Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/133144
|
2005. március 8.
EZ A MI NAPUNK!! :-)
Jókai Mór találóan megfogalmazta: "a férfi sorsa a nő".
A nő az életet nemcsak adja, hanem élteti is azt. Szeretettel, gondoskodással, törődéssel, egy elhallgatott mondattal. Rohanó világunkban szükség is van arra, hogy legyen számunkra egy kis sziget, a nyugalom és a gondoskodás szigete.
Nő nélkül nincs élet, boldogság, szenvedély, öröm és bosszúság!
...
Weöres Sándor: A nõ
A nõ: tetőtől talpig élet.
A férfi: nagyképű kísértet.
A nőé: mind, mely élő és halott,
úgy, amint két-kézzel megfogadhatod;
A férfié; minderről egy csomó
kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.
A férfi - akár bölcs, vagy csizmavarga -
a világot dolgokká széthabarja
s míg zúg körötte az egy-örök áram,
címkék között jár, mint egy patikában.
Hiában száll be földet és eget,
mindég semmiségen átüget,
mert hol egység van, részeket teremt,
és névvel illeti a végtelent.
Lehet kisember, lehet nagyvezér,
alkot s rombol, de igazán nem él
s csak akkor él - vagy tán csak élni látszik -
ha nők szeméből rá élet sugárzik.
A nõ: mindennel pajtás, elven
csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy;
mozogj és mozgasd s már királya vagy:
õ lágy sóvárgás, helyzeti erő,
oly férfit vár, kitõl mozgásba jő.
Alakja, bőre hívást énekel,
minden hajlása életet lehel,
mint menny a záport, bőven osztogatva;
de hogyha bárki kétkedően fogadja,
tovább libeg s a legény vérig sértve
letottyan címkéinek bűvkörébe.
Valóság, eszme, álom és mese
úgy fér hozzá, ha az õ köntöse;
mindent, mit párja bölcsességbe ránt,
õ úgy visel, mint cinkos pongyolát.
A világot, mely észnek idegenség,
bármeddig hántod: mind őnéki fátyla;
és végső, királynői díszruhája
a meztelenség.
...
Mióta ünnepeljük meg a nőnapot?
1921. március 8-a óta minden évben ugyanazon a napon ünneplik sok országban a nemzetközi nőnapot. Ennek a napnak az eredeti célkitűzése volt a nők választójogának, a nyolcórás munkaidőnek, a munka területén illetve a családi szférában történő megbecsülésnek kivívása.
A nemzetközi nőnap gondolata a német származású baloldali politikus, Clara Zetkin fejéből pattant ki az 1910. augusztus 27-én Koppenhágában megtartott Nemzetközi Szocialista Nőkonferencián. A következő évi nőnapot március 19-ére tűzték ki. Ezzel az ünneppel kívánták a nők és az asszonyok felhívni magukra a világ figyelmét. Harcoltak a női választójogért, a férfiak fizetésével azonos bérezésért, a nyolcórás munkaidőért és a munkavédelmi törvények nőkre való kiterjesztéséért. 1911. március 19-én Németországban, Dániában, Ausztriában, Svédországban, Svájcban és az Egyesült Államokban demonstrációk zajlottak a női egyenjogúság elérése érdekében.
A nőnapot azonban csak 1921. március 8-a óta ünneplik minden évben ugyanazon a napon. Sokakban felmerül a kérdés, hogy miért pont március 8-án van nőnap. Erre különböző elméletek léteznek. Egyesek szerint a dátum az 1917. március 8-i pétervári női munkástüntetéssel, vagy az 1857-es new york-i textíliparban dolgozó asszonyok demonstrációjának brutális leverésével áll összefüggésben.
Ahogyan múltak az évtizedek, úgy a nők helyzete is változott, azonban a nők egyenjogúságáért és a megfelelő életkörülményeikért folytatott harc több országban mégis fontos és aktuális kérdés maradt. Az UNICEF vezetése a 2003. március 8-i nőnapon a következőképpen fogalmazott: "Napjaink legfontosabb célja a lányok képzése, hiszen több országban is rosszabb körülmények között élnek, mint a fiúk. Rosszabb az élelmiszer és az orvosi ellátásuk és nem járhatnak iskolába. Ezeknek pedig egyértelmű következménye a magas halálozási arány, az alultápláltság és az analfabétizmus "
|
