Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/48045
|
2010-04-22
de szeretnélek gyűlölni...
remek, megrázott az áram, karma... -.-'
Eszter te szerencsétlen minden tekintetben, és netovább. Megőrülök, szétfeszít minden, és csak elegem van és csak elegem van, és már azon gondolkodom, hogy fogyitabletta, de nem, mert RequiemForADream, és tudom, hogy már modernebb a világ, de kinézem magamból, amit, és nem, nincsenek fogyibogyók Lujzanelli. Sírhatnékom van. Szenvedek, mert faszombelé. És igen elmegyek, mert felejtenem kell, és lehet nem akarok, de muszáj, mert egyszerűen összeszorul a szívem, és levegőt sem kapok, és csak marcangol és marcangol, és nem látok semmit, és csak hitegetem magam, pedig tisztában vagyok a kész tényekkel, és azt is tudom, hogy őrültséget csinálok, ha elmegyek, hiszen nem lesz jobb, mert ugyanúgy nem kellek majd senkinek, csak még senkibb leszek, és szeretnék totál egyedül lenni, de senkit sem tolhatok el magamtól, minek, hiszen ezt megteszik velem, szóval semmi gond, és pont most fogom kihagyni ezt a nyarat itthon, mikor végre programozgatunk a haverokkal, és újra együtt a banda meg buziPatrik. Lenne rengeteg buli, de nem érdekel, mert nem tudok felülkerekedni azon, hogy szenvedek, hiába vonják el a többiek a figyelmem, Eszter totálisan a padlón van, sőt a padlóban, ahogy mondá a rendőr Zolának: menjél le a járdába. Vagy ahogy cigányasszony mondaná gyerekének: menjé egyenesen a járdába mer fölesel.
Szép magyar emberek de fogtok hiányozni. Marhára. Csak ti.
Akkora egy marha vagyok. Miért nem sírtam akkor amikor kellett volna. Szépen kibőgtem volna a lelkem, és most jól lennék. De nem tettem, és most rohadt szarul vagyok. És az sem keltett fel, hogy megrázott az áram, nem ért fel egy kávéval, kellemetlen volt. De most mit tehetnék? Cigarettát ide. De nem dohányzom. És igen, Dávid, féltékeny vagyok. Bár ez most nem tudom hogy jött ide. fél11 van, és azt sem tudom hol vagy. Meg hogy hogy vagy. Hívni meg frászt, hiszen alhatsz vagy tudom is én. Segíts. Kérlek, segíts. És most sírok. Remek. Nem, nem sírok. Eszter nem sírsz. Eszter nem sír. Eszter erős, kraftos csaj. Nem sír. Véletlen se. Jól vagyok. Egy nagy frászt. Egyedül vagyok. Ez már igaz. Istenem, levegőt, levegőt. Mosnák ki az agyam, vennék ki a szívem, taposnák el a lelkem. Nem hiányzom én neked, nem is gondolsz rám, nem is kellek én neked. Kurvára igényelsz engem. És igen, nagyon de nagyon szeretnélek gyűlölni. Eltemetni magamban, megölni, mert te ezt már rég megtetted velem, oly könnyedén... Te taposol össze. Én meg nem tudlak téged. Szánalmas... A fejemben is te járkálsz, elegem van, elég volt. Hagyj békén, mert nem fair amit csinálsz. És mi lesz ha visszajöttem? Ha közelebb leszek majd a suli miatt. Hm, hiszen az 1,5 óra tőlem. Jóbazdmegakkormaradjaseggeden. Tényleg igaza van mindenkinek. Volt, amikor ez volt, és engem még mindig foglalkoztat. Én nem fogod utánad loholni, és nem fogok többet beszélgetést kezdeményezni, mert a vak is látja, hogy te kurvára nem foglalkozol velem, és te sosem beszélsz velem, csak amikor én szólítalak le. Hát kapd be, mert ez köcsögség, igazán megmondhatnád, hogy Eszter hagyjál. izé, Eszti hagyjál, mert te Esztizel.
fura hogy amúgy meg senki sem Esztizik, csak a gimiben, meg Dávid, de neki megengedem, mert kedvesen mondja.
Mindegy, egyszer csak kiszaladsz belőlem, kilehellek magamból, a lelkemből, a szívemből, aztán jól leszek. Mert amíg te benne vagy, addig nincs helye másnak, és nagyon szeretnék helyet csinálni másnak, szóval tessék lemászni arról a trónról, mert szemlátomást te már nem akarsz ott ülni, én meg szeretném, ha más ülne ott, szóval tessék elvonszolni fenségesseggecskéjét, ha nem akarja, hogy RobinHood nyila ugrassza fel bársonyvörös párnájáról. A tököm kivan mostmár.
m á s s z e l a f e j e m b ő l !!
|
