Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/151603
|
Halálsoron
Halálsoron
Stephen Kinget megfilmesíteni nehéz. Na igen, most nem találtam fel a spanyol viaszt - gondolhatják többen. Ez a gondolat egyszerűen a film alatt fogalmazódott meg bennem újra és újra.
Annak idején a Halloweennal és a Péntek 13-mal indult el az első horror láz, és az úttörő Carpenter, valamint Wes Craven mellett a horror irodalom koronázatlan királya is hódított a vásznon. Azaz, Kingnek mindig is elég vegyes fogadtatása volt. Részben azért, mert az író lelki világának vászonra vitele nem piskóta feladat, de úgy semmiképp sem, hogy mindig beleszól a filmek készítésébe. Ennek a sem veled, sem nélküled állapotnak általában a néző itta meg a levét, sok-sok elbénázott megfilmesítéssel.
Az abszolút siker kategóriába a Kubrick, de elsősorban a zseniális Jack Nicholson fémjelezte Ragyogás áll (Shining), bár King elégedetlenségében később készíttetett egy sokkal gyengébb és hosszabb tévésorozatot is. A szuper kategóriába tartozik Brian De Palma rendezésében a nem kevésbé zseniális Sissy Spacekkel felálló Carrie, valamint már a nyolcvanas években az Állj ki mellettem!/Állj mellém! (Stand By Me), Rob Reiner irányításával. Sokan utálták, de kegyetlenül Tim Curryt, aki tényleg nagyon gonosz volt az It-ben. Közben pedig olyan filmek okoztak fejtörést, mint a Tűzgyújtó, a gyerek Drew Barrymoorre-ral, vagy az Ezüst pisztolygolyók. A kilencvenes évek a Fűnyíróember botrányától zengett, majd Kathy Bates alakításától a zseniális Tortúrában (Mistery - ismét Rob Reiner). Aztán megjelent Frank Darabont (a sokat emlegetett magyar származású kanadai) és készített egy Oscar jelölésekkel elhalmozott, óriásit bukó, de tényleg szuper börtönfilmet Tim Robbins-szal és Morgan Freemannal az élen. Frank nem kapkodta el, várt 5 évet, és ismét egy King regényt választott, ezúttal a Green Mile-t (Halálsoron). Az eredmény hasonló az előző kísérlethez: sztárok (ezúttal Tom Hanks-szal az élen), Oscar jelölések (bár most kevesebb). De. Kasszasiker. És jó-e a film? Nem tipikus King, de eltalálta, és szerintem jó lett a film.
Fekete barátunk börtönben, várja a kivégzését két kislány brutális meggyilkolásáért. Tom Hanks jószívű, humánus börtönőr, hamar kiderül hősünk ártatlan, tudjuk is ki a tettes, de nem számít. Barátunk halni akar, mert olyan természetfeletti erő birtokában van (King), ami már neki is sok. Használja, használja, de végül megelégeli. Van az úgy. Na de ezért meghalni? Tom Hanks szomorú, mi pedig nem tudjuk igazán komolyan venni, hogy már százhuszonvalahány éves. Mint az egér. (Ja, igen. Fontos szerep jut egy kisegérnek, de szerencsére nem olyan bénán, mint a Stuart Little-ban, vagy az Egértanyában). És nekem nagyon Ryan-es a mozi a keretes visszaemlékezéses, érzelmes betét miatt. (Ez lehet, hogy Tom Hanks miatt.) És sok a visszacsatolás az Arc (Powder) című mozira is.
Szóval. Itt ez a film. Mindenki szépen megnézi, és eldönti, hogy jó, vagy nem. Nem horror, mondjuk dráma. Szép. Szép hosszú. De van hosszabb is. :)
|
