Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Arkhimédész naplója


Thalész [291968 AL], gazdája Arkhimédész
Alone with my camera

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/291968
Alone with my camera

Hullámhegyek és hullámvölgyek. A sorrend ez. 6 napja még az is megfordult a fejemben, hogy mégis 9.c-s leszek. Csupáncsak Anna miatt, aki mindig azt mondta az osztályváltásomra, hogy itt maradsz, és kész. A gazdaságis föci után ismertem meg, mikor csak úgy egyszerűen egymás mellé kerültünk. Azt mondtam, hogy ez az egész óra csak álmodozás volt, és úgysem a 9.c fogja megváltoztatni a világot, aztán beszélgetni kezdtünk. Tesi előtt meglátta a kezemre írva, hogy Dani, ezért róla is beszéltem neki. A menzán ott voltak a 10.e-sek is, és így meg tudtam Annának, melyik Dani. Szerinte nem néz ki jól, aminek én csak örülni tudok. Nem szeretnék szimpatikus konkurenciát, csak olyanokat, akiket lehet gyűlölni. Ja és nehogy már egy hülye srác álljon közénk... :D Ebéd után együtt mentünk a Kiskossuthba, a volt sulijába, aztán meg a kedvenc kreatív hobbiboltjába. Ott kék biztosítótűket vettem, és karkötőt csináltam belőlük, Anna meg azt mondta rá, hogy extrém. Az ízlésünk nem túlzottan hasonlít, minden más annál inkább. Mindketten reálosok vagyunk (persze az osztály bikémes felébe jár), szeretjük a kéket, utáljuk a sznobokat, 2 haladó nyelvünk van, és persze egyikünk sem kikent-kifent minikurva. Mindenről beszéltem neki, még arról is, hogy úgy éreztem, nem kellek a 9.c-be, a volt iskoláimról, meg arról, hogy Dani feliratú pólóban alszom. Úgy ítéltem meg, hogy megbízhatok benne, és ez nem változott azóta sem. Pedig a mai matek előtt mellé akartam ülni, és azt mondta, inkább egyedül ülne, viszont mikor Lili megjött, őt minden további nélkül odaengedte maga mellé. Anna egynapos barátnőm volt. Nem zuhantam mélyebb depresszióba ettől, mint amilyenben voltam, mert rengetegen hagytak már el, szinte mind úgy, hogy aztán hátba támadtak. Elfogytak a barátok után sírható könnyeim, nincs rá keret. Különcködésre viszont még van. Múlt pénteken azért figyeltek fel rám a németes csoporttársaim, mert fotózgattam. Mellesleg ez életem fontos részévé vált a sulikezdés óta, mert megvigasztal. Végül odáig fajult a dolog, hogy velük ebédeltem. Szinte üres volt az ebédlő, mert korábban elengedtek minket, és ezt kihasználva én székre álltam, és életképeket készítettem az osztályról. Mikor Orsit nem akarták odaengedni képeket nézegetni, ő felháborodott, hogy kiközösítik. Erre én azt mondtam: Hogy meritek kiközösíteni a volt iskolatársamat?!, pedig a Bolyaiban ellenségek voltunk. Orsi azt válaszolta: Látjátok, ő szeret engem. Igen, szeretlek, mondtam én, és kitárt karokkal rohanni kezdtem felé, aztán megálltam. Zsófi ekkor azt mondta: Öleld meg! És én megöleltem. Orsit, akit tavaly még Magolós Orsinak hívtam, aki az egész nyolcadikos évemet pokollá tette, de ez valahogy annyira nem számított akkor. Kivetkőztem önmagamból. Sikerült minden osztálytársamat elfogadnom. Mégis gyakran érzem azt a bizonyos régi érzést: beledöglök.
Egyik nap, már több mint 1 hete, Kitti azt mondta, hogy egy angol és egy német középfokúval átmehetek reálra, mert szükségtelenné válik a további nyelvtanulásom. Lázasan tanulni kezdtem, még az órákon is, a pad alatt. Mikor találkoztam Anyával(aki nem hozott világra, viszont az ofőm) az alagsorban, megkérdeztem tőle, lehetséges-e ez egyáltalán. Azt mondta, hogy ha az igazgató nem enged akkor ezer nyelvvizsgával se mehetek át. Ez annyira kiborított, hogy Anya elküldött a mentálhigiénés szakemberhez. Nagyjából vázoltam neki a helyzetem, mire ő azt mondta: a NYEK-en is lehetek reálos. Ezzel nem tudom, mire akart kilyukadni.
Néhány emlékezetes óra is volt. Például az info. Heti 4 van belőle. A tanárunk Baksa Gyula, aki meg akar engem változtatni. Az első órán mindenkitől megkérdezte, hányas volt a magtartása, és miért. Én azt mondtam, négyes, mert firkáltam a padokat, feleseltem a tanárokkal, néha lógtam. Erre ő ünnepélyesen megígértette velem, hogy megváltozom. Majd pont Baksa Gyula fog engem megváltoztatni...Ettől függetlenül az infót szeretem. A Power Pointról tanulunk, elég érdekes. A föci kicsit kevésbé, gazdaságis, mint írtam, de jobbára gazdálkodási tanácsokat osztogat nekünk tanárúr. A töri volt csak még "érdekes". A tanárnő az adatainkkal együtt azt is kérdezte, hogy szeretjük-e a törit. Én azt válaszoltam, néha rám jön a töriszeretet-hullám, de többnyire utálom, sőt gyűlölöm. Az osztály pedig jót nevetett dicséretes őszinteségemen.
A tesit viszont tényleg szeretem. Halálra hajtom magam, amiben az is szerepet játszik, hogy picit belezúgtam a tanárba. :$ Csak sajnos lekéstem, mert felesége van, meg gyerekei, ja és pontosan 36 évvel idősebb nálam... :'(
A lényeg viszont az, hogy már tudom, hogy kerüljek át: nyolcadikos felvételivel a jövő évi 9.e-be jelentkezem, de persze előbb leteszem a nyelvvizsgákat. Azért előbb erről is megkérdezem Anyát. Ha addig bele nem döglök a képtelen álmaimba, Dani hiányába, az egyedüllétbe, tehát az életembe. Csak a Nikon Coolpixemben bízhatok. Na meg imádott sportágamban. Pénteken voltam próbaúszáson a lány vízilabdázóknál. A csapattársak normálisak, az edzőnk pedig Erika, akit senki sem néniz, mert egy kemény, rövid hajú, csupa izom huszonéves(?) csaj. Még sokat kell fejlődnöm. Holnap edzés, másfél óra, lesz labdázás is. Egész nap azt fogom várni...



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat