Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/72623
|
Almadzag
Szomszédunk, aki most épp Brazíliában dolgozik, almafákat telepített a házaink előtti rézsűre tíz éve, amikor beköltöztünk. Sok reményt nem láttunk nagy gyümölcstermésekre, mert a humuszréteget az építkezéskor elhordták, egyébként is itt csak 20-30 centiméter mély, alatta köves. A fák mégis túléltek, és idén már egész jó termést hoztak. Mennyiségben, persze, de a minőség: hol van ez az alma a mi badacsonyi almáinktól!
Leszedtem a termést, részben beraktam a szomszéd pincéjébe, karácsonykor hazalátogat. A másik részét nálunk stacionáltam, almalének jó lesz! Túl gondos-pontos persze nem voltam a szedésben, vagy tíz gyümölcs a fán maradt.
Leesett az első hó, és csodák csodájára rigók lepték el a fát, és lecsipegették az almákat. Már többször próbálkoztunk madáretetéssel, boltban vett gombócokkal, napraforgómaggal, de a szárnyas állatok valahogy bizalmatlanok maradtak: talán csak csalétek a kirakott finomság, hogy a házi macskának-kutyának legyen mit ennie, ha elkapnak minket!
No, ha idén működött az etetés, kiakasztjuk a tavalyi madárgombócokat! Semmi hatás, madár egy szál se. Szégyenszemre felhoztam a pincénkből néhány almát, és madzaggal rákötöztem a már kopasz fa ágaira. Jót fognak nevetni a rigók!
Az első évben akasztottunk banánt meg narancsot is a kis fácskákra, hadd örüljön a szomszéd, mégis van termése! Tán még az almafák használati utasítását is elolvasta meglepetésében, vajon mit tehetett helytelenül?
|
