Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Valami idióta naplója


Kicsi Alwyn [148212 AL], gazdája Valami idióta
Na sziasztok! ^______^

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/148212
Na sziasztok! ^______^

Sziasztok!! Most jöttem rá, h van ilyen is... Így aztán most veszem igénybe. De mivel a magánéletem dögunalom, inkább epizódokat közlök a fantasymból. :) :) :) Amikor lesz annyi időm, h írogassak, kaptok vmi finomságot, de ez valószínűleg nem lesz mindennap. De most elkezdem. :) :) :) :)
-------------------------
Episode 1.: A kard új gazdája
Léptek zaja törte meg a látszólag üres tisztás zaját. Hirtelen hullámzani kezdett a levegő, és lefoszlott a mágikus védőfal. Előbukkant a fák ágai közé épített szentély, és a fegyverükért kapó elfek is. A riadalom okozója egy fekete csuklyás férfi volt, aki egy hosszútőrt szorongatott futás közben. Mögötte loholt a majdnem tucatnyi szentélyőr, az ágak közt pedig három további elf állt, akik átkokat szórtak a tolvaj után.
-Állj meg, Rewynn! -kiáltott az egyik harcos, mire a rabló megfordult, és egy dobótőrt hajított a szívébe. Két társa megállt, hátha tudnak segíteni, de a többiek továbbra is a nyomában voltak. Az egyik mágus a fákról egy szellemet idézett meg, ami majdnem elkapta a lábát, de végül csak megbotlott. Csuklyája lecsúszott az arcáról, és kibukkant jégkék hajával keretezett fekete arca.
-Add vissza a kardot, sötételf! -ordított rá egy másik őr. Válaszul ő is egy shurikent kapott.
Mikor Rewynn visszafordult, egy másik csapat felszíni elfet látott maga előtt. "Kharyssra, most mit csináljak?" -futott át az agyán, majd a köpenyébe csúsztatta a tőrt, és a saját ikerpengéire tapadt a tenyere. Egy pillanat alatt előrántotta őket, és a harcosok közé vetette magát. Úgy aprította őket, mint hentes a húst, és hamarosan mindegyiket harcképtelenné tette. Nem volt ideje megölni az összeset (egy párat azért sikerült), mert sietnie kellett. Az Urad'Hhen hercegnő nem fog rá sokat várni, márpedig ha már megszerezte az átkozott kardot, legalább a fizetségét látni akarta. A pokol kilencvenkét őrére, hatvan rubin! Az rengeteg...
Hamarosan elérte a tisztást, ahonnan már tudott teleportálni -a szentély közelsége ugyanis gátolta ebben. A hüvelyébe csúsztatta a pengéit, majd igéket mormolva megidézte a térkaput. Beugrott rajta, és a másik oldalon egy fa tövébe esett. Alig győzte bezárni a portált, mert az íjászok utánaküldtek még néhány nyílvesszőt, de mind célt tévesztett.
A férfi zihálva rogyott le a fa tövébe. Pár percig csak ült magában, de aztán felkelt, hogy megkeresse a megbízóját.
Futásnak eredt, hátha még a találkozóhelyen kapja a hercegnőt.
-------------------------
Rewynn a fák alatt lépdelt. Egy tisztásra ért, ahol egy másik csuklyás alak várt rá.
-Késtél, tolvaj -szólt a fának támaszkodó nő.
-Tudom, de át kellett verekednem magam két elf csapaton.
-Legalább a kard nálad van?
-Persze.
A férfi előhúzta a hosszú tőrt a köpenye ujjából, és a nőnek nyújtotta. Megbízója ujjai a markolatra fonódtak, és tekintete végigsiklott a kecses pengén. Suhintott vele egyet-kettőt, majd Rewynn-re nézett.
-Biztos, hogy ez az?
-Csak ezt őrizték. Meg ennek volt mágikus sugárzása.
-Értem -mormolta a nő, és a köpenyébe nyúlt. -A fizetséged. Hatvan rubinban állapodtunk meg, igaz? -A férfi bólintott, mire a nő előhúzott egy kis erszényt, és odadobta. A tolvaj a tenyerébe borította a köveket, és elégedetten figyelte, ahogy meg-megcsillantak a fák közt átszűrődő fényben. Észre sem vette, hogy a nő közelebb lép hozzá, és mire feleszmélt, a kard már lesújtott.
Különös dolog történt. A test ahelyett, hogy előrebukott volna, egyszerűen eltűnt. A penge felcsillant, majd újra kihunyt, de a nő érezte, hogy erősebb lett a mágiája. Elégedetten felszisszent.
-Nokhar'Soveryn Athes. A Testfaló kard. Csodálatos darab -suttogta maga elé, és köpenye alá csúsztatta a fegyvert. Még egyszer odanézett, ahol az előbb még a férfi állt, és kegyetlen mosolyra húzódtak ajkai. -Jó szolgálatot tettél, Rewynn. Az Urad'Hhen klán hálás lesz érte. Kharyss pedig rám lesz büszke, ha kivégzem a felszíniek vezéreit. Méghogy a mélység urai, a sötételfek vezérei, az Urad'Hhenek a ragyogó világosságban vánszorogva ontsák a vérüket a fénylakókért?! Nevetséges!
Ezzel a nő megnyitott egy térkaput, és eltűnt a szürke kavargásban.
Már csak a fűben csillogó rubinok jelezték, hogy itt nemrég történt valami.
-------------------------

Remélem, teccett mindenkinek. ^______^
Mára ennyi, mert húznom kell a gép elől.
Sziasztok, és ne feledjétek: "Az embert meghatározza mások véleménye, de a fontos az, amit érzel (és amit mások sose értenek meg, bármit is mondjanak), vmint a döntéseid és a tetteid."
Üdvözlet!!
Kicsi Alwyn, a Pokoljáró :) :) :) :)



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat