Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/46330
|
2005. október 16.
szép jó estét!
gondoltam firkantok pár sort és megosztom hétvégém érdekes mozzanatait veled, kedves naplóm:D
hát a pénteki emil rulez elmaradt, helyette két osztálytársammal voltam és érdekes dolgok kerekedtek ki az egészből. kocsmázni voltunk, majd feneketlen-tónál fagyoskodtunk... átbeszéltük az élet nagy dolgait ahogy szokás, meg kicsit felkavaródott a hangulat..mindegy, nem mesélem el, a lényeg, hogy kínos pillanatok tömkelege következett és nehezen jöttem ki belőlük. a nagyon jó barátommal kicsit félreértettük egymást és ez egy kicsit megingatott eddigi biztos stabil álláspontomban őt illetően. mindegy, túlvagyunk rajta és tisztáztuk amennyire lehet. szombaton a beígért baráti pesztrálás után/közben hírhedt ex-em (béjb) jelentkezett és újboli programot akart nekem szervezni ezen estére, de most végre nem hagytam magam, helyette kimentem budaörsre besh o dromra drága jó barátommal és haverjával, a kis kalandommal. valami készülőben van nagyon ellenem (vagy nekem?) csak még nem tudom mi fog ebből kisülni. tegnap nagyon jól éreztük magunkat, ma meg beszéltünk, elég lényegretörő volt és ez kissé megijesztett. nembaj, találkozni folgunk és akkor majd megbeszéljük. nem mondok erről úgy nagyon semmit, a véleményem ugyanaz, mint eddig, csak kissé mostmár biztosabb vagyok abban, hogy én mit is akarok, de nem fogom magam előtérbe helyezni, mivel abból sosem sül ki jó. én tartom magam, az vagyok aki vagyok, csak egyet tudok: nem akarok nehéz esetet és bonyolult kapcsolatot újra, és csalódást sem... csak szeretni akarok egyszerűen és hogy szeressenek. pofon egyszerű, mégis a legbonyolultabb a világon. néha azt hiszem én is csak arra várok, hogy a sült galamb a számba repüljön..nem tudom. tenni kell a dolgokért, de most nem akarok. meg ez egy olyan dolog, hogy még egyelőre semmi sem kizárt, legközelebb majd többet fogok tudni, és akkor még biztosabb leszek magamban, (vagy sem...)
nem szeretnék sérülni és most egy picit bezártam azokat a kapukat amik beengednének ilyesféle érzelmeket. majd ha akarja kinyitja valaki, de ahhoz a megfelelő kulcsra van szükség. és ha ez a kulcs jelenesetben olyan kézben van, ami bizonytalan, határozatlan és még maga sem tudja mit csináljon azzal a kulccsal, akkor inkább dobja el, de feleslegesen ne nyissa ki a kaput. mert nincs rá szükségem.
nagyvonalakban ennyi van velem. több említésreméltó dolog most nem is jut eszembe, vagyis nincs is, ennyi. nem húzom tovább...
|
