Cuccok Center

Teve Center

Karaván Center

Kapcsolat Center

Gaming Zone


Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek


[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

miss.u naplója


Mentol [117728 AL], gazdája miss.u
2008-10-30,ma.

Ugrás egy másik naplóhoz!
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/117728 		2008-10-30,ma.

És igen.Dóri újból itthon van!
Csak nem volt olyan szörnyű -nammamánál- csak nem volt olyan kibírhatatlan.Hiszen őt is szeretem.De még mennyire.És tudjátok,mikor látom,hogy hogy melegíti meg nekem a kakaóhoz a tejet és látom,hogy hogyan szedi ki a tálba a levest ,figyelhetem,ahogy vág egy szelet kenyeret ,akkor úgy érzem,hogy tök jó a világ és szeretek mindent.És nagyon örülök neki,hogy ott lehetek a nagymamámmal.És arra is gondolok és néha ettől is bűntudatom van,ahogy annyi más dologtól,hogy többet kellene vele lennem,hogy sokkal több időt kellene vele együtt eltöltenünk,mert annyira gyors itt minden és mielőtt észrevenném már el is múlik.Na és elgondolkodok persze azon,hogy itt vagyok a gimiben és csak siránkozok és hisztizek,hogy mennyire nem jó a fizika tanár,hogy nem kellek ....nak,azon görcsölök,hogy mindenki jobb nálam és hogy a fiú,akit két hónapja se ismerek majd nem hagyja ott értem a...... barátnőjét.Ilyenkor csak azon kellene elgondolkodni,hogy mi az,ami most és ebben a pillanatban elviselhetetlen,és ha ezt végiggondoljuk tuti biztos,hogy elszégyelljük magunkat,legalábbis én biztosan.És hé!Nézd meg!Amin általában rágódok az vagy a múlt,vagy pedig a jövő.De nézd!Annyira felesleges,minek tépjem fel azokat a dolgokat,amik már régen véget értek ,és mégis mire rágjam magam a jövőn,ami talán be sem fog következni!Ha ezeket így átgondolod,az is lehet,hogy ráébredsz és ráébredek és ráébredünk,hogy csak a jelen nehezedik ránk.És Isten,már ha tényleg van ,egész biztos nem sújt olyannal,ami kibírhatatlan.
És igen.Jövő hétfőn elmegyek ,és Feri bácsi visszaadja nekem a Mamma Miát,amit kölcsön adtam a barátnőjének,és megkérdezem Laci bácsit,hogy milyen volt az a vacsora,amiről beszélt múltkor és rámosolygok azokra az emberekre,akik nyolc évig segítettek nekem,de lehet csak négyig és az is lehet,hogy mindösszesen kettőig.Rájuk mosolygok,mert hálás vagyok nekik,és igenis köszönettel tartozok mindenkinek,aki velem együtt van és segített és arra is rá tudok majd mosolyogni akivel esetleg két éven keresztül csak martuk egymást.De nézd nem számít a két év,csak a jelen számít.Sisák!Ha még egyszer feltenné a kérdést,hogy az út a fontosabb vagy a cél,hát tudod mit,lehet,hogy a cél és lehet,hogy nem is kellene törődni azzal ami elmúlt,ami azelőtt volt,hogy boldog lettél,vagy éppen nem az.
Tudod,ha feltenné mégegyszer az életben én elmondanám.
És tudod ilyenkor,elgondolkozok a gimin is.Mi bajom van mégis?Mégis mit szeretnék?És ilyenkor arra kellene gondolnom és most arra is gondolok,hogy:
"Hé emberek!Megcsináltam.Itt vagyok a Ságváriban!Ahol akartam folytatni."
Akkor most miért hagynám,hogy sz.r kedvem legyen.Akkor most miért hagynám,hogy tönkre menjenek a dolgok?Akkor most miért görcsölök egy pasin,akkor most miért görcsölök egy fizika tanáron?
Mikor ezt akartam és úgysem lehet változtatni.Akkor minek?
Nem.Most sem értek egyet azzal,hogy mindennek a jó oldalát kell nézni.Különben sem lennék erre képes.
De azt viszont sikerült megtanulnom ,azt gondolom,hogy NEM SZABAD VISSZANÉZNI.
Ami megtörtént azon úgysem tudsz változtatni.Ami megtörtént azt már úgysem kapod vissza.
Max javíthatsz rajta...Ha tudsz.
De nem kell.És nem hiszem,hogy a jövőbe is figyelni kéne.Nem hiszem,hogy azon kellene idegesíteni magamat,hogy mi lesz majd.Csak most.Csak itt.Ennyi.

Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat