Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Arkhimédész naplója


Thalész [291968 AL], gazdája Arkhimédész
November öt.

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/291968
November öt.

Sokat jelent nekem ez a nap, pedig ma igazából semmi sem történt velem. Egy éve viszont a feje tetejére állt az életem. Így leírva jellegtelennek tűnhet, főleg más szemével nézve, de nekem azzal a nappal kezdődik a naptár. Nézzük csak...


Kétezer-kilenc november öt. Egy buta, naiv kis nyolcadikos lány álmai gimnáziumának nyílt napjára megy. Ez voltam én. Előző nap megmostam a hajam, hogy jól nézzek ki, mikor a TÁG-ba megyek, pedig akkor még semmit sem sejtettem. Trolival mentem, mert szakadt az eső. Mikor megérkeztem, sokáig az iskolatársaimat kerestem. Aztán elmentünk órákra beiratkozni. Először egy kémiára mentem, tizedikes tagozat. Nagyon feldobott, kőolaj földgáz téma. Utána egy német. Tizenegyedikesek, szintén tagozat, rém gyorsan haladnak. A tanárnőre viszont felfigyeltem a rettentő jó kiejtése miatt. Eztán egy fizika. Az is elég jó. Egyik szünetben, mikor az ötödik órára kellett beiratkozni, angolra szerettem volna menni. De már nem volt hely, még spanyolon, olaszon, meg latinon sem. Így hát beírattam magam egy kilencedikes műszakis matekra. Megkerestem a termet, BF.19, pontosan emlékszem. Az osztály már a szünetben is nagyon szimpatikusnak és aranyosnak tűnt, ahogy elvoltak, meg fel akarták törni az interaktív táblát. :D A szünet vége felé besétál a terembe két srác, bár én igazából csak egyre figyeltem fel. Még sosem láttam hozzá foghatót azelőtt. Egy pillanattal később Ő is észrevett, és mélyen a szemembe nézett. Sárga szeme volt. A pillantásától fizikailag szédülni kezdtem. Ennek az állapotomnak csak az óra kezdete vetett véget. A tanáruk a legjobb matektanár az egész világon. Úgy magyarázta el az emeletes törteket, hogy még én is megértettem, a csökött kis nyolcadikos agyammal. A osztály pedig lelkes és érdeklődő volt. Az a srác meg különösen. A feladatokkal sokkal gyorsabban kész lett, mint a többiek, egyértelműen osztályelsőnek tűnt. A nevét is megtudtam: Dani. A legszebb név a világon... Az óra végére mindenesetre biztos lettem benne, hogy én 9.e-s akarok lenni. Pedig akkor még 8.d-s voltam. Előző nap még NYEK tagozatra akartam járni, és egy kettes tanuló osztálytársam tetszett nekem hellyel-közzel. Minden megváltozott, egyetlen nap, azaz egyetlen óra alatt. Akkor még nem tudtam, de ezeknek a változásoknak végezetes hatása lett a későbbi életemre.


Kétezer-tíz november öt. Egy év telt el azóta. Már másnap éreztem a változás súlyát. Olyan frizurát kezdtem csinálni magamnak, mint a Danié. Megtanultam kívülről a mostani 10.e névsorát, és az osztály majdnem minden tagját felismerem a suliban. Mindennél jobban kezdtek el érdekelni a reál tárgyak, a nyelvek meg egyre kevésbé. Jelentkeztem reál-műszaki tagozatra, és február 26.-án rondán bebuktam a felvételi vizsgát, méghozzá Dani apjánál, aki matektanár, és egy szörnyű alak. A rangsorban 72. helyre kerültem. Egészen magamba roskadtam. Fellebbezést írtam, nyúztuk az igazgatót Papámmal, aki szintén matektanár volt, de minden hiába. Nem vagyok műszakis, eggyel magam fölé járó műszakis meg nem is lehetek. Soha. Danival azóta rengeteget bámultuk egymást. Nyolcadikban csak azért jártam a TÁG menzájára Papámmal (aki ott ebédel), hogy láthassam. Néha észre sem vett, máskor lecövekelt a menza közepén, vagy abbahagyta az evést, ahogy engem nézett. Ez így van most is, hogy már TÁG-os vagyok. Van, hogy napokig nem látom. Most is pokolian hiányzik. De én neki biztosan nem. Az a srác olyan, mintha nem is létezne. Ugyan miért érdekelném pont én?!
Ma tanultam fizikát, nem megy. Papával kitakarítottuk az ereszcsatornát. Voltam vízilabdázni, még mindig rémesen dobok. Na ennyit rólam...





Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat