Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/151603
|
A sakál
A sakál
Megvallom őszintén, hogy egy jó nagy adag előítélettel ültem be a moziba, amikor elkezdődött a Sakál című film vetítése, mert az eredeti, Fred Zinnemann által készített "A Sakál napja" című francia klasszikus járt a fejemben és arra gondoltam, hogy az utóbbi idők feldolgozásai igencsak pocsékok voltak... Úgyhogy már az elején ki kellett valami eredetivel rukkolniuk a filmkészítőknek ahhoz, hogy egyáltalán ülve maradjak...
Jelentem: ülve maradtam! Az első óra végén már egyenesen beleragadtam a székbe, bár sokszor köszönt vissza az eredeti mozi egy-két eleme, de úgy látszik, hogy az Ötödik elem fele, Bruce Willis (mint Sakál) ismét megállta a helyét és sikerült elkerülnie azt, hogy a második bőr miatti unalom hatására összeomoljon a produkció. Igazán szerencsések azok a fiatalok, akik nem látták a bő huszonöt évvel ezelőtt készített De Gaulle-elleni OAS merényletről szóló filmet, mert nekik minden az újdonság erejével hathatott.
Szóval feldolgozás. Ezúttal nem az algériai terrorszervezet, az OAS a megbízó, hanem az orosz maffia, és a célpont sem De Gaulle, hanem... Nos: nem, nem az amerikai elnök, de egy nagyon fontos személyiséget kell megsemmisítenie Sakálnak, potom 70 millió dolcsiért, na persze, kápéban. A Sakálnak van egy rossz tulajdonsága, hogy csak egyedül hajlandó dolgozni és aki netán véletlenül látta is, az "valahogy" mindig elpatkolt, akárcsak JFK gyilkosainak szemtanúi... Illetve nem egészen, mert egyvalaki mégiscsak ismeri őt, de nem menjük elébe a dolgoknak!
Nem kívánom elmesélni a filmet, de a szereplőkről azért néhány keresetlen szót ejtenék. Willis nagyszerű mint mindig, de Gere is felüljátssza magát. A dalai láma egyik legjobb barátja egy lecsukott IRA-s mesterlövészt alakít, aki a szabadság mézesmadzagával elcsábítva segít a rendőrségnek elkapni a Sakált, mert egyedül csak ő ismeri annak módszereit és gondolkodását. Poitier lovag (az angol királynő 1969-ben lovaggá ütötte a fekete bőrű színészt) mint az FBI igazgatóhelyettese szintén zseniális. Ő egyébként a kedvenc fekete bőrű színészem, már ha lehetne a bőrszín alapján választani. Poitier századunk legnagyobb színészei között tartható számon és már a megjelenése is emelte a produkció fényét és minőségét; tulajdonképpen ő az, aki megakadályozza, hogy ebből a filmből egy anti Die Hard legyen... Ki kell emelnem Diane Venora által megformált Koslova őrnagy karakterét a ruszki efbiájtól, mert róla is csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Egyedül Mathilda May-el (Isabella) nem vagyok megelégedve, többet is ki lehetett volna hozni a szerepből...
Most vissza Willisre. Sok érdekesség van a filmben, de nekem, mint "fanatikus" Willis rajongónak, enyhén szólva igazi meglepetés volt az, ahogy a Sakál egy fárasztó nap után egy éjszakai bárban valakit felcsíp... Szóval ez a film a meglepetések filmje is volt: a látvány, az akciók, a fényképezés (az operatőr egyik korábbi munkája a Függetlenség Napja) és persze a színészek!
Végre láthatunk egy olyan feldolgozást, amelyik méltó arra, hogy tíz év múlva is megnézzék az emberek!
|
