Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/244860
|
2007-08-24
Angyali üdvözletek
ALTATÓT DÚDOLOK, JÓ ÉJT,
kedvesem.
Égi angyal, őrzi álmod
csendesen.
Megóv a bajtól, rossztól tégedet,
s reggel karomban ébredsz,
édesem.
Csepel, Budapest XXI. kerülete a pesti síkság, a budai hegyek, és a Tétényi fennsík találkozásánál a Csepel - sziget északi részén helyezkedik el, a Duna és a Soroksári Duna-ág által határoltan. Közvetlen szomszédságban áll a XX., a IX. kerülettel, s a Duna másik oldalán a XXII. és a XI. kerülettel, délről pedig Szigetszentmiklóssal.
A kerület 1950. január 1. óta tartozik a fővároshoz. Korábban város, előtte az ország legnépesebb faluja volt. Már a honfoglalás korában ismert település. Az első okleveles emlék 1138. szeptember 3-án keletkezett, mely Csepelt jobbágyközségként említi. Az évszázadok során a történelmi viharok elől elmenekült a lakosság. A falu újra telepítésére 1712-ben került sor. Az 1838-as tavaszi jeges ár elpusztította Csepelt. Újjáépítéskor magasabb fekvésű területet - a mai Ady Endre, Kiss János altábornagy, Karácsony Sándor és Láng Kálmán utcával határolt részt - jelölték ki. Ekkortól már jelentősen befolyásolta a község életét a közeli, erőteljesen fejlődő Buda és Pest, majd az egyesült főváros.
Csepel életében, fejlődésében meghatározó történelmi esemény volt, hogy a Weiss testvérek 1892-től beindították töltényfelújító és töltényszétszerelő műhelyüket, amely alapja lett a későbbi gyáróriásnak, a Csepel Műveknek. További jelentős állomása a fejlődésnek, az 1912-ben megindult HÉV-közlekedés. Nemcsak Csepel, az ország is jelentősen gyarapodott a Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő 1928-as átadásával. A kikötő a Duna-tengerhajózás központja lett. Az 1950-es fővároshoz csatolás következménye a jelentős népességbeáramlás, az óriási építkezések elindulása, a növekvő létszámú lakosságnak kenyeret adó ipartelepítés volt. A korábbi, nemzetiségi (sváb) lakosság létszámát sokszorosan felülmúlták a vidékről betelepülők. Erőteljes ütemben épültek az elmúlt évtizedek korstílusát hűen tükröző lakótelepek, közintézmények.
Ma a főváros XXI. kerülete, ha nem is drámaian, de sokat veszített a korábbi kiemelt ipari- munkáskerületi státuszából. Az őslakosság leszármazottai és a már meggyökerezett betelepülők, civil társadalmi szervezetek, polgári körök létrehozásával igyekeznek a legszélesebb körben meghono-sítani a modern polgári gondolkodást, magatartás- és munkakultúrát. Ehhez a demokratikus keretek között megválasztott kerületi önkormányzat testülete, a közintéz-mények, a kerület gyarapodó, értelmiségi lakói jelentősen hozzájárulnak nemcsak anyagi vonatkozásban, de személyes példamutatásokkal is.
A kerület 17 önkormányzati általános iskolájából továbbtanulók aránya évek óta több, mint 90%-os. Az érettségiig eljutók száma ennek ellenére még nem elegendő. Az iskolarendszer plurális szerkezetű: a hátrányos helyzetű gyerekeket segítő alapítványi iskola, a 10 középiskola, közülük a 4 és 8 osztályos Jedlik Gimnázium, és a fogyatékosok speciális iskolája egyaránt szerepel a rendszerben.
Az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti, hogy az évente utcára kerülő, nem tanuló 4-500 fiatal helyzetére megoldást dolgozzon ki.
A kulturális életet a jól kiépített közművelődési intézmény - hálózat segíti. A nagy múltú Csepeli Munkásotthon, az Általános Művelődési Központ és a művelődési házak munkájukban rugalmasan alkalmazkodtak a társadalmi-, közéleti-, lakossági változásokhoz és elvárásokhoz, főként felnőtt oktatási programjaikkal. A klasszikus művelődési formák közül a Munkásotthon őrzött meg a legtöbbet. Ma is amatőr művészeti mozgalom egyik bázishelye. Ugyanitt bontogatja a szárnyát a befogadó típusú Csepeli Színház. Az anyagi gondok ellenére színvonalas szolgáltatást nyújtanak a kerület könyvtárai, kiemelkedően közülük a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főkönyvtára és a Munkásotthon könyvtára.
A Csepel Galéria és Helytörténeti Gyűjtemény gazdag kínálata ad képet a kerület élénk képzőművészeti életéről és Csepel településtörténetéről. Az Iskola Galéria, mely egyedülálló a főváros életében a kisdiákok esztétikai nevelését szolgálja.
Csepel sportélete közismert. A Csepel SC és a kisebb sportegyesületek, valamint az egyre jobban fejlődő diáksport - rangot vívtak ki maguknak. A versenysportok művelői között olimpia és országos bajnokok is vannak.
A csepeli közéletről legtöbbet a kéthetente megjelenő "CSEPEL" című közéleti lap, és a közszolgálati televízió, a "CSEPP"TV tudósításai adják. Mindkét sajtóorgánum az önkormányzat tulajdonában van.
Városrészek
Csepel-Belváros
A XIX. század végétõl a kerület központja, azonban ebbõl az idõbõl már csak a templom áll a fõtéren. A régi házakat lebontották, a központot a lakótelepi házak uralják. Itt található az üzletek többsége, a nagyáruház, a piac, a polgármesteri hivatal, a posta, a rendõrség, a Csepel Galéria és Helytörténeti Gyûjtemény, a Jedlik Ányos Gimnázium: tehát azok az intézmények és szolgáltató egységek, amelyek a központ jellegét biztosítják.
Csepel-Kertváros
A Belváros és a Kis-Dunaág közötti részen fekszik. Itt találjuk a Duna kerületben lévõ parthosszának az egyharmadát. Az I. világháború után parcellázták közalkalmazottak, tisztviselõk és az akkori munkáselit számára, többségében családiházas beépítésû, de egy 520 lakásos lakótelep is található itt. Ebben a városrészben van a kerület több középiskolája.
Csepel-Ófalu
A városközponttól északra elhelyezkedõ terület a Szabadkikötõ úttól, a Dunáig húzódik.
Csepel-Szabótelep
A Gubacsi hídtól nyugatra lévõ városrész a valamikori zsellérföldek helyén található. A XIX. sz. végén a város elõször erre terjeszkedett. 1912-tõl itt vezetett keresztül az (azóta megszûnt) BHÉV vonala, s épült ki a forgalmas fõútvonal a fõváros felé. Itt található a Csepeli Papírgyár.
|
