Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Rhett Butler naplója


Rhett Butler [320010 AL], gazdája Rhett Butler
2012-12-22 Statues

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/320010
2012-12-22 Statues

Egy szombati nap. átkockult és értéktelenül értékes.

A Hamiskártyás

Négyen ültünk az asztalnál, jómagam, Kant, Macchiavelli és Puskin. Ők mindhárman nagy elmének számítottak, mondhatni ikonikus figurának, míg az én cselekedetem annyi volt, hogy megszerveztem e kártyapartit. Relatív a legfontosabb személy én voltam, lévén ha én nem szervezem meg az estét, ők se lennének itt. Az, hogy nekik már több mint kétszáz éve halottnak kénel enniük, nem volt beszámító körülmény. Elvégre ha én élhetek jelentéktelenül, ők miért haljanak számottevően? Ígyhát visszatértek az élők közé, ki fentről ki lentről ki pedig csak szimplán a sírból, és megkezdtük a játékot.

Macchievelli nagyszájú volt de a követői nélkül nem ért semmit. Egy mihaszna ateista hamiskártyás volt aki nem tudott még csalni se, lévén nem hitt abban hogy bármikor jönne eygy ász, ellenben motiválta a félelem hogy mivan ha kap és nem hsználja asztal alá rejtett ászait, így már a játék elején lapjai közé tette, ezzel elbukva a győzelmet. Számára a csalástól volt szép a játék, számunkra meg a vereségétől. Nem volt nehéz leolvasni az arcáról játékát, mivan ha jó lapjai voltak, annyira fölényeskedni akart a gondolattal hogy a többiek félnek tőle, hogy akaratlanul fvigyorogni kezdett, míg ha rossz lapjai voltak, a másoktól való félelem foglalta el a helyét a józan eszének.

Kant saját magával vitatkozott mniden kör kezdetekor. Valahányszor megkapta a lapokat, három kérdést tett fel magának:
Milyen lapjaim vannak?
Mit kell húznom hogy nyerjek?
Van-e értelme ezekkel a lapokkal tartani?
Persze neki könnyű dolga volt, lévén filozófiája gyakorlatilaag a pókerre épült. RAcionálisan gondolkodott, de közben tudta, csak azért mert nem látja a másik lapjait, még nem jelenti azt hogy nem lehetnek jobbak az övénél. A nézetek találkozása egy arcmimikai rubik kockát csinált arcából, amit nehéz volt megfejteni, amíg az ember rá nem jött a kombinációra. Ha jó lapjai voltak, a racionalitás uralkodó kárörvendő mosolya vett erőt rajta, míg amikor rossz lapjai voltak, a látatlantól való félelem bábuként mozgatta szemöldökeit.

Puskin ellenben más volt. Furcsa volt jelenléte, mivel ő nem volt filozófus lélek mint a többiek. Ő egy egyszerű író volt, ennek megfelelően nem szőtt teóriákat a játékba, mindenféle meglátás nélkül játszotta ki lapjait.

Így ment ez egy darabon, Néha Kant alapos átgondolás után nyert, majd miután egyszerre akart kiszállni és emelni, folyamatosan bukott, mert akkor emelet amikor ksizállni lett volna esedékes, és akkor szállt ki amikor én és Puskin blöfföltünk. Macchiavelli sose blöffölt, az képmutatás lett volna állítása szerint. PErsze ő is nagyokat nyert, ugyanis mivel biztosra akart menni, csak ászokat rejtett az asztal alá, így ha netalántán 10-es párt kapott, azt csak azért is megtartotta. ÁN hiába a nagy nyereség, ő ragaszkodott a csaláshoz, bár ő maga nem értett hozzá, el is bukta amit nyert, majd a becsületességet okolta, pedig ahogyan ő vélekedett, csak félelem létezhet.

Csak Puskin maradt normális. Ő nem morgott ha rossz lapjai voltak, nem örvendezett ha nagyokat nyert. Ő csak osztott, emelt, esetenként kiszállt, kaszált és ha úgy adódott vesztett, de nem bombázott minket teóriávival.


Két filozófust és egy írót legyőzni nem akármilyen kihívás, főleg hogy mindhárman halottak. Nem igazán volt taktikám, így aztán a legokosabb amit tehettem az volt, hogy mindhármuk előnyét egybegyúrtam játékomban. Körültekintően átgondoltam hogy az aadott lapokkal mit húzhatok, ki mit húzhatott és van-e esélyem yerni, ahogy azt Kant mutatta játékával. Ugyan akkor nem alapozhatunk a nem bizonyított tényekre, és az eszköz fontosabb lehet mint a cél, így aztán Machiavellit megszégyenítő módon csaltam. Hogy mindezt tetézzem, felvettem ehhez Puskin nemtördöm arcjátékát. Az edermény elsöprő volt, folytonosan nyertem, kivéve amikor direkt kiszálltam, hogy ne tűnjön fel nekik. Puskin már a golyót szedegette ki lépéből, lévén más értéke már nem maradt, Macchiavellivel pedig már huszadszorra irattam le a miatyánkot, csak hogy szenvedjen. Kantnak még volt feldobnivalója, így ő keservesen próbálta visszanyerni tanári diplomáját. Már hajnalodott, amikor újra lapokat osztottunk, és mindenki a tőle telhető legjobb játékot próbálta nyújtani. Kivéve Puskint. Míg Kant vért izzadva cserélte a lapokat, míg Macchiavelli keservesen próbálta észrevétlenül előszedni rejtett ászai egyikét, én éppen full house-t tartottam kezemben, Puskin pedig rezzenéstelen arccal emelte a tétet. Volt egy rosssz megérésem, így bár jó lapjaim voltak, azonnal kiszálltam. Jól is tettem, ugyanis amikor puskin egy dáma drillel győzött Macchiavelli ász párja felett, miközben Kantnak semmije se volt, Macchiavelli felugrott székéből. és leszúrta Puskint. Kant még abban a percben leütötte egy székkel, majd mindhárman eltűntek. Ezt nem bántam volna, mivel ezzel nem akármiylen káoszt okoztak a szobában, ám velük együtt a pénzük is eltűnt. Az erőszak csak az élőkön működik.
2012.11.29.



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat