Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/237307
|
2007-08-02 Művészetek völgye
Július 31.-én leutaztunk a Művészetek Völgyébe Kapolcsra, mert a Húgom nyert egy pályázaton és kapcsoló szekrényeket festett. Kocsival mentünk, Apa vezetett, Mohi is jött velünk. Hugi beteg volt, szóval nem mentek zökkenéstelenül a dolgok. Amikor kb. 20 km-re elhagytuk a házat akkor derült ki, otthon maradtak a tervrajzok, és vissza kell menni értük.
Első nap Olga megfestett 3 kisebb szekrényt, az utolsót éjjel festette a kocsi fényszórója mellet. Másnapra már csak egy nagy szekrény maradt. Az egész Művészetek völgye olyan mint egy nagy vásár. Gagyi tömegtermékek amikre ráfogják, hogy baromira autentikus hungarikumok, és ezért minden ötször olyan drága. A kenyérlángos is gagyi volt, ezen nagyon felháborodtam.
Mivel a Tehenek most Siófokon vannak kiállítva odamentünk megnézni őket. Komppal keltünk át a Balatonon Tihanynál. Egész délután mászkáltunk a városban, kaptam egy szép cipőt és mindent nagyon kellemesen telt. Hugi fotózgatta a teheneket, aztán vissza indultunk. Amikor kb. 20 kilóméterre hagytuk el Siófokot akkor kezdődött a rémálom. Kiderült NYUSZ ottmaradt a Cola Clubban a tehén fején, ahol utoljára fotózták. Olga sírt, mindenki kiborult. Könyörögtünk Apának ,hogy forduljon vissza érte. De Apa teljesen bepörgött. Már nagyon ki volt készülve idegileg mert 400 km-t vezetett. (Bár nem sajnálom, a saját hülyesége, hogy nem hagy magán kívül mást vezetni, és folyton rohan meg veszekszik.) Hiába ment a balhé, Apa nem akart megállni, hogy vonattal visszamehessünk legalább mi a Nyusziért. A végén csak abba egyezett bele, hogy Mohi kiszált egy piros lámpánál Székesfehérváron, hogy akkor most Ő ha kö kövön nem marad akkor is visszamegy. Igaza volt. Én hülye nem ugrottam ki mellé, mert nem volt rajtam cipő, levettem a kocsiban. A kezem ügyében volt a pénzem , a kezébe nyomtam 4000 forintot vonatra. És Apa elhajtott mint aki megőrült. Mohi ottmaradt egy tök ismeretlen vérosban egyedül. Azt hiszem Apám megőrült. Hugi hazáig sírt. Én magamban imádkoztam.
Útközben letelefonáltam az egész kártyám, próbáltam elértni a buzi Coke clubbot, de titkosított a számuk. Aztán felhívtuk Vadasit, hogy vigyen minket vissza Baltonra, mert nem hagyhatjuk ott Mohit. Közben Mohit is folyton hívogattuk, mert nagyon aggódtunk, szerencsére felszált a Siófoki vonatra. Apa teljesen meghülyült. Amikor hazaértünk Vadi már ott várt. Kidobáltunk mindent a Kocsiból. Átszáltunk Vadihoz és irány le a Balaton. Útközben megáltunk tankolni, a benzint persze én fizettem. Szula is velünk jött, nagyon jófej volt, beszált a mentőakcióba a pálya matrica árával. Hajnali 1 re le is értünk Siófokra, összeszedtük Mohit. És csodák csodájára megvolt a Nyuszi!!!! Alig akartuk elhinni. Aztán be a kocsiba és vissza. Hajnali 2:20 ra már haza is értünk. Eszmletlenül kibuktam Apára, a faszsága ,hogy bepörgött kb 20 000 forintomba került. Plusz Mohit is nagyon megviselte a dolgo Olgával együtt. Nagyon félek, hogy ezek után szétmennek. Amikor éjjel hazjöttünk akkor Anyut felébresztettük, őt csak az zavarta az egész sztoriből ,hogy miért nem jöttünk halkabban haza éjjel 2:20kor. Nem hiszem el! Azt hiszem anyám is teljesen hülye!!! Apám kidob, pénz, pulcsi, étel, minden nélkül egy srácot egy ismeretlen vidéki városban és az anyámat csak az zavarja , hogy felébresztették. Teljesen meg vannak őrülve, ha nem a szüleim lennének felpofoznám őket. És ezek után mikor megkérdeztem Apámat ,hogy művelhette ezt, csak annyit válaszolt: "Fáradt voltam."
|
