TeveClub! - miss.u naplója

Cuccok Center

Teve Center

Karaván Center

Kapcsolat Center

Gaming Zone

[ Mi ez? ] [ Írok ide ]

haverok:

miss.u naplója

Mentol [117728 AL], gazdája miss.u
2008-03-07péntek Én megpróbáltam

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék

A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/117728

2008-03-07péntek Én megpróbáltam

Drága istenem.Egyszerűen még mindig üvölteni tudnék,ordítozni és nagyon rondákat mondani.Mert egyszerűen nem megy,nem megy.Nagyon rondán összevesztünk Erika nénivel ma is.Azt hittem,hogy felrobbanok.És nekem ne merje azt mondani senki,hogy nem utál engem.Nekem ne merjen ilyet mondani senki.A végén majd erre még visszatérek.
Reggel megkérdeztük Eszterrel Feri bácsit,hogy nem kaphatnánk-e vissza a buborékfújót.A szertár ajatajában álltunk.Hárman.És Feri bácsi:
-Nem Dóri.Erika néni megtiltotta,hogy vissza adjam nektek.
Itt eléggé meglepődtem.
-Megtiltotta?
-Igen megtiltotta,mert azt mondta,hogy tegnap is összefirkáltátok a táblát.
-Micsoda?Nem is...Ja de.
Itt Eszter is beleszólt,mivel ő írt egyetlen egy mondatot:
-Csak azt írtuk fel,hogy hol a buborékfújónk.
-Pont ez.Egyébként az Erika nénijé?
-Nem.Egy nyolcadik á-sé.
-És mért nem lehet odadni nekünk,csak kölcsön,ha már két hónapja nem kellett a nyolcadik á-snak?
-Nem két hónapja.Már fél éve.:)Amúgy nem tudom,Erika néni mondta...
-És hol van Erika néni?
-Fénymásol.
Nem akartunk konfliktust.Esküszöm,hogy nem akartunk.Csak a buborékfújót.
És elindultunk a matekszertárhoz,hogy megkeressük Erika nénit.Közben jött Higyisán is,hogy megmondja neki,hogy ő nem tudja megírni a fizika tz-t.
Odaértünk.Higyisán kezdett el beszélni,hogy ő nem volt előző két órán.Erika néni mondta,hogy az őt egyáltalán nem érdekli.Hogy ő nem tehet róla.Higyisán meg :
-Hát...jól van akkor.
És elfordult onnan.Erika néni meg felém fordult.Én meg tényleg tök normálisan csak annyit,hogy:
-Csak azt szeretnénk kérdezni tanárnő,hogy...szóval,hogy nem használhatnánk azt a buborékfújót?
És mikor mondtam a kérdést,már láttam,és valahogy talán meg is könnyebültem,hogy még sincs akkora baja,szóval láttam,hogy most megint minden a régi.Hogy még mindig úgyanúgy gyűlöl.és tényleg.Még be sem fejeztem már elkezdett kiabálni:
-Dóri!Neked meg már tegnap nagyon világosan elmondtam,hogy nem adom vissza a buborékfújót.Nem a tiétek,úgyhogy nem értem minek jössz ezzel! stb stb
-De,én nem...csak kérdeztem,hogy...
És üvöltözött és üvöltözött és a végén még emlékszem arra,hogy azt mondta,hogy:
-És nem értem,hogy mért kellene neked odaadnom valamit,amit én meg Feri bácsi vettünk a saját pénzünkön!majd te is szépen elmész Dórika és veszel magadnak egyet.Nem az enyémet használod!!!
És itt már én isr.hadtul fel voltam húzva.Egy azért mert mit üvöltözik egy ilyen hülyeségen,kettő azért,mert megint hazudik.Feri bácsi tök egyenesen megmondta,hogy az a sz,r nem Erika nénié,hanem egy diáké.Akinek féléve nem kell.És mivel már itt tök ideges voltam el kezdtem mondani,hogy:
-De Fe...
És itt megálltam.És olyan utálkozva néztem,ahogy ő énrám.És nem mondtam ki,mert szerintem akkor már pofon vág.Csak álltunk és néztük egymást ő is úgy,mintha meg tudna ott helyben gyilkolni,meg gondolom én is.És megint elkezdett magyarázni valamit,üvöltözött tovább.Mikor meg befejezte elfordult azzal,hogy szia.
És sarkon fordultam én is és Eszter jött utánam és azt hittem,hogy szétrobbanok.És egy kicsit talán meg is ijedtem attól az iszonyú dühtől és gyűlölettől,ami volt bennem.És elmondatm mindennek Erika nénit,annyi ronda szót használtam rá,amennyit csak tudtam és hányingerem volt magamtól,hogy én ezt a nőt sajnáltam...És nézett rám Eszter és azt mondta,hogy ez a nő tényleg nem normális.Aztán öt perc múlva megint Feri bácsival voltunk.Mert kérdezte,hogy mi van.És megerősítette,hogy nem Erika nénijé az az idióta vacak.Igazából már nem is érdekelt.És elindultunk a folyosón Feri bácsival és akkor befordult a sarkon Erika néni.Én meg csak úgy magamnak:
-Jesszus,megint üvöltözni fog.
És tényleg.Mentünk,ő meg megcélzott engem ,láttam,hogy iszonyú dühös.És elért és már mondta.És Feri bácsi még hátra nézett.Én meg megálltam.Sosem megyünk közel egymáshoz Erika nénivel...soha...ez érdekes,amikor véletlenül felé szállt egyszer a szappanbuborék,nyúltam felé,hogy ne ütközzön neki.És egy ponton reflexből visszahúztam a kezemet,mert egy méternél soha nem megyünk közelebb egymáshoz.Később átgondolva és most már én is emlékszem,legalábbis a legelejére,úgy történt ez a dolog,hogy mikor Higyisán elment,Erika néni rámparancsolt,hogy csukjam be az ajtót magam után.Ami meg is történt.Nos.Miután lezavartuk az első veszekedést,én annyira elveszthettem a fejemet,hogy kivágtam az ajtót és eszembe sem jutott becsukni.És minden bevezetés nélkül elkezdett kiabálni.
És olyan dolgokat mondott,ami megint csupa hazugság volt és megint...megint...
-Velem te ne csináljad azt,hogy én elküldelek te meg a folyosón rángatod a válladat,mert ezért nagyon berágok!Nagyon jól tudod,hogy ezt nem viselem el!És hogy a fenébe jöttök ahhoz,hogy elküldelek tieteket tegnap,és akkor elementek és elkéritek Feri bácsitól is.Nagyon jól tudom,mert ma ezzel fogadott.
-De nem.Tegnap is kérdeztük ,hogy nem használhatnánk-e .Tanárnő tegnap azt mondta,hogy nem tudja hol van,mert Feri bácsi elvitte.És erre mi megkerestük Feri bácsit,mert azt tetszett mondani,hogy nála van...
-Ne magyarázzad már.
-És most teljesen mást beszéltünk vele,nem ezt...
-Most nem ezt,de tegnap igen.Megmondatm neki is,hogy nem kapjátok vissza,mert az enyém és kész.És mondom neked Dórika,én nem hiszem,hogy valaha is cikiztelek vagy bántottalak volna benneteket!
Elég erős ferdítés.És még mindig azt az örjöngő dühöt és gyűlöletetet láttam a szemében,amit én is éreztem és mondta és csak az volt bennem,hogy miért hazudozik.Mi?Nem cikizett soha.Á dehogyis.Minek nevezné azokat,hogy:Eez mi?Édeseeem...,Na ne röhögtess már,Jézusom,úristen,gondolkozzál már.Meg a többit.Minek nevezné?És folytatta,ordtíozott még mindig:
-Én azt gondolom,hogy mindig a legnagyobb jóindulattal voltam az irányotokba.
Gondolom itt látta,hogy az arckifejezésemkissé rácáfol erre,mert:
-Nem?
Én meg néztem rá,és éreztem,hogy nem tudom korrigálni az arcomat.Tudtam,hogy rajta van a megvetés,és minden amit akkor éreztem.És azt válaszoltam,hogy:
-De.Igen.
-Akkor meg nagyon ajálnom,hogy ehhez tartsad magad.
Egyébként még nagyon sok mindent vágott a fejemhez.Csak már nem emlékszem pontosan.És elfordult és mindjárt előtte állt egy ötödikes,hogy:
-Boldog nőnapot.
És mosolygott rá Erika néni.Félelmetes látni ezeket a váltásokat.Rém dühös voltam rá.Egyébéként is Eszter ötlete volt,hogy kérdük vissza.Amúgy Eszter is irtó dühös volt rá,és ő is elmondta mindennek.
Magyar előtt találkoztunk a lépcsőn Feri bácsival,ő lefelé ment,mi meg fel.És hunyorogva nézett engem és vigyorgott.És mikor mellém ért:
-Sikerült kihúznotok a gyufát Erika néninél.
Elhaladtunk egymás mellett:
-Mint mindig.
-Észrevettük.
-Igen feltűnt nekünk.
Már befordultunk.Felhúztuk volna?Na ne mondja már Feri bácsi.Csak a fél folyosó visszhangzott az üvöltözéstől.

A francot se érdekelt az a r.hadt buborékfújó.Csak annyit mondott volna,hogy nem adja vissza.Ennek tetejébe elkezd hazudozni össze vissza.Hogy az az övé.Ha Éva néni lennék,azt mondanám,hogy fogalom zavarban szenved.
És igazán mondom,hogy megpróbáltam normális lenni.Hogy igyekeztem.És úgy látszott,hogy sikerült egy kicsit.Hogy már feslzólított,hogy már visszaköszönt,hogy már néha rám is mosolygott.
És hétfőn is,annyira normális voltam.És láttam,hogy ezt látja,mert fel is szólított.
De,és ezt írtam korábban,tudtam,hogy ez nem lesz tartós.Éreztem,de én tényleg megpróbáltam mindent.

És valamilyen perverz módon,valahol legeslegbelül megkönnyebültem,hogy megint minden a régi.És nem értettem,hogy mi a fenét sajnáltam én ezen a nőn.Miatta idegesítettem magamat,hogy beteg.Miatta volt bűntodatom.Hát nem.Ez csak egy pillanatnyi elmezavar volt.Egy botlás.És soha többé nem lesz ilyen.Még soha az életben nem gyűlöltem ennyire senkit mint őt.Egyszerűen undorodom tőle.Undorító amit csinál.És hányok tőle,ha arra gondolok,hogy valahol hasonlítunk.Mert sajnos így van.És ezt utálom.És órán is:Utoljára mondom Dórika.Üljél ki a pad szélére.Ha nem tűnt volna fel ott van egy szám,látod?Próbáljad már meg úgy intézni,hogy az előtt legyen a papírod is!
Engem ne Dórikázzon.Hagyjon engem végre.

És most ki vagyok akadva és írok mindent.Mert megint,tényleg megint jól belémrúgott.Gondolom Feri bácsinak is jó szokáshoz híven elmondott engem mindennek.Szóval,most írom,hogy hányok tőle,hogy rühellem.De az az igazság,hogy a düh és a gyűlölet mellett,megint sikerült eltalálnia.Megint.És megint fáj.Hogy most tényleg igyekeztem.És ezt senkinek nem akarom elmondani,de...mindegy ezt hagyjuk is.Hagyta,hogy azt higgyem,hogy normálisak leszünk majd.És én ezt egy percre elhittem.És abban a percben,amikor leengedtem,és nem az futott át rajtam,amikor megláttam,hogy most min fog ordatozni velem,abban a percben megint jól belém rúgott.
És ez fájt a legjobban.És ezt Eszternek sem mondom,meg másnak sem,de ez volt AZ ami tényleg rosszul esett.Hogy ellökött.Hogy hagytam magam ellökni.De ... nem lesz több ilyen.

« Előző bejegyzés

Következő bejegyzés; »

Problémás tartalom jelzése