rápaszírozva a két ajtónállóval, a kristálygömböt vizslazó szemek felpillantottak.
-Te itt? -hangzott a savanyú kérdés.
Az ajtóban egy szinte elfesen törékeny fiú állt, kezében egy két és fél méteres pallossal, vállán egy hosszú, barrakudatestű démonfajzat holttestével. A kérdésre széles, mégis finom mosoly ült ki az arcára.
-Itt bizony. Kiderítetted, hol az a penge?
A lágy csengésű hang visszhangot vert a teremben. Mindkét szempár a gömbre pillantott, az ülő alak pedig felsóhajtott.
-Még nem látom. De mondd, minek kell Cyriának ez a tőr? Hiszen bánni sem tudna vele...
-Ki mondta, hogy neki akarom megszerezni? -nevetett fel a karcsú férfi és közelebb lépett. -Nekem kell. Nekem ígérte a sors. Nekem szánta már ő is, mielőtt meghalt.
-Áh, igen. A penge első tulajdonosa.
-Ő bizony. Az én feddhetetlen, szűzies életű, tökéletes és tisztalelkű anyám.
-----------------
Mára ennyi. Megyek animéket bámulni, és ha valaki beszól egy rossz szót, hát nagyot kap a két füle közé!! (Bocs, szar kedvem van. Öcsike utál. Szipszip!!)
Halálos fagyrettenet!! (Ez azért, mert nincs fűtés, és az ujjaim szabályosan rádermedtek
|
