Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/244669
|
2011-01-05
Itt vagyok... basszus de minek... én olyan egy nagyon marha vagyok. És most meg olyan szomorú. Pedig én voltam a köcsög. Hm szokásomhoz híven. Nem tudom mi van velem... Nem kérek bocsánatot, mert erre nem nagyon hiszem hogy létezik. Nem mondom hogy sajnálom.. pedig kurvára, de nem hiszem hogy ér bármit is. Istenem, egyszer lenne olyan basszus, hogy hamarabb jár az eszem mint a szám. Az a kicsi a kurva életbe.. Látod, igazad van. Jó dolog a megfontoltság, és erre most jöttem rá. Bár ne lenne késő.... Nekem is megfontoltabbnak kéne lennem.... legalább veled szembe. Bár én nem akarom hogy más legyek mint amilyen vagyok, de.... ilyen sem lehetek. Ilyen szószátyár, mert bántalak vele... Nem akarlak, de sajnos mindig csak utólag gondolkodom el ezeken. Amikor már itt vagyok kurvára egyedül.
Beszéltem Lénával. Nem azért mert amit ő mond az szentírás, de ő az egyetlen akivel itt beszélni tudok. És ő azt mondja, hogy szerinte mindkettőnknek igaza van ebbe a helyzetbe, csak az nem jó, hogy így bukik felszínre. Meg kellene beszélnünk és kitalálni rá egy megoldást, mert hogy így szétfog minket robbantani, mert túlzottan ismer minket ahhoz hogy tudja hogy valamelyikünk baromságot csináljon.
Nézd, én nem szeretném ha ez eljönne, én nem szeretnék semmilyen baromságot. Én valamiféle kompromisszumot szeretnék, és tudom, hogy nekem kell jobban alkalmazkodnom, hiszen én lázadok a helyzet ellen. De kérlek, valahogy próbáld megérteni az én helyzetemet is. Én próbálom a te szemszögedből vizsgálni a helyzetet... te is próbáld kérlek az enyémből. Jó?
Hajjjj...... de utálom ezt. És már megint naplóba írtam. Frankó akkor megint kapom majd az észosztást :S Faszba. Miért nem találnak ki olyat, hogy mondjuk privát bejegyzés, és bepötyögném hogy csak Eszti és akkor csak ő látná... vagy egy jelszót hozzá, hogy az férhessen csak hozzá ezekhez a bejegyzésekhez akikre tartozik.
Nem vettem be a gyógyszeremet sem... már egy órája meg kellett volna innom. Csak elvoltam... a magam faszságaival... nem mintha csináltam volna bármit is. Csak ülök és bambulok ki a fejemből. Írtam egy levelet... kézzel... neked.... de széttéptem... aztán írtam egy másikat. Azt majd beszkennelem... postába nem bízom. Semmim nem ért még oda hozzád amit küldtem... vagy csak nem mondod...
.....Sóhaj..... Tudom hogy veszettmód utálsz, mert kurvára beszóltam. Hidd el, szégyellem is magam érte. És ez nagy szó, mert eddig, nem sok olyan dolgot követtem el, ami után azt mondom , hogy szégyellem magam, de most igen, és nagyon. És legalább annyira bánt, mint téged... ha nem jobban. Mert mint pasid, boldoggá kéne tennem, és nem elszomorítanom... a gyerekes hülyeségeimmel... de ez nekem fontos és... szeretném ha tényleg normális, értelmes (amennyire tőlem tellik) felnőtt emberek módjára megbeszélnénk ezt a gondot. Mert nem akarom, hogy ez elszakítson egymástól, nem akarom, hogy elhidegüljünk. Mert volt már rá példa. Voltunk külön is... és még olyan pokoli pár hetet nem szeretnék....
I luv ju... Bébi.... (L)(L)(K)
Csak
Esztinek
....
Ha más vagy menj innen.....
....
Itt vagy velem fogod kezem,
Tudom szeretsz érzem itt bent.
Érzem,hogy szeretsz,
Mikor átölel kezed.
Mikor csókol ajkad érzem,
Lángoló s vágytól izzó szerelmed.
Mikor simogat édes kezed,
Akkor érzem hű szereteted.
Ha féltékenység gyullad benned,
Akkor érzem, bármire képes vagy értem.
Mikor haza jössz fáradtan este,
S szelíden fogod meg kezem.
Tudom, hogy szeretsz engem.
Nem tudom Te mikor s hogyan érzed,
Én tiszta szívemből szeretlek téged.
Még akkor is mikor haragszok,
Ha bánkódok vagy dühös vagyok,
Ha sírok vagy nevetek,
Tudnod kell,hogy szeretlek.
Érezned kell ott bent,
Hogy bármit megtennék érted,
Hogy bármivé válok ha kéred,
Mert régóta csak érted élek.
Érezned kell,hogy mindenért szeretlek,
Szeretlek a sok jóért mik vannak benned,
Minden hibádért mit rejt lelked,
Mert , Édesem, nekem Te vagy az élet.
|
