Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

miss.u naplója


Mentol [117728 AL], gazdája miss.u
2007-06-15,ballagás

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/117728
2007-06-15,ballagás

Hát ennek is vége.Reggel feldíszítettük a termet,a rajz 3-ast.Éva néni azt mondta,hogy 1 órakor haza mehetünk.Ehhez képest fél háromkor végeztünk.Elküldött,hogy váltsunk fel egy 100-ast 1 forintosokra.Hogy menjünk a büfébe.Petrával.A büfé zárva volt.Kimentünk a boltba,hogy majd onnan kérünk,de közben nálunk voltak a tarisznyák is meg a fényképek,meg minden.Azt leadtuk a portára.Kimenünk a boltba,azt mondta a nő,hogy neki az apró még egész napra kell.bementünk a fénymásolóba.Persze ott se tudták felváltani.Azt mondták,hogy menjünk a Matahariba.Bementünk.Ott se tudtak,aztán még egy fénymásolóba stb.És a hatodik helyen a zöldségesnél végre felváltották.

Szép volt az ünnepség.Ez volt az utolsó...Fruzsina kérdezte a sorfal állás után,hogy nem megyünk-e fel.Mondtuk,hogy nem.
-Mert?Végig akarjátok nézni az egészet?
Mondtam,hogy:
-Igen Fruzsina,végig akarjuk.Ugyanis ez lesz az utolsó,amit kivülről nézünk.
Pár perc múlva Éva néni a hátunk mögé jött.Rátette a kezét a vállamra és nevetgélve:
-Annál is inkább úgy nézzétek,hogy ez az utolsó.Mert jövőre nektek kell ugyanezt végig csinálni.
És nevetett.Nekem meg könnyes volt a szemem.Nem akartam sírni.És nem is sírtam.Csak könnyes volt a szemem.Éva néni meg ott simogatta a vállamat.(nem látta,hogy majdnem bőgök)És nevetett.De észre vettem,hogy a nevetés csak felszín.De ha nem is találta nevetségesnek,nem találta a szomorúnak sem.Vagy nem tudom.Néha olyan furcsa.És kiszámíthatatlan.Hirtelen abbahagyta a nevetést és elengedte a vállamat.
Olyan gyorsan element ez az év.Sokan sírtak.Látom előre,hogy akármennyire is akarom én sem fogom tudni megállni nélküle.
Elengedik a lufikat.És most is azt érzem,mint mindig,amikor ez következik,hogy vége.Hogy nemcsak a lufit engedik el.Hogy vele száll az év is.És a lufikkal együtt eltűnik sok minden.
Mikor vége lett csak álltam.Nem volt kedvem menni sehová.Aztán mégis elindultunk Tündével.Én felmentem a szekrényhez.Lassan.Nagyon lassan mentem.Mert minek siessek?Olyan mindegy.És nem volt a folyosón senki.Bámultam a semmibe.A végén nyitva volt az ablak.Fújta a fát a szél.Azt néztem.Furcsa volt így a folyosó,csak a rózsaszirmok a földön.És hirtelen hideg lett.Ez is furcsa volt,mert pár perce még az udvaron forróság volt.És mostmár sírtam egy kicsit.Vagy nem is sírás volt,csak olyan szomorúság.Na jó,éreztem,hogy könnyes a szemem.De mégis...vagy mit tudom én.Nincs mégis.



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat