Tartalomjegyzék
- (FONTOS!)
- (Melóniák)
- (kérdéssor)
- (ami volt, elmúlt)
- (Tegnapelőtt)
- (nabumm.)
- (Boldogság :))
- (impressziók rabságában)
- (csakegyidézet)
- (Alptraum)
- (Versikék :x)
- (...)
- (Élet(?))
- (Epigramma)
- (Majd ha...)
- (izé.)
- (Koszinusz tétel)
- (újrakezdés!?.)
- (tespedés)
- (én rontottam el)
- (Függő változók ömlengései)
- (November öt.)
- (misery)
- (Lonely fighting)
- (Tizenöt éves lettem én)
- (Szürke szemmel)
- (Az utolsó után)
- (Talán az utolsó bejegyzés)
- (2010-10-11)
- (túlélem?)
- (Tancsa)
- (én)
- (You're my worst imagine :))
- (slowlykilling in process)
- (AZ ÉLET ÉRTELME.)
- (Stangegoodfeel)
- (A fény az alagút végén)
- (Alone with my camera)
- (élek és tanulok...)
- (Middle school of broken dreams)
- (fuss el véle.)
- (közel a vég, és mégis messze van)
- (nyár van mindig)
- (confused)
- (beírtak, de megérdemlem)
- (plasticdrama)
- (goodbye bolyai.)
- (Odáig vagyok, meg vissza.)
- (Segítség, vakáció!? =P)
- (Waterpolo-woman inside?)
- (Hardest way)
- (2010-06-08)
- (osztálytalan berándulás)
- (Dreamdie)
- (semmi sem változik)
- (Kompetenciám nyomában)
- (Where I am?!)
- (Balaton)
- (sport is life. =])
- (visszafelé haladva...)
- (hiánybetegség)
- (A gyűlöletről)
- (Itt repül a kismadár!)
- (fall in the future)
- (my black hole)
- (I go crazy because of You)
- (looser ...)
- (not the best, but me. :) :()
- (trouble tunnel)
- (nincs cím)
- (a minden egy semmi.)
- (crush)
- (-no understanding-)
- (tudok repülni.)
- (szeretlek, szerda.)
- (Life is my killer.)
- (turn-around)
- (.)
- (Love is like a roller coaster.)
- (beforelife)
- (2010-03-12)
- (Mi az a részegeseset?!)
- (ki akarok szállni.)
- (oh.nevermind.)
- (lebegés a semmiben.)
- (Endly the end.)
- (nem senki, csak egy akárki.)
- (frozenbrain._.)
- (a kudarc gyönyörű.)
- (Deutschland in my heart.)
- (I love my life.)
- (Jól csinálod, emós! =])
- (Nem tud6om.)
- (untalented)
- (tétel. =})
- (miért én?!)
- (vasalatalan hajjal picit nehéz.)
- (I hate my life.)
- (NEVER gonna win...)
- (erre varrjál gombot!)
- (Fuck That Shit!)
- (a középsulik harcolnak értem...)
- (shit sentence.)
- (felvételi)
- (yuppíj.)
- (de én nem adom fel!)
- (tihs is the die)
- (szédület)
- (holnap megyek Réévfülöpree.)
- (bulldog karácsonyt._.)
- (szüneet wáán)
- (big things :>)
- (A hülye osztály napja)
- (motiveless)
- (Katze meg akar halni, mert...)
- (magasröptű gondolatok)
- (tizenkettő tizenkettő)
- (:s)
- (az élet szép, csak én vagyok)
- (annyira BOLDOG vagyoook._.)
- (december eggy.)
- (derégen nemírtam. :\)
- (woah?!)
- (why love I this anti-emo?!)
- (._.)
- (about hospitals)
- (=/)
- (erse note. :S)
- (2009-09-09 xD Xd XD xd)
- (im a katze. hate me.)
- (p:)
- (első nap az iskolában)
- (holnap suli.)
- (malŝatintoj.)
- (holnapután évnyitó)
- (hívogat az iskola...)
- (www.dead.cat)
- (:€)
- (jujjdejjó.)
- (fakk, fakk, fakkivágás ˙.˙)
- (ilar ilar ilarie o-o-o)
- (mrgint itthon)
- (uncsíí.)
- (szüneeeeeet.)
- (holnap még lesz suli... :@)
- (uccsóelőtti nap)
- (=D)
- (ballagjuunk el)
- (guineapigs core)
- (méég haat naap)
- (na hol van az alula.)
- (fuckin' life)
- (hogy miért is utálom a keddet?)
- (visszajöttem neeeeee)
- (elmegyek eaaaaaz)
- (Somewhere over the rainbow...)
- (yeeee)
- (az őrület határa.)
- (agRessive giRl)
- (Swimming is the answer...)
- ((L))
- (annyira nem tud érdekelni.)
- (mert sonka.)
- (kiközösítve)
- (zéélsőőn.)
- (holnapután osztálykirándulás.)
- (ennyik vagytok :])
- (ésakkor mivan.)
- (yuy.)
- (tesióra)
- (cry.)
- (Révfülöp)
- (football_star)
- (Értem én, csak leszarom.)
- (iskolai traumák...)
- (megint hétfő van bazz.)
- (utálat)
- (hypersuper)
- (hate monday.)
- (honvágy)
- (Animéés karakterem xD)
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/291968
|
túlélem?
Nincs állandó hangulatom továbbra sem. Tegnap beszélni akartam Danival, ma meg akartam ölni magam. Egyik sem sikerült. Szerintem nem vagyok elég céltudatos. Mellesleg pont ma vagyunk Danival 11 hónaposak, és fogadni mernék, hogy ez neki eszébe sem jutott. :|
Tegnap középszintű érettségi feladatlapot csináltam. Egyszer éppen a megoldást ellenőrzöm számológépen, mire Csordás Mária tanárnő hirtelen kikapja a kezemből, mert hiszen tanárnő szeme mindent lát. o_0 Én viszont mindenbe belemagyarázok minden mást, amit nem kellene. Ma reggel a galérián ültünk Renivel, és a tegnapi 'érettségimet' tárgyaltuk, mikor megjöttek Daniék. Dani egyenesen rám meredt, én meg olyan gyorsan kaptam el a fejem, hogy az arcomba repült a hajam. Aztán, mikor megint odanéztem, már egy lánnyal beszélgetett. Ő nem szokott lányokkal beszélgetni, szeptember elseje óta nem láttam tőle ilyet. Tehát mégis van csaja. Én persze meg semmit sem jelentek neki, csak a sokadik hülye skalpja vagyok... Rohadt hímringyó. :'(
Annyira elkapott a depresszió, hogy föcin búcsúlevelet írtam Anyának, Reninek, és Daninak. Azt hittem, ettől majd jobban leszek, de nem. Az a furcsa, nyugodt üresség... Nem, mégsem, inkább zavarodott üres nyugalom. Ijedten rohangáltam a folyosókon, néztem a teremrendeket, aztán mikor végre megleltem Renit, nyugodtan őrjöngtem, meg magyarázkodtam neki. Azt mondta, őrült vagyok, én meg azt, hogy tudom. Végül mégsem lett belőle semmi, mert gyenge vagyok, vagy mert Papának délután többé-kevésbé sikerült meggyőznie, hogy Dani nem skalpgyűjtő. Ebben van is valami, mert ha csak a skalpja lennék, akkor a szülei nem bámulnának. Az apja (akitől rettegek a szóbeli óta, és aki miatt nem lehetek reál-műszakis, mert úgy kirúgott a felvételin, hogy szinte repültem) ma is vetett rám egy olyan tőle szokásos vasvillapillantást, az anyja pedig annyira bámult, mikor az ebédsorban álltam, hogy még az evést is abbahagyta. Olyan furcsa ez az egész, hogy belezakkanok. Reni mostanában nem ebédel, ezért az osztállyal döglök. Furcsamód túlélem... Sőt, annyira nem is rémesek. Bár ez attól függ, mi az az annyira...
Még egy kis variáció a tegnapi napra...
Megveszem a szokásos kávémat az automatából, mert most tényleg nem bírnám ki koffein nélkül, hiszen Danival akarok beszélni. Felhajtom az itókát, aminek a teteje keserű és az alja édes, ezt követően odamegyek hozzá, és megkérdezem:
-Szia. Te nem tudod véletlenül, mik azok a komplex egységgyökök?
-Ezt mindenkitől megkérdezed?- kérdez vissza mosolyogva.
-Már vagy 20 diáktól megkérdeztem, és még senki sem tudta!- ráncolom a homlokom rosszallóan, de én is mosolygok.
-Akkor nem fogsz meglepődni, hogy én sem tudom.-széttárja a karjait, és vállat von.- A komplex számokat viszont elmagyarázhatom neked.
Kimegyünk a suli elé, mert ők mindig ott lógnak a szünetekben. Előkap egy jointot a zsebéből, és rágyújt. Megkérdezi, kérek-e, és én rábólintok. Furcsa íze van, de nem rossz, jobb, mint a rendes cigi. Füvet szívunk, és ő a komplex számokat magyarázza nekem lelkesen, én meg próbálok egyszerre minél többet felfogni a magyarázatából, és gyönyörködni benne.
Csakhogy a folyosóvégi matekszertáról pont rá lehet látni a suli előtti részre. Dani apja észrevesz minket, és lemegy. Mikor meglátom, ugrálni kezd a gyomrom, és remegni a térdeim, de hát a felvételi óta ez az én normális reakcióm Dani apjára. Főleg, ha táblai körzőt tart a kezében, mint most. Néhány másodpercig egyikünkről a másikunkra nézeget, aztán megcélozza Danit a körző hegyével, ő meg csak az utolsó pillanatban tud félreugrani.
-Ha megint együtt látlak benneteket, nem fogom eltéveszteni.- mondja a nyugodt, lelketlen hangján, aztán otthagy minket.
Dani tér előbb magához, megfogja a kezem, és visszavisz az aulába, és rám adja a táskámat, mint egy anyuka az iskolába induló elsős gyerekére. Előkap egy papírlapot, ráfirkant valamit, és becsúsztatja az angoltanárok szertárának az ajtaja alatt (az anyjának). Én is írok egyet, csak én a kémiaszertárba (Anyának). Felmegyünk a tanári folyosóra. Egy szót sem szólunk, és az igazgató és a titkárnők sem, mert érzik rajtunk a fű szagát. A volt igazgató évfolyamelső fia, meg egy kilencedikes kis senki. Előkerítik a hivatalos papírjainkat, és ők is csak suttogva beszélnek. Megkapjuk az aktánkat, kimegyünk a suliból, és visszanézünk rá, még egyszer, utoljára.
-Hiányozni fog...-szólalok meg, és ezzel sírva fakadok.
-Na ne bőgj már!- mondja Dani kedvetlenül, és átölel. Mikor végre sikerül megnyugtatnia, elindulunk, kéz a kézben, egy másik élet felé, ami talán külföldön vár ránk, vagy egy másik városban, vagy csak egyszerűen csak egy másik gimnáziumban. De valahol biztosan.
Vége az első órának, Dani anyja visszamegy a szertárjába. Egy angoltanárnő, akinek lyukasórája volt, krétafehér arccal adja neki oda a lapot. Dani anyja elolvassa, és sírva fakad. Dani apja meg ugyanúgy mondja neki, hogy 'Na ne bőgj már', mint Dani nekem, és ugyanúgy öleli át, mert a történelem ismétli önmagát, ugyebár.
|
