Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Timi naplója


SHADOWS [224569 AL], gazdája Timi
My sweet love, nature. :)

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/224569
My sweet love, nature. :)

Már el is felejtettem mennyire szerettem a kertünket, az "én kis erdőmet", már majdnem teljesen feledésbe merült régi szerelmem, a természet. Elfeledtem azt a sok sok kis csodát amit számomra tartogatott Ő, és hogy mekkora öröm volt az Ő lágy ölében, biztonságot nyújtó ölében játszadozni, s kicsiny titkait feltárni.
Ma azonban, kimentem Blackyvel a kertbe, annak is a legvégébe, felültem újra, ennyi idő után, a diófára tanulni, úgy mint utoljára 4 évvel ezelőtt. :) Most ebből nem igazán lett tanulás, mivel már a vihar eléggé közel volt, fölöttem is sötét, borús felhők voltak már. Amikor éreztem hogy a szél túlságosan is mérgesen fúj xD, úgy gondoltam ideje bevonulni lassacskán a házba. Megfordultam keresgélve hová tegyem a lábam és hogyan jöjjek le a fáról. Amikor megfordultam láttam valamit mozogni a kicsi száraz fűben, de azt hittem hogy csak optikai csalódás, hisz a faágak is jobbra-balra integettek, meg amúgy is minden mozgott a szél miatt :D. De mégis visszafordultam megbizonyosodni arról hogy tényleg nincs ott semmi. És volt. Egy ici-pici aranyos süníííí *.* . Olyan rég nem láttam már sünit és örültem a látványnak x). Szóval lejöttem a fáról és közelebb mentem, de ő észre sem vett csak ment a maga dolgára, keresgélve a fűbe és a száraz levelek között, s néha fel-fel emelgetve aranyos kis nóziját :D. Áááh olyan édes volt <3. Aztán végül észrevett és elbújt egy kicsi bokorba de én úgyis láttam egy kicsit :P. Végül odajött Blacky is érdeklődni hogy mit guggolászok egy bokorka mellett. Először nem vette észre a bambája a sünit, de végül észrevette és békén se akarta aztán hagyni, pláne miután megszúrta a nóziját xD. Folyton körbe-körbe szaglászta a bokrot :D.
Én ezekután tovább siettem, mert már nagyon közeledett az eső, hallottam ahogy valahol a távolban már zuhog és egyre csak közeledik. Ekkor vajon mit látnak már megint szemeim? Egy vadnyuszit :D. Az is aranyosan, sietve átugrálgatott a fáink között, és egy pillanat alatt már el is tünt a szomszédkert nagy fűjében. Azután már éreztem a hideg esőcseppeket a karomon, arcomon, és elkezdtem szaladni az eső elől, a nyomomban meg Blacky futott :D. Jó érzés az esővel fogócskázni, s közben érezni a szélben a hajam lobogását, na meg a samponom fincsi illatát xD.
Újra felfedeztem ezt a már elveszettnek hitt örömöt, és ez nagyon jó érzés. Így leírva olyan mintha elvesztené teljesen igazi értékét, de az eredeti érzés a lélekben marad.
S talán igaza volt, jobb is igy gép nélkül ;). És minek is szenvednék én ha ő már nem szeret, s nem akar engem? Nekem még mindig ott van régi szerelmem, a természet. :)



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat