Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/72623
|
Róma '07
Panta rhei- kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba. Hérakleitosz bon-mot-ja, úgy tűnik, ránk is alkalmazható, mégha a folyót Teverének hívják is.
Szinte pontosan egy éve róttuk az örök város utcáit Karlával, Geryvel hármasban. Most a római történelem családi szakértője a társam, épp nagykorúvá lett fiam, András. Minden hasonló, de mégis más: van, amit én mutathatok, de gyakran fiam szórja a történelmi idézeteket, császárokat, dátumokat. Gery megint a csodálatos házigazda: fantasztikus helyismeretéből újabb szeletekre nyílik kilátásunk, de sohasem erőszakos ajánló, mégha tudja is, épp mit kellene csodálnunk.
Kicsit tartottam Gery és András találkozásától: fiam a vidéki (katolikusdemokrata) osztrák mindennapok nagy kritikusa, még érvelni is tud. Házigazdánk viszont az univerzális vevőkészülék: akármilyen hullámhosszon érkezik is a jel, legyen az örömóda, segélykiáltás, szonett vagy napi jelentés, mindig van találó szava, megjegyzése. Persze adaptálhattam volna a teveklubos fórum tapasztalatait...
Megérkezésünk előtti három napon ömlött az eső, Rómában és Tamswegben is. A város pedig inkább szabadtéri múzeum, persze lehet fedél alatti csodákat is szemlélni, de mi lesz a teljes képpel? Mire vonatunk begördül Latiumba, éjszaka felszakadoznak a felhők, és kapunk három napfényes napot. Még mondja valaki, hogy nincs jó viszonyunk a Főnökséggel...
Geryt még régi helyén találjuk, a hétvége ballasztjától (csomagjainktól) megszabadulva az apostolok lován indulunk az ókori Róma centruma felé.
Az ókori fórumokat hatsávos aszfaltút szeli ketté: a modern város együtt él a történelmével. Szenátus, diadalívek, kétezer éves kövezett út hat méterrel a jelenlegi szint alatt. A Colosseumnál már másfél órás turista-sor áll, végigvárjuk persze. Mikor épült, ki kezdte a projektet- fiam sorolja a tényeket, pedig az útikönyv az én zsebemben van. Római katonának- szenátornak öltözött helyiek ajánlkoznak közös fényképezésre, kis adományért. Nekünk talán Asterixnek és Obelixnek kellett volna öltöznünk.
A Palatinus domb csodás kilátást nyújt a Fórumra, az itt állt palotákból nem maradt túl sok (kőbányának használták a későbbi építkezésekhez, most álló házakon is ókori kövek mutatják, honnan is vásárolhatták az alapanyagot).
Még eljutunk a Trevi kúthoz, dobunk is pénzérmét bele, a visszatérés reményében. A középkorban a kutak persze nem csak gyönyörködtették az embereket, hanem ivóvízforrásként is szolgáltak.
Nekünk ma már másként kell szomjunkat csillapítanunk: irány hazafelé, Geryvel meglátogatjuk a családi pizzériát. A Szent István Ház kertje kiváló kulisszát szolgáltat még egy kis olvasgatásra, lenyugvásra a hosszú nap után.
|
