|
Stefan naplója
Parafenomén [22888 AL], gazdája Stefan
Malacka 2005. április 4.
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/22888
|
Malacka 2005. április 4.
Malacka
Tegnap megnéztük az áradó Dunát. Ácsorogtunk a parton egy kicsit. Előzőleg akartunk köveket gyűjteni a sóderbányánál, de két kutya ugatott ránk. A gazdája láthatóan nem volt érdekelt a témában. Belibbent a homlokrakodóba és beletúrt a sóderkupacba, amin éppen álltunk. A két kutya ugatott, morgott és közelített. Mi meg csak álltunk és filóztunk vajon ki lesz a kitartóbb. Hátrálva, nagy kerülővel elmenekültünk. Aztán elindultunk az erdőbe, hogy menjünk egy kört a madárfüttyös levegőn. A második forduló után inkább visszafordultunk. Kiadós német juhász hang mormogott az út végén. Aztán elindultunk visszafelé. Az út szélén tekerve a kamionosok és autósok nem kerültek ki csak elhúztak mellettünk. A padkára futottunk, mert az élet fontosabb mint a szabályok. És különben is. Füles megint elhagyta farkát és mélabún ücsörgött a dombtetőn. Esett. Pedig úgy remélte, hogy nem fog. Mert a folyó is árad és Malacka is olyan bátor volt. Persze nyuszi most is, mint mindig, ura volt a helyzetnek, legalább is ezt próbálta szemléltetni a jelenlévőkkel, s mint amolyan mindíg tettre kész Dógomvan csak rohangált fel s alá miközben nyugtatta Kangát, hogy semmi gond. Kanga persze tudta, hogy ebből már jó nem sülhet ki. Szökkent hát néhány talpnyit és a dolgok nyomába eredt. Biztosan azért volt mert ő tipikusan szenvedélyes állat, és a szenvedélyes állatok féltik a kicsinyeiket, főleg ha már ki sem látszik a jóakarat alól. És a szenvedélyes állatok pár talpnyi szökkenés után is tudják, hogy mi baj. Micimackó a hasával beszélgetett. Zsebibaba önfeledten élvezte a víz sodrát át a híd alatt le a zúgón, végig a kanyarokban. Aztán amikor elfáradt, úgy gondolta ideje lenne megmenteni. Szólt is ezügyben pár bizonytalan szót. Micimackó persze majdnem azonnal észre is vette, hogy nem a hasa szólongatja. Tigris annyira testhezállónak érezte a feladatot, amennyire csak a tigrisek tudják azt testhezállónak érezni. Mert igazából ez az, amit a tigrisek legjobban tudnak. Malacka fogott egy botot és úgy gondolta jó lesz, hogy kihúzzák vele Zsebibabát. Aztán jött Micimackó és mindent alaposan összekuszált, de nyuszi persze ura volt a helyzetnek, ahogy Tigris is éppen testhez állt. És mialatt mindenki jól végezte dolgát Malacka csendben megmentette Zsebibabát. Pedig ő volt a legkisebb és a leggyengébb is talán. Talán azért sikerült neki mert nem magára gondolt először. És másodszor sem. Ha magára gondol sosem sikerül megtenni, amit tett. Mert mindenki azt mondja, hogy ő olyan kicsi és különben is... Mindekni azt mondta volna, hogy neki ez nem sikerülhet. Pedig Malacka nem egyszerűen csak kicsi. Hanem nagyon kicsi állat. És a nagyon kicsi állatok nagyon nagy dolgokat tudnak véghezvinni...ha kapnak rá lehetőséget...
|
Problémás tartalom jelzése
|
