|
Vivi naplója
Tim Speed [151603 AL], gazdája Vivi
Constantine
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/151603
|
Constantine
Constantine - A démonvadász
Hamarosan közhely címszóval illethetünk minden cikket, mely a képregény-adaptációk vég nélküli áradatát említi. Most mellőzvén a sablonos bevezetőt rögtön ugorjunk neki Hollywood legújabb papírról szalajtott üdvöskéjének: az „áldozat” ezúttal az Alan Moore-nak köszönhetően életre keltett, majd a DC Comics felnőtteket megcélzó alcégének, a Vertigo-nak a pártfogoltjaként ismerté vált John Constantine, kinek kalandjai rendre olvashatók a Hellblazer című füzetben.
Az Államokban is rétegképregények számító alkotás itthon szinte teljesen ismeretlen, így nagy valószínűséggel nem sok embernek fog szemet szúrni a változás, minek keretében az álomgyár ízléséhez igazodva formálták a karaktert. Constantine csak néhány markáns tulajdonságát őrizte meg: elsősorban a dohányzáshoz fűződő igen makacs szenvedélyét, és a természetfelettivel való állandó összetűzés rémét. A nagyrészt Garth Ennis munkáin alapuló cselekmény rövid közjátékkal nyit, majd egy, az Ördögűzőre erősen hajazó bevezetést követően elmerülhetünk a furcsa képességekkel megáldott férfi életében, kinek mindennapjai nyugodtan nevezhetők földi pokolnak.
A film az alapul szolgáló képregényhez képest igen akciódúsra sikerült, bár összességében sokkal kevesebb trükkös pillanat vár ránk, mint ahogy azt a jól megkoreografált előzetes sejtetné. A történet lassacskán indul be, a rendező Francis Lawrence igyekezett fő karakterét megfelelő mélységben bemutatni, ami sajnos Keanu Reeves kvalitásából fakadóan nem minden esetben váltja ki a kellő hatást. A világmegváltóként elhíresült színész gyengébb pillanatait szerencsére egyensúlyozzák a kellően misztikus elemek, a cinikus hangulat és a számítógépek által életre keltett Pokol, mellyel többször is lesz alkalmunk szembesülni a történések során.
Bár a Constantine - A démonvadász érezhetően felülemelkedik a korábbi képregényes próbálkozások legjaván, annyi potenciát nem rejt magában, hogy az élvonalba tornázza magát. Látványában ugyan nem hagyja cserben nézőket, de a történet és a felvonultatott színészek nem nyújtanak annyi pluszt, ami segítene egyedivé tenni ezt az alkotást. Ügyes iparosmunkának lehetünk így tanúi, ahol a sajátságos eredetit sikerült a hollywoodi konvencióknak behódoló alkotássá egyszerűsíteni.
|
Problémás tartalom jelzése
|
