Cuccok Center

Teve Center

Karaván Center

Kapcsolat Center

Gaming Zone


Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek


[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

abrosz naplója


Abrosz Tisztakosz [176609 AL], gazdája abrosz
III. Világháború

Ugrás egy másik naplóhoz!
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/176609 		III. Világháború

2008-04-01

Iskola, reggel 10:11 perc. Földrajz óra.
Linda néni épp az olajért való fokozódó háborúkról beszélt, hogy az emberek egyre jobban akarják az olajat, és egyre több helyen harcolnak is érte. Az óra közepe felé Karcsi bácsi berontott, egy videóval a kezében. Nem mondott semmit, csak berakta a kazettát a TV-be, és lejátszotta.
Benne mintha egy háborús film ment volna, Tények-es elbeszéléssel. Arról volt benne szó, hogy az USA letámadja Afrikát az olajáért, Európán keresztül. Ezt az európaiak nem engedik, és Nagy Britannia, Portugália, Spanyolország és Franciaország próbálja feltartóztatni a hadsereget, míg a többi Európai ország fel nem készíti a haderejét. Ugyanis Afrika hadereje szart se ér, ezért kért Európától segítséget.
Az osztályban mindenkit meglepett a hír, és kezdtünk félni. Karcsi bácsi mondta, hogy lehetőleg együtt menjünk egy biztonságos helyre. És ment a kazettával a többi osztályterembe is megmutatni.

-Készülődés-
Mindenki szépen fegyelmezetten ment a kabátjáért és táskájáért. Andrisnak volt egy kis TV-je, amin néztük a Tények különkiadást. Az volt benne, hogy Portugália elesett, és Nagy Britanniának kevés van hátra. Azt is mondták, hogy az eddigiek alapján úgy 1 nap múlva akár a magyar nyugati határt is elérhetik.
A francba! Hajrá magyaroooook!-ordította Ati, aki háborús énjét Kovácson Próbálta kiélni.(...)
A kormány minden városban bunkerokat hozott létre, és oda irányította a lakosokat. Szolnokon több is volt, a mi iskolánk Szolnok egy részére települt. Mivel az osztályunk sok gyerekből áll, külön helyiséget kaptunk.
Mondta Linda néni, hogy mindenki menjen haza a legfontosabb cuccait hozza magával. Nem mellesleg az egész osztály családja nyaralt valahol az északi sarkon. (csak hogy ők ne haljanak meg xD)

-Otthonokban-
Én otthonról az iskolatáskámba beraktam a playstationt, sok játékot hozzá, kajákat és ruhákat.
Mivel tudtuk, hogy a pincében biztos nem lesz TV, megbeszéltük, hogy Andris kis TV-jén fogjuk valahogy kibírni. Erre fogjuk a playstationt csatlakoztatni.
Ricsi elment Kovácshoz, segíteni neki a Plazma TV-t cipelni. Elkezdték volna, de megint a tények különkiadás ment: A feltartóztatókat leverték, de nem akárhogyan. Az USA nagyon barom módon az összes lakost lemészárolja, hogy övék legyen a világuralom. Ez után érthető, hogy nagyon sok katona átpártolt az USA oldalára, hogy bennük és családjaikban ne tegyenek kárt.
Sietnünk kell!-osztotta az eszét Ricsi, és mondta Kovácsnak, hogy hol fogja a TV-t.
Eközben a lányok egytől egyig rúzsokat, lenge ruhákat, rózsaszín tárgyakat hoztak magukkal, gondolván hogy itt az alkalom minket meghódítani.

-Pincében-
Mindenki gyülekezett, Andris TV-jét nézte majdnem az egész osztály. Az USA már Németországot is leverte. Rohamos tempóban közelít Magyarország felé. Szinte elképzelhetetlen, mekkora a hadereje.

-4 óra múlva-
Készülődtünk a lefekvéshez. Az osztály összes tagja megvolt, kivéve Ricsit és Kovácsot. Ők a Plazma TV-vel szarakodtak, úgy 2 km-re a pincétől.
Mindenki aggódott értük kivéve Boldit, aki a takarója alá bújva sírt. Cs.Csenge is így tett. Azt hajtogatták, hogy nem akarnak meghalni,
Andris felkiáltott, hogy itt vannak! Ebben a pillanatban Boldi és Cs.Csenge egymásba ugrott. Egymásra néztek, és elkezdett lobogni a hajuk. (na jó Boldinak nincs akkora) Romantikus zene szólt.
Ekkor Boldi kijött a pácból: Mit nézel te szutykos qrva?
Na szóval odamentünk Andris TVjéhez, és néztük rejtett kamerákkal, hogy az USA áttörte a magyar határsereget. Annyi repülőgépük van, hogy majdnem az egész eget beterítik, és annyi katonája, ami a Csendes Óceánt is befedné. Persze nem mind jött Magyarország ellen.
Másfél óra eltelt, és senki sem bírt aludni. Mígnem mindenki hallott egy robbanás szerű valamit fentről.
Hú már képzelődöm is!-sóhajtottam.
Érdekes, én is.-jelentette ki Gergő.
Ekkor felültünk, és rémülten egymásra néztünk.
Újabb becsapódás. Az egyik hosszú villanynak az egyik oldali fogója elengedte, így Tarzan kötele szerűen indult meg felénk. Mindenki odébbugrott, Kivéve Yvettet, Rebekát, Rékát és Zsófit, akik lakkozták még álmosan is a körmüket. Őket eltarolta a hosszú villany, és a falnak csapódott. Még a falon volt egy.

-Ricsi és Kovács-
Ricsi tolta hátulról, Kovács húzta elölről a Plazma TV-t.
Nem kéne itt hagynunk és sietni a pincébe?-jött meg az esze Ricsinek.
Ne hagyjuk itt a TVmet he! Így is fizetnünk kell még a törlesztőrészletet!-mondta Kovács.
Elrepült felettük egy vadszrepülő, nagy robajjal.
A szentségit!-ordította Ricsi, és elkezdett rohanni.
Ne haggyá mán itten!-kiabált utánna Kovács. Megjelentek az első katonák arra felé is, arról amerről Ricsiék jöttek.
Elkezdtek gyújtogatni, és meglátták Kovácsot. Ijjedtében beugrott a TV mögé, amit szanaszétt lőttek. Ez lelkileg fájt neki. Fojton lőtték, de csak a TV-t találták el. A semmiből egyszer csak odagurult Kovács elé egy kézigránát.
Piccsába!-ez volt utolsó sikolya a robbanás előtt.
Ricsi ezt hallotta, és teljes erejéből rohant. Meglátta az égen a több 100 vadászgépet vagy 600-zal suhanni. Nyelt egy nagyot, miközben az eget nézte. Mivel nem figyelt oda, véletlen nekifutott egy villanypóznának. Elesett, és a pózna rádőlt. Nem bírta magáról leszedni. Mikor meglátta a sarkon a gyújtogató, lövöldöző katonákat elájult. Kis idő múlva rátaláltak, és egy-két tizes találatot eresztettek a koponyájába. Csak hogy precízebb legyek a találatok 69%-a a két szem közé ment.

-Pincében-
Egyre több robbanás, és már lövéseket is hallottunk. A pincét egy jó nagy páncélajtó védte. Már azt észleltük, hogy az ajtót püfölik, és lövik. Egy kis időre elhalkultak (mármint az ajtó előtt) de utánna lézeres valamivel próbálták kivágni. Megláttuk az első fényeket az ajtó bal alsó sarkában. Két magyar katona is volt velünk. Mondták, hogy menjünk a vészkijáratokhoz. Elkezdték mondani, hogyha elhadjuk az ajtót, merre és mint kell menni. De ekkor az ajtó berobbant. Az egyik része az egyik katonát agyonütötte. A másik már nem bírta befejezni, elkezdte lőni a katonákat. Mi is próbáltunk a szintén acélajtó felé menni, ami egyben egy úthoz vezetett. Aranka mondta, hogy a lányok előre. A fiúk nagy ívben szartak a mondataira, és előrezúdultak. Zoli, Dávid, Bence és Boldi elsőnek rohant el sírva. Én, Ati, Andris és Gergő előreengedtünk néhány életre alkalmas lányt. Pld.: Neddát, Dorottyát, Jakabot, Fannit, Szabinát. Utóbbit csak azért, hogy lássuk amint felvágja magát. Cs.Csenge is megpróbált átjutni, de Ati meg Gergő visszaütötte. Ezt Aranka kérdőre vonta (volna) ha nem lőtték volna agyon hátulról. A magyar katonát leszedték. Mi bezártuk az acélajtót. Ati éppen lakatolta, mikor a lézeres kivágóval megpróbálták kinyitni az ajtót. Már be volt zárva, de Ati keze rajta volt. Pont oda rakták a lézerest, és Ati bal kezét átlőtte a lézer. El kezdett vérezni, és sírt. (nem a kéz hanem Ati) Jött utánnunk.

Még élnek: Én, Gergő, Viktor, Boldi, Zoli, Dávid, Bence, Ati, Hegedűs, Jakab, Dorottya, Fanni, Nedda, Andris, Szabina, Armand, Ádám. A többiek meghaltak.(Értelemszerűen XD)

Ati felzárkózott hozzánk, és Nedda odamnet mellé. Kitépett egy darabot a ruhájából, és futás közben bekötözte vele Ati kezét, és csókolóztak.
Közben Boldiéknak eszükbe sem jutott lelassítani, de Dávidnak előjött az asztmája, és nem kapott levegőz. Zoli odafutott hozzá, és elkezdte ütni a tüdejét. Boldi meg Bence velük nem törüdve futott tovább. Egy újabb robbanás a járat felett, és egy kisebb kődarab leütötte Bencét. Elkezdett vérezni a feje. Boldi nem mert egyedül maradni, hát visszament Bencéig. Azt mondta úgy érzi, mintha folyna a feje. Ez volt az utolsó mondata. Meghalt. Boldi futott volna tovább, de egy újabb robbanás megrázta az utat, és elesett. Beverte a fejét és elájult.

Mi odaértünk Zoliékhoz. Zoli sírt, Dávid megfulladt. Mondtuk, hogy jöjjön velünk, de ragaszkodott Dávidhoz. Ott is halt meg. Hallottuk, amint a messzi távolban a katonák betörik az ajtót, és elkezdtek rohanni amerikai kiáltásokkal. Megtaláltuk Bence holttestét és Boldit ájultan. Senki sem akarta vinni, mert azt kapja amit megérdemel. Futottunk tovább. Ati egyre több vért vesztett, és Neddára támaszkodott. A katonák megtalálták Dávidot majd Bencééket. Megvizsgálták, ki él, és ki nem. Boldi feleszmélt, és egy sisakos katona nagy feje volt közvetlen felette. Nyitotta volna-biztos káromkodásra-a száját, de agyon lett lőve.

Élnek: Én, Ati, Nedda, Viktor, Gergő, Fanni, Szabina, Jakab, Dorottya, Hegedűs, Andris, Armand, Ádám.

Futottunk ahogy csak tudtunk. Találtunk egy halott magyar katonát. Gondoltuk, biztos az egyik robbanásban eshetett el. Elvettük a fegyvereit. (1 gépfegyver, 2 kispisztoly.) Mivel Ati sérült volt, én kaptam az egyik kispisztolyt, Gergő a gépfegyvert, és Viktoré volt a másik kispisztoly.
Lövéseket hallottunk a katonák felől. (nemtán lövöldöztek? XDXD)
Sokkal gyorsabbak voltak mint mi. Felülről újabb robbanás, és Ádám elesett. Mivel ő futott leghátul, nem vettük észre. Csak akkor, mikor már odaértek a katonák. Gergő vakmerően visszafutott a barátunkért, Jakab kisérte szerelmét. Ádám ott ült a katonák mingyárt lőnek. Gergő közbelépett, és az első sorban álló katonákat szanaszétt lőtte. Folyamatos tűzben tartotta őket. Ádámnak lett volna ideje menekülni, de sokkot kapott, és visszaesett a földre. Meghalt.
Reménytelen! Gyere!-rángatta Gergőt Jakab.
Ha már itt vagyok szétlövöm őket!-mondta Gergő, és folytatta. Nem telt bele 30 másodperc, Gergőt leszedték. Még élt. Az első hullámot mind lelőtte, de közeledett a következő. Gergő már a halálán volt, és mondta Jakabnak, hogy nem bírja tovább. Odaadta neki a fegyvert, és mondta, hogy menjen. Utolsó csókot adták egymásnak, és Jakab még sírva, vissza-vissza nézve elhagyta Gergőt.
Gergő még így is cselekvőképes maradt. Lefeküdt, és halottnak tette magát. Megjött a 2. hullám. Pár katona odament Gergőhöz, megnézni hogy halott e. Gergő felpattant (ülésre), és elkapta az egyik gépfegyverét. Lelőtte, és elkezdett a többire tüzelni.
Futás közben ezt még hallottuk, és azt is, hogy Gergő ordít egy erőteljeset, és elhalkulnak a lövések.
Jakab annyira sírt, hogy nem látta az utat. Felbukott egy kőben törmelékben, és pechére úgy esett, hogy agyonlőtte magát.

Élnek: Én, Ati, Nedda, Viktor, Fanni, Szabina, Andris, Dorottya, Hegedűs, Armand.

Szabina elvesztette a türelmét és lemaradt. Sajna el voltunk foglalva az életünk mentésével, így nem lehettünk Szabina közönsége. Elővett egy tűt. Várt. Megjelentek az első katonák a látoteren. Szabina ekkor szegezte az ereihez a tűt, és vett lendületet. Abban a pillanatban lelőtte egy katona. Szabina még a földön élt, de csak annyi időre, hogy felvágja az ereit. Mosolyogva halt meg.
Ati egyre fehéredett, a vére csurgott a kezéből. összeesett. Mindenki megállt, és nézte. Nedda sírva próbálta vonszolni, de nem ment. Ati mondta neki, hogy hagyja ott, csak teher. Nedda nem akarta. Ati meg azt nem akarta, hogy Nedda meghaljon, így elkezdett vele üvöltözni, hogy menjen. Nedda lépett egyet felénk, de aztán meggondolta magát, édabújt Atihoz. Menjetek, kész vagyok a halálra!-mondta Ati.
Viktor szomorúan odaballagott hozzá, és nyújtotta a fegyvert. Azt mondta, hogy bosszulja meg a magyarokat, és jött tovább. Elbúcsúztunk Atitól meg Neddától.
Megjöttek az első katonák. Ati elkezdte őket lőni, Nedda hozzá volt bújva. Leszedte az első párat, de aztán szétlőtték Atit, aki pajzsként védte Neddát. Még vérezve kinyögte, hogy fogja a fegyvert. Aztán Nedda ölében meghalt. Nedda felkiáltott hogy Neeeeeee! Aztán a katonákat lőni kezdte. Kifogyott a lőszer. Megcsókolta Atit, majd őt is lelőtték. Atin halt meg.

Élnek: Én, Viktor, Dorottya, Fanni, Andris, Armand, Hegedűs.

Újabb robbanás volt felől. Nem is robbanás, hanem inkább robbanássorozat. Egyszerre ötször robbant felettünk, és elestem. A fegyvert elejtettem, és mikor leért a ravasz meghúzódott. Fannit a szívénél átlőtte.
Armand titkon szerelmes volt Fanniba, és azt gondolta, ez az én hibám. Odament afegyverhez, és rámfogta.
Mind ez a te hibát! Most megfizetsz!-mondta, és kibiztosította.
Viktor mondta, hogy mögötted! Hátranéztem, és megláttam a katonákat, akik tüzelni kezdtek. Odébbugrottam, és Armandot agyonlőtték. Andris megfogta a fegyvert, és lőni kezdte a katonákat. Közbe futott hátrafelé. Hegedűs felbukott Armandban, és még esés közben lőttek bele. Ennek következtében nagyot repült, és Dorottyára esett. Nem volt ideje lesöpörni magáról, őt is agyonlőtték. Viktor meg én teljes erőnkből futottunk. Andris hátrált, és lőtt. Az egyik katona valamit ordított a többinek, és elkezdtek hátrálni. Benyúlt a táskájába, és elővett egy kézigránátot.
A franc! Futás!-ordította Andris. Viktor meg én megláttuk a kijárati ajtót. A kézigránátos eldobta. (ugye ha leér akkor robban) Andris odavetődött, és elkapta. Mondta, hogy fussunk. Andris elkezdett futni a katonák felé, kezében a gránáttal, és közben lőtte őket. Tudták, hogy ha lelövik ők is meghalnak. Így hát próbáltak közel férkőzni hozzá. Viktor megpróbálta kinyitni az ajtót, de nehezen ment. Segítettem neki. Andris nem bírta tovább, és földhöz vágta a bombát. Pont kinyitottuk az ajtót, és felrobbant a bomba. A hatalmas robbanás minket nagyon messzire eltaszított. A földön csúsztunk, pörögtünk, bukfenceztünk stb. Mind ketten elájultunk.
Elsötétült minden.

CSINGCSINGCSING! Csörgött valami. Ijjedten felüldtem. Csuron izzadság voltam. A mobilom csörgött, indulni kell az iskolába. Megnyugodtam, és kikapcsoltam.
Huhh! mit fognak szólni a többiek az álmomhoz. Kiértem a lépcsőházból, és az összes ház le volt tarolva. Kifutottam az iskolához. Az is teljesen romos volt, fekete zászlóval. Sehol egy lélek.

Hát mégsem álmodtam?

Kérdés, hogy mi történt a robbanás után...

*The End*

Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat