Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

abrosz naplója


Abrosz Tisztakosz [176609 AL], gazdája abrosz
Elmebeteg gyilkos

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/176609
Elmebeteg gyilkos

2008-07-02

Szokásos napnak indult. Én és Andris elfogyasztottuk a reggeli kávénkat a kávézóban, aztán indultunk az irodába. Ugyebár rendőrök vagyunk, de nem akármilyenek! Mi vagyunk az ország legképzettebb rendőrei, minden különleges esetet mi kapunk meg.

Na szóval beértünk a kapitányságra, ahol találkoztunk a többiekkel. Bejött a főnök, és elmondta a következő feladatunkat: el kell kapni egy megszökött elmebeteget.
Ez senkit sem lepett meg, mindennapos feladatnak tűnt. Odaadták az arcáról készült fotót, hogy tudjuk hogy néz ki.

Kb. este 6 órakor rá is találtuk, egy raktárépületben. Felszólítottuk, hogy jöjjön ki, de nem válaszolt. Ati és Dávid odament a bejárathoz, és az ajtó két oldalára hozzálapult a falhoz. Ati az ajtó elé állt, berugta, majd oldalra ugrott, Dávid pedig a fegyverét belülre mutatta. Nem látszott senki. Dávid hátraintett, hogy nézzük meg van-e máshol kijárat az épületben. Szétváltunk megnézni. Dávid és Ati óvatosan bementek az épületbe. Volt lépcső, ami ugyan azon az úton ment, mint lent, csak ugye fentebb. Ati femnet a lépcsőre, és ott ment Dáviddal, aki lent volt. Teli volt rakva a raktárház nagy dobozokkal. Dávid minden doboz vége előtt kinézett óvatosan, hátha ott van-e az elmebeteg. Az egyik doboznál rá is talált. Ugyan olyan óvatosan kinézett, de ott volt a gyilkos, fegyverrel a kezében. Ahogy meglátta Dávidot lőtt. El is találta a vállát. Dávid visszament a doboz mögé, és a végére szaladt. Ati ezt fent látta, és lehajolt hogy ne vegye észre az elmebeteg. A beteg kinézett a doboz mögül, de nem látta az addigra már elbújt Dávidot. Ekkor Ati feláltt, és leszólt: "Állj, kezeket fel!" A gyilkos úgy is tett, de előtte benyúlt a zsebébe, és kivett egy kézigránátot. Aztán felnyújtotta a kezét, és odadobta Atihoz. Ati eszeveszetten kezdett rohanni a lépcső felé, de a gránát felrobbant. Ati ugrott, mögötte robbant minden, ő pedig hatalmasat esett. Dávid erre kinézett a doboz mögül, és rálőtt az elmebetegre, aki elfutott. Dávid ment utánna. Az elmebeteg berugott egy kijárati ajtót, és rohant volna ki, de beleszaladt Kriszbe, aki bemosott neki. Hátrafordult, és lőtt volna Kriszre, de hátulról lefogtam. A többiek megbilincselték. Kijöttek a mentők, Atit és Dávidot rendbe rakták, az elmebeteget pedig sittre vitték.

-Este 10 óra-
Véget ért a napunk, mindenki hazament. Bármily meglepő, egy lakótelepen lakott az egész csapat.
Mindenki levetette az öltönyét, magyarul normálisan nézett ki.
Én a lakásomban készültem huncutkodni Natasával, de Natasa azt mondta hogy hallott valamit a folyosóról. Én nem hittem neki, aztán én is meghallottam. Odamentem a kis szekrényhez, és a fiókból kivettem a pisztolyom. Kinyitottam a bejárati ajtót, és kinéztem.Natasa ott volt mellettem. Nem láttam semmit, ezért visszamentünk, de utánna megint hallottuk. Most már elegem lett, és elmentem a lépcsőig, és lenéztem. Nem láttam ott se senkit. Megint visszamentem. Egy darabig nem is hallottunk semmit, és már félmesztelenül álltam a nyáladzó Natasa előtt. Aztán megint jött a hang.. Nagyon feldühödtem, annyira, hogy a pisztolyomat se vettem fel. Közeledtem az ajtó kilincséhez, mikor egy balta belevágott az ajtóba. Meghátráltm, aztán a baltás átvágta az egész ajtót. Megjelent a gyilkos, akit lecsukattunk. Natasa sikoltozott, a gyilkos nekitámadt a baltával. Én elé ugrottam, és elkaptam a balta nyelét. Birkózni kezdtünk, de nekilökött a falnak, és bevertem a fejem. Natasa odaszaladt a szekrényre rakott pisztolyhoz, de elfelejtette megtölteni, így üres tárral próbált lövöldözni. A gyilkos ördögien kacagott -látszott hogy elmebeteg- és nekitámadt Natasának, a baltáját lóbálva. Natasa odébbugrott, a gyilkos kettécsapta a szekrényt, és beleragadt a baltája Aztán Natasa odadobta nekem a fegyvert, én elővettem a töltényt és megtöltöttem. Rászegeztem a gyilkosra, és mondtam Natasának, hogy szaladjon és keresse meg a többieket, segítségképp. Így is tett.

-5 perc múlva-
Boldi berugta a szoba ajtaját, de csak engem talált egy kb. 5 cm-es vágással a karomon. Mondtam, hogy kiugrott az ablakon, és hogy nem tudom mi lett vele. Mondta Boldi, hogy maradjak itt Natasával. Elővette az adóvevőjét, és szólt a többieknek, hogy legyenek résen, egy baltás gyilkos rohangál a környéken. Azzal elindult lefelé.

-Andrisnál-
Andris az egyetlen, aki a földszinten lakik. Mikor megkapta Boldi üzenetét, rögtön vette a kabátját, a zseblámpáját és a pisztolyát. Indult volna ki az ajtón, mikor Adrienn megcsókolta, és azt mondta hogy vigyázzon magára. Andris kiment, és elindult a házam felé.
De a gyilkos ott volt az ajtóban, és megvárta míg Andris kicsit messzebb ér. Aztán a baltájával kivágta az ajtót. Adrienn épp ivott, erre viszont megijjedt, és elejtette a poharat. Kinézett a konyhából, és ott volt a baltásgyilkos. Az is rögtön észrevette Adriennt, és felé indult. Adrienn felsikoltott...
Andris ezt meghallotta félfüllel, és visszarohant a házhoz. Látta, hogy az ajtó szét van vágva. Rögtön beleszólt az adóvevőbe, hogy valószínűleg errefelé van a gyilkos. Krisz felelt leghamarabb, azt mondta 1 perc és ott lesz. Andris nem várhatott tovább, féltette Adriennt és bement a házba. A psiztolyt mindig maga előtt tartotta, éber volt. Benézett a konyhába, meglátta az eltört üveget, és pár szétvágott bútort. Aztán egy kicsit odébbnézett, és ott volt Adrienn vére a földön, ahogy a gyilkos elvonszolta. Andris nagyot nyelt, és már a legrosszabbra gondolt. (hogy nem lesz vacsi). A nyomok után ment, ami egyenesen az emeletes ház kis, közös kertjébe vezetett. Ott egy fának támasztva meglátta Adriennt. Finoman szólva megölték. Rá sem lehetett ismerni, annyira szét volt vágdosva. Aztán Andristól 5 méterre, a fal mellett eldőlt egy kuka. Andris rögtön odatartotta a fegyverét, de aztán hátba támadták. Elejtette a pisztolyt, és a gyilkos a földre teperte, ezúttal egy kés volt nálla. (Bizonyára Adrienn ragadta magához hogy védekezhessen). Épp döfte volna bele Andrisba, de elkapta a kezét. Aztán átfordult vele, és Andris volt felül. Bemosott egyet a gyilkosnak, aki változatlanul mosolygott, majd átrugta maga fölött Andrist. Andris hátra esett, és a pisztolyáért nyúlt, de előtte a gyilkos beledöfte a kést Andris kezébe, és ezzel a földhöz tűzte. Aztán odament a bokorhoz Adrienn mellett, és kivette onnan a balátját. Pont ekkor érkezett meg Krisz, és felszólította a gyilkost hogy álljon meg. nem állt, Andris felé ment, szinte már futott. Krisz nem tehetett mást, belelőtt vagy 6-ot. A gyilkos kiterült. Krisz odament Andrishoz, közben végig a szemét a gyilkoson tartotta. Mondta Andrisnak, hogy ez fájni fog, és kitépte a kezéből a kést. Aztán elővett egy elsősegélyrongyot, és átkötözte jó szorosra Andris kezét. Aztán nagy fájdalmak közepette Andrisnak elállt a lélegzete, és figyelmeztette Kriszt, hogy eltűnt a gyilkos. Krisz félve nézett a helyére, aztán rögtön Andris pisztolya helyére, ami nem volt ott. Aztán egy lövés hallatszott a háttérből, és Krisz rádőlt Andrisra. Hátbalőtte a gyilkos, úgy hogy rögtön meg is halt.

3 percen belül megérkezett mindenki, és elfogott mindenkit a félelem. Látták Adrienn hulláját, Kriszt, hátán a sebbel, rajta fekve Andrison, akinek a homlokában volt egy golyó, és nyitott szemmel feküdt, bekötött kézzel..
Aztán mindenkinek bekapcsolt az adóvevője, és egy hang ezt mondta: "kinyírlak titeket, és a nőiteket is!"
Mindenki észbekapott, és rohant haza. Az akinek nem volt csaja, az valakivel tartott.

A legközelebbi ház Gergőéké volt.
Jakab hallotta a lövéseket, és az ablakon nézett ki. Aztán egy alakot vélt felfedezni egy lámba fényében, de az arcát nem látta. Az alak integetett felé. Jakab azt hitte Gergő az, és mondani akar valamit, ezért kinyitotta az ablakot, és kihajolt. Akkor a gyilkos a fegyverét előkapta, és elkezdte lőni Jakabot. Ő lehajolt időben, de az ablakot szanaszét lőtte a gyilkos, és néhány darab belefúródott Jakabba. Aztán a lövések abbamaradtak. Jakab odarohant a táskájához, és a telefonján hívta Gergőt. gergő mondta, hogy siet ahogy tud, és zárja be az ajtót. Gergővel tartott Zoli és Dávid. (mivel Jakab tetszik nekik) (kinek nem?) (azért nem mindenkinek) (miért zárójelezgetek még mindig??). Jakab bezárta az ajtót, és bement a fürdőszobába, ahol bebújt egy szekrénybe. Aztán hallotta a lépcsőn a gyilkos lépteit. Kis idő múlva az ajtót hallotta, amint átbaltázza a gyilkos. Visszafojtotta jakab a lélegzetét. A gyilkos mindent amit meglátott megtámadott a balátjával, egy bútor sem úszta meg. Aztán eljutott a fürdőszobáig. Jakab nézte őt a kulcslyukon. A szekrény felé vette az irányt, de Jakab rátermett volt. Amint a közelébe ért a gyilkos, kiugrott a szekrényből, az ajtó nekicsapódott a gyilkosnak, aki beleesett a kádba. Jakab kifutott a fürdőszobából, és becsukta az ajtót. A lépcsőház felé vette az irányt, de utánna eredt a gyilkos. Már elérte a lépcsőt, mikor a gyilkos rávetette magát. Nekivágódtak a falnak, és a gyilkos a kését beledőfte Jakab combjába. Jakab erre képen könyökölte, és lezúgott a lépcsőn. Visszasántikált a házba, és kinézett sírva az ablakon. Gergő, Zoli és Dávid megjelentek a színen, Jakab integetett nekik, és segítségért esedezett. Gergő mondta, hogy mindjárt ott vagyunk drágám. Ekkor Jakab felnyösszentett, és és visszábbhúzódott. A gyilkos szúrkálta a hátát egy másik késsel. Jakab hassal az ablakpárkányon meghalt. Gergő mindezt látta, és elővette a pisztolyát, de ekkorra már az elmebeteg is, és tüzet nyitott rájuk. Mind a 3-an beugrottak 3 kocsi mögé. A gyilkos kiszedte Jakabból a kést, és az övébe rakta a másikkal együtt. A balta a hátán volt. Egy idő után megszűnt a lövöldözés. Gergőék felsiettek a lépcsőházon a házba, ahol nem találták sehol a gyilkost, csak a szétvert bútorokat és Jakab véres, meggyötört hulláját.
Gergő az adóvevőjébe beleszólt, hogy elmondja a rossz híreket, és hogy mindenki legyen észnél.

Aztán jött az ötlet, hogy mindenkinek egy helyre kéne csoportosulnia, mert profinak tűnik ez az elmebeteg. Egyszerűen a lakótelep közepére (körbe vannak a lámpák) gondoltuk a helyet, és mondtuk, hogy mindenki menjen oda.

Boldi és Bözsi is úgy tett. Kimentek a bejárati ajtó elé, és zárták volna be az ajtót, de Boldi észrevette, hogy a konyhában ég a villany. Bözsi azt mondta, hogy ő pedig legyújtotta. Boldi nem fogott gyanút, Bözsi igen. Hiába győzködte Boldit, hogy nem a legjobb ötlet visszamenni, Boldi panaszkodott a villanyszámlára, és visszaküldte Bözsit. Bözsinek nem volt már választása, visszament. odaért a konyhához. Eközben Boldi a falhoz dőlve várt a folyosón. Bözsit kiverte a víz, aztán nagy levegőt vett és benézett a konyhába. Az ablak niytva volt, és fújta a függönyt a szél. Kiszólt Boldinak: "És az ablakot is én hagytam nyitva mi??" Boldinak kezdett elege lenni Bözsi nyavajgásaiból. Bözsi odament azablakhoz, hogy becsukja. Ám kintről benyúlt egy késes kéz, és torkon szúrta Bözsit. A nyaki ütőerét találta el, így a halál azonnal beállt. Bözsi még esés közben belekapaszkodott egy kés tartóba, amit magára ejtett. Ez zajt csinált, és Boldi meghallotta. A gyilkos felszedett még pár kést Bözsitől, és a fal mellé rejtőzött. Felkapott egy lábast is. Boldi gyanútlanul benézett a konyhába, és meglátta Bözsi holttestét. Akkor a gyilkos a lábassal pofán csapta Boldit, aki hátrahőkölt. Nyúlt volna hátra a pisztolyáért, de a gyilkos rávetődött. Elkezdtek birkózni. Boldi felbukott, a gyilkos rá. Elővett a gyilkos két kést, és megpróbálta beleszúrni Boldiba, de lelökte magáról. A gyilkos hanyatt esett. Boldi elővette a pisztolyát, és habozás nélkül lőtt. Tisztán látta, hogy az összes lövése eltalálta a gyilkost. Kifeküdt. Boldi lihegett egy darabig, aztán gondolkozott, hogy szóljon-e az adóvevőn a többieknek, hogy megvan. De aztán úgy döntött, hogy inkább odamegy, és személyesen mondja el, hogy mindenki megdicsérhesse. Ment a folyosón, a lépcső felé. Mögötte lőtt sebekkel felállt a gyilkos, és vérszomjasan vicsorított. Elővette a pisztolyát, és Boldira szegezte. Mivel ezen a napon járt a takarító a lépcsőházban, szép fényesre sikálta a falat és a padlót. Boldi a csempefalon meglátta a gyilkos tükörképét, amint lőni készül. Lőtt is, de Boldi oldalravetődött, és ugrás közben előkapva a pisztolyát lőtt kettőt. Mind a kettő eltalálta a gyilkost, aki kifeküdt. Boldi bukfencben érkezett, és rögtön rohant a lépcsőn lefelé, a találkahelyre.
De most sem volt szerencséje. Amint kiért a lépcsőházból, a fenti ablakból kiugrott a gyilkos, és ráesett Boldira. Boldi leütötte magáról, és rászegezte a fegyvert. Ezt mondta: "te sose halsz meg?" és rálőtt. Mikor megfordult a holttest, látta, hogy az nem is a gyilkos, hanem Bözsi. Boldi ezt nem hitte el, aztán fentről lövéseket adtak le rá. Boldi elkezdett rohanni, de hátba lőtték. Orraesett. A lövések megszűntek, a gyilkos elindult lefelé. Boldi beleordított az adóvevőjében, hogy itt van a háza előtt, és mentsék meg. Mindenki elindult felé.
Boldi odamászott egy kocsi mögé, és megtöltötte a pisztolyát. A gyilkos leért, és elkezdte keresni Boldit. Szétlőtt minden tárgyat maga körül, még a kocsira is jutott, de a kocsi felfogta, így Boldit nem találta el. Mivel a kocsin kívül minden mást szétlőtt, tudta, hogy Boldi a kocsinál lesz. Elindult felé, miközben az egyik kését a másikkal hegyezte. Ám a sarkon feltűnt a csapat, ezért elfutott. Mintha a föld nyelte volna el. Boldit megtaláltuk a kocsinál, Armand és Ati a vállánál megfogta, és vitte. "Beviszünk a kórházba, és végre vége lesz ennek az őrületnek!"-mondta Yvette, miközben Viktorral smárolt. Ekkor a sötétből, mögöttünk egy kamion lámpái megvillantak. Hátranéztünk, és odavilágítottunk a vezetőülésre a zseblámpáinkkal. Ott volt az elmebeteg, és dudálgatott a kamionnal, majd elindult. Mindenki oldalrafutott, és lőtte a kamiont, de az nem állt meg, hanem egyenesen Armand, Boldi és Ati felé ment. "Basszamegbasszamegbasszameg"-mondta Boldi, és sürgette segítőit. A kamion ott volt mögöttük, mikor Ati mondta, hogy a földre! Mindanniyan lefeküdtek, a kamion átment fölöttük, így megúszták. Aztán a kamion leállt, és az ajtó ablakán kinézett a gyilkos, elővette a fegyverét, és Atiékra lőtt.
A másodperc törtrésze alatt reagált erre Zoli kicsit odébb, és az egyik kukát odarugta eléjük, így azt lőtte a gyilkos. Aztán én rálőttem, de ő a kamion mögé sietett. Armand átadta Boldit Dávidnak, és mondta, hogy jön a kocsijával, hogy el tudják vinni az orvoshoz Boldit. Elfutott, és az utca végén lekanyarodott. Én, Zoli és Hegedűs odalopóztunk a kamionhoz. Megbeszéltük, hogy én az egyik, Hegedűs a másik irányból támad. Megkerültük a kamiont, és egyszerre kijöttünk, és céloztunk. Ám csak egymást láttuk, a gyilkost nem. Benéztünk a kamion alá is, de ott sem volt.

-Armand-
Odaért az ajtóhoz, elővette a kulcsát, de meglátta az ablakban, hogy van valaki mögötte. Megfordult, és egy kapucnis alak volt. Nem látszódott az arca. Nyújtotta Armand felé a kezét, és cigit kért. Armand megszánta, és elővette a cigit. Odaadta az alaknak, aki elkapta a kezét, magához rántotta, majd a másik kezében lévő inyekciót beleszúrta Armandba. Belenyomta a tartalmát. Armand összesett, és meghalt nyitott szemmel. Az alak levette a kapucnis kabátját, és az elmebeteg volt az.

-Nálunk-
Feltűnt a sarkon Armand kocsija. Világított a lámpával (ami érthető is volt este 10-kor), és 80-nal jött felénk. Nem tűnt fel semmi, csak mikor már közel volt, és nem lassított le. Egyenesen belehajtott oda, ahol a csapat nagy része tanyázott. Mindenki félreugrott, kivéve Kovács. Ő felkenődött a szélvédőre, ami be is tört. Így elvesztette az irányítását a gyilkos a kocsi felett, és belehajtott egy ház falába, ahol felrobbant a kocsi. Kizártnak tartottuk, hogy ezt túlélte. Atiék lerakták Boldit a lányokhoz, és a fiúk megközelítették a kocsit. De az újra berobbant. Mindannyian hátravágódtunk úgy 10 métert, de épen úsztuk meg, kivéve Bencét, akinek az egyik ajtó ablaka levágta a fejét.
Kicsit porosan, de felálltunk. Atihoz odarohant Nedda, és felsegítette. Aztán a tűzből egy alak rajzolódott ki, amint a pisztolyát ránk fogja. Pontosabban Neddára, aki háttal áll neki. Ati ezt észrevette, és "Neeeeeee" ordítással lassított felvételben ellökte onnan Neddát, így eltalálta a jobb oldalon a mellkasát a golyó. Nedda így viszont közelebb került a gyilkoshoz. Mindenki tüzet nyitott a gyilkosra, aki átbukfencezett a golyózáporon, és odaért Neddához, akit lefogott hátulról, és egy kést a torkához emelt. Mindenki abbahagyta a lövést. Aztán Ati is felült, és fogta a golyó helyét. A gyilkos felröhögött, majd beledöfte Neddába a kést. Mindenkit lesokkolt ezzel. De aztán felhúzta teljes erőből, így Neddának a fején is lett egy hatalmas függőleges vágás, és a nyakán is. Nedda kiterült holtan. Ati próbált felállni, ami nem sikerült. A gyilkos előrántotta a fegyverét, és lőtt volna, de Dávid időben kapcsolt: belelőtt egyet a szétrobbant kocsi motorháztetejébe. Újra robbant egyet, és a tűz beterítette a gyilkost.
Közelebb merészkedtünk, és egy szétégett, felismerhetetlen test feküdt ott, a gyilkos ruhájában. Meghalt, gondoltuk. Hívtuk a mentőket és a zsarukat, akik bevitték megvizsgálni a hullát, valamint Atit és Boldit bevitték a kórházba.


-1 nap múlva, este 9 óra -Kórház-
Ati és Boldi külön szobában feküdnek, Boldi hátát műtik, annyi lövést kapott bele. Atit már rendberakták, ő a szobájában fekszik és TV-t néz.
Boldi el van altatva, 5 orvos van a műtőben. Kopogtattak az ajtón. Az egyik orvos odament kinyitni. Kinézett, de nem volt ott senki. Visszament, de aztán megint kopogtattak. Az orvosok kezdtek dühösek lenni, hogy műtét közben zavarják őket. Az egyik orvos mondta az ajtót kinyitni indulónak, hogy küldje el bármit is akar. Az orvos kinyitotta az ajtót, és nyitotta volna a száját hogy elküldhesse, de egy sorozatlövést kapott a hasába, és a műtő túloldalán nekiszállt egy asztalnak. Az összes orvos megijjedt, és kitört a pánik. Bejött a gyilkos, és szétlőtte az összes orvost. Aztán a sorozatlövőt visszarakta a hátára, és odament az alvó Boldihoz. Boldi kicsit kinyitotta a szemét, de mikor tisztán látta a késelni készülő gyilkost, már késő volt. A kezét tudta megmozdítani egy kicsit, de akkorra már ledöfte a gyilkos. Boldogoan döfdöste a kést Boldiba, aztán mikor csupa vér lett, és meghalt, otthagyta, és kiment a műtőből, és elővette a sorozatlövőt. Minden orvost akit meglátott szanaszétlőtt. Aztán jött két biztonsági őr, szó nélkül lőtték volna, de a gyilkos gyorsabb volt, és porrá lőtte őket. Fent az emeleten is kitört a pánik, az orvosok rohangáltak a folyosón. Ati hallotta mindezt, és a lövéseket is. Azonnal tudta, hogy a gyilkos lesz az. Felállt nagy nehezen, és kivánszorgott az ajtóig, ahol egy orvostól megkérdezte, hogy hol van a fegyvere, és a cucca. Az orvos azt mondta, hogy lent van a portán. Ahoz viszont hogy azt elérje, le kéne mennie, át a gyilkoson. Aminek elég kevés az esélye, hogy túléli. Ezért Ati visszament a szobájába, és leguggolt a fal mellé. Megjelent a folyosón a gyilkos. Épp arra futott egy ápolónő, aki egyenesen belerohant a gyilkos késébe. Egy orvos megvető bátorsággal odarohant a telefonhoz, ami a falon van, és hívta a rendőrséget. Odaért hozzá a gyilkos. Megvárta, míg az orvos elmondja arendőröknek amit kell, majd hasbadöfte 3-szor. Az orvos kifeküdt. Aztán a gyilkos semmit sem bízott a véletlenre, belelőtt egy párat az ajtóba a sorozatlövővel. Atit ez nem érte. Aztán berugta az ajtót. Ati abban a pillanatban kigáncsolta, felállt és belerugott egyet, majd minden erejét összeszedve rohant a folyosó végére. A gyilkos a sorozatlövővel utánna lőtt, de az elkanyarodó Atit nem találta el, csak a falat lőtte szét. Ati rohant le a lépcsőn, a gyilkos utánna. Atival szemben, úgy 20 méterre volt a porta, ahogy leért a lépcsőről. Tudta, hogyha leér a gyilkos, nem tudna végigrohanni a folyosón. Megjött a gyilkos, de Ati hátulról leütötte. Futott tovább, nem kockáztatott, nem vette el a fegyverét. Pont odaért a portához, mikor a gyilkos felállt. Az ajtó zárva volt. Ati berugta az ajtót, így épp beugrott a lövedékek elől. Meglátta a pisztolyát, odarohant érte, és megtöltötte, majd rászegezte a porta ajtajára. A gyilkos nem jött meg. Ati nagyokat nyelt, de várt. Aztán egy kézigránát nekirapült a falnak, és bepattant a felkészült Atihoz. "HÍNYE"-ez volt az utolsó szava. Felrobbant a porta, Atival együtt.

5 perc múlva már a helyszínen voltunk a kommandósokkal. bementünk a kórházba, és hamarosan megállapítottuk, hogy néhány orvoson kívül senki sem maradt életben. Bementünk az őrsre, és megnéztük a kamerák felvételeit. Láttuk Ati menekülését, és mindent. Nem értettük, hogy szökött meg a gyilkos.
Aztán kaptuk a következő telefont: egy parkban gyilkosság történt. Mivel nem közülünk valót gyilkoltak, azthittük nem az elmebeteg van a háttérben.
Oda is mentünk.

-Parkban-
Megláttuk a holttestet, valaki egyetlen lövéssel végzett vele. Kihalgattuk a szemtanúkat, akik lámpafénynél ugyan, de látták az esetet. A leírás egyáltalán nem a mi gyilkosunké volt. Vagyis valamelyest megnyugodtunk. Körözést adtunk ki a személyre, és szétszóródtunk megkeresni, nem juthatott messzire.

-10 perc múlva-
Ricsi, Dávid és egy másik rendőr megtaláltak egy holttestet agyonszúrkálva egy bokor mellett, akire illett a leírás.
Le is adták az adóvevőn a pozíciójukat. Aztán az egyik bokor mögül zajokat hallottak. Elővették a zseblámpát, és odavilágítottak. Nem láttak semmit. Aztán a másik irányból hallottak zajt. Odanéztek, és egy kavics volt a földön. Aztán az előző helyből, a bokorból kiugrott a gyilkos, egyenesen Ricsinek, akit nekilökött a fának. Dávid és a rendőr elővették a fegyverüket és elkezdték lőni a gyilkost, aki befutott a park fái közé. Dávid és a rendőr befutott utánna. A gyilkos elbújt egy fa mellett, és a fa egyik ágát elhúzta. Mikor Dávidék odaértek, elengedte, és az pofáncsapta Dávidot, aki szaltózott egyet majd hasra érkezett. Rögtön azután a gyilkos a kispisztolyával (amit Andristól vett el) kijött a fa mellől, és lelőtte a rendőrt. Dávid felállt, és lőtte volna, de az fordulásból kirugta a kezéből a fegyvert, be a bokorba. Dávid ekkor nekiugrott, és a földön hemperegve elkezdtek verekedni. Dávid hamar felülkerekedett, és bemosott vagy 5-öt a gyilkosnak. Szinte biztosra vette hogy elájult. Még egy darabig nézte miközben hátrált, aztán megfordult és elkezdte keresni a pisztolyát a bokorban. Ekkor hátbalőtték. A gyilkos volt az, aki már felállt. Dávid kifeküdt háttal lefelé. A gyilkos ott állt mellette, és ezt mondta: "veled már volt dolgom, most eldőlt ki nyert." és meghúzta a ravaszt. Dávidot fejbe lőtte, aki meghalt.


2 percen belül megérkeztünk, és hallottuk a lövéseket a parkerdőből. Ricsi még ájult volt, ezért két rendőrt itt hagytunkhogy vigyázzon rá. Én, Viktor, Gergő, Zoli, Hegedűs bementünk az erdőbe.
Rátaláltunk Dávid és a rendőr hullájára. Nyitva tartottuk a szemünket. Aztán a sötétben valami mozogni kezdett. Odavilágítottunk, és kijött a gyilkos felénk futva, baltával a kezében. Mindenki félreugrott, de mielőtt célba vehettük volna eltűnt. Észbe kaptunk: a kinti rendőrök felé tartott. Szóltunk az adóvevőn nekik. Elindultunk, de már az indulás pillanatában lövéseket hallottunk.

-Kint-
Kijött a gyilkos, ezúttal a kezében a sorozatlövővel. Elkezdett tüzelni, a rendőrök odébbugrottak, de az egyiket ugrás közben leszedte. Maradt egy Ricsi mellett, és hívta a segítséget. Kinézett, és ő is tüzelt, de a sorozatlövő ellen esélytelen volt. Aztán a lövés abbamaradt. Kinézett, de nem volt ott a gyilkos. Megfordult, és akkor ott ült előtte, majd szíven szúrta. Oldalára feküdt a rendőr. A gyilkos aztán az ájult Ricsit is agyonszúrkálta.
Mire visszaértünk, és a rendőrök is odaértek, eltűnt.

Élnek: Én, Zoli, Hegedűs, Móriczka, Ádám, Tamás, Yvette, Viktor, Natasa, Gergő.

A gyilkosságok hatására úgy döntöttünk, együtt megyünk haza. Beültünk Gergő autójába, és elindultunk. Az út feléig némák voltunk, csak az elhunyt barátokra gondoltunk. (Gergőnek kisbusza van). Az út felénél ugyanis észrevettük, hogy egy autó követ minket kb. az indulás óta. Aztán Gergő belegyorsított, és hirtelen lekanyararodott. Ki hitte volna, de a kocsi jött utánnunk. Aztán mellénkjött, és elkezdett tolni minket. Gergő is felé rántotta a kormányt, és a két kocsival bírkóztak. Aztán jött szemből egy autó, ezért hogy elkerülje az ütközést, a gyilkos lekanyarodott. Egy darabig nem is láttuk. Már nem volt messze a lakótelep, mikor szemből jött egy autós, és az ablakból pisztolyt nyújtott elő. Gergő odébbrántotta a kormányt, de késő volt, a fegyver elsült. Gergőt mellbe lőtte, de utolsó erejével Gergő nem ment bele a házba, hanem elrántotta a kormányt, és lefékezett a kocsival. Én, Hegedűs, Viktor és Ádám kiszálltunk, és elővettük a fegyvereket. Aztán hegedűs odament Gergőhöz a vezető ülésen, de már halott volt. Aztán Natasa kiszólt, hogy mi a helyzet. Nem volt idő válaszolni: Felrobbant a kocsi. Natasa és Móriczka benne ülve felrobbantak, én kicsit odébb Viktorral és Ádámmal elszálltunk. hegedűs, aki közelebb volt nem úszta meg ennyivel: lerobbant a keze, és nagyobb égési sebeket szerzett, de még élt. Ádám eszmélt fel leghamarabb, odament Hegedűshöz és elkötötte a kezét, ami kb. a vállánál leszakadt. Aztán egy busz lámpái villantak meg, és felénk közeledett. Viktor odarohant elé, és segítségkérően integetett a kezével, ám a busz nem állt meg. Viktor az utolsó pillanatban félreugrott, a bsuz oldalára dőlt és Ádámék felé csúszott az oldalán. Ádám próbálta húzni hegedűst, de nem ment neki. Késő lett volna neki is, de én odavetődtem, és ellöktem Ádámot. A busz rácsúszott hegedűsre, és szétlapította, majd felrobbant az is. Meggyötört, szakadt ruhában voltunk, sebekkel. Szerencsére még meg volt a pisztolyunk, ám az adóvevőnk a kocsiban szétrobbant. Magunkra maradtunk. Úgy döntöttünk, elmegünk a rendőrségre, ami kb. 4 km-rel odébb van. Nem volt más választás, feltörünk egy kocsit. Ádámnak volt a szakterülete, hogy kulcs nélkül be tudott indítani autókat a drótok segítségével. Meg is tette, elindultunk. Mint ha valaki meghalt volna olyan volt a hangulat (XD). Aztán az egyik kereszteződésben belénkrohant egy markológép. Nekicsapódtunk a falnak, Ádám feje bevérzett mikor nekünkjött a markoló. Rádőlt a kormányra, ott halt meg. Viktor oldalán nem nyílt az ajtó, így ő is az enyémen jött ki. Kiszállt a gyilkos a markológépből, és elővette a véres kését, aztán a másikat is. Viktorral elővettük a pisztolyunkat, és habozás nélkül beleeresztettünk vagy 30 golyót. Kiterült a gyilkos. Viktor azt mondta, jobb lenne ha nem néznénk meg él-e, hanem inkább fussunk. Én rábólintottam, és megfordultam, de a lábamat meglőtte a földön fekvő gyilkos. Letérdeltem, Viktor újra belelőtt, és visszafeküdt. Aztán segített, és úgy mentünk el a sarokig. Ám mikor elértünk annak az utcának a végére, feltűnt a gyilkos a sorozatlövőjéel, és ránklőtt. Viktor belökött néhány kuka mögé, és ő is beugrott. Ki-ki néztünk, és lőttünk, aztán Viktort vállon lőtték. Mondta hogy jól van, aztán egy kés átszúródott a kukán, és aztán Viktor szivén is. Meghalt. Nagyon dühös lettem, és felálltam. A gyilkos eldobta a sorozatlövőjét, és felém jött. Nekem már elegem volt mindenből, és újabb tárakat lőttem bele. Mindig kifeküdt, de aztán felállt, és jött tovább. Hátrálásra késztetett, de sántítva tudtam csak menni. Aztán kifogyott a töltényem. Eldobtam a fegyverem, és a lábamat vonszolva, könnyezve elkezdtem "futni". Már ha lehet annak nevezni. A gyilkos elővette a kispisztolyát, és sétálva rámszegezte, majd hátbalőtt 3-szor. Hasra terültem. Odajött hozzám. Mozdulatlanul feküdtem. Aztán felnyögtem, és kirugtam aföldről a kezéből a fegyvert, mire a másik kezében is volt egy, és rámfogta. Ez meglepett engem, és feladtam, nem próbálkoztam többet. Még nyögve megkérdeztem: "Hogy élhetted mindezt túl?". Ő nem válaszolt, hanem fejbe lőtt. Megfordult, elmosolyodott, és kigombolta a pulóverét. Golyóálló mellény volt rajta. Elmosolyodott, felnézett a mellényről és a rendőrök érkezte előtt elhagyta a helyszínt..


THE END



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat