Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/125282
|
2012-03-04
Néha úgy pofán vágnám magamat, hogy térjek már észhez vagy csak épp azért, hogy ne változtatgassak állandóan a dolgokon.
Ma valaki más tette meg ezt.
Lehet, hogy azért érintett ilyen mélyen, mert megvan vagy mert eleve mostanában visszaköszönt felém a depi, de nagyon rosszul esett és átértékelődtek bennem a dolgok.
Régebben nagyon össze akartam költözni Gyurival. Aztán folyamatosan letettem róla... először mert ő nem volt olyan aktív, később viszont már hiába lett az, más gondok miatt döntöttem úgy, hogy még ne. Egyrészt, mert az albérletbe szerintem beleroskadnánk a fundamenta miatt. De legalábbis önerőt nem sikerülne gyűjtenünk, akkor meg minek a fundamenta. A másik lehetőséget, meg azért vetettem el, mert egyszerűen érzem azt, hogy Hajnival sok vita lenne. Szóval emiatt a patthelyzet miatt kezdtem elvetni, majd erre rátett a 2012-es félelmem, ami miatt inkább élni szerettem volna, ezzel meg együtt járt a no spórolás jelszava.Ugyanis a félelmem odaáig vitt, hogy ezerszer inkább jobbnak éreztem azt, hogy Gyurival menjünk ide-oda, "szórjuk" a pénz, ahelyett, hogy összeköltözzünk és bár tök jó, mert együtt élünk, de nincs pénz igazán szórakozásra. Ami pedig végleg betette a kaput az az volt, hogy Öcsi alig van itthon és nem akartam én is eltűnni. Nem akartam cserben hagyni Anyáékat, illetve most annyi egészségügyi cuccos volt, hogy elfogott a félelem, hogy mi van ha pl. már nem is lehetek Velük olyan sokáig. Ez meg arra sarkallt, hogy itt maradjak és igenis minél többet legyek Velük. Hiszen ettől még Gyurival ugyanannyit találkozunk mint eddig, szóval egyik részen se lenne törés, nem úgy mintha elköltöznék.
Viszont... Ma elegem lett. Anyás lettem, de miért??? Minek?? Én nem vagyok Öcsi! Én nem vagyok ugyanaz. Én nem hiányoznék úgy. Én úgysem töltöm ki azt az űrt, amit Ő folyamatosan itt hagy.
Félelemre meg nem alapozhatok. Akkor ennyi erőből soha nem lépnék.
Szóval. Sikerült a porszívóval egy zoknit beszívnom. Központi porszívó van, azaz ha a csövek eldugulnak akkor tisztítókat kell hívni. Alig mertem megmondani, már akkor bőgtem, mert tudtam, hogy közutálatnak és gyilkos szemeknek leszek kitéve. Végül Anyának elmondtam. "Hogy lehetsz ennyire figyelmetlen? Nem baj, majd a takarítást kifizeted.." Próbálta elindítani, de nem ment, ezért levágta a földre egy fasza kíséretében. Végül aztán hála meglett a zokni és a másik cső is beindult, de addig nagyon kivoltam. Sírva mentem a zokniért, erre Anyu: "Most ezért miért sírsz? Max kifizetted volna" No komment. Bár lehet ez csak nekem bántó. Hogy miért is? Mert gondoltam rá, hogy kifizetem (amúgy fél milliós ez a porszívó szerkezet, szóval nem tudom mennyi lehet a tisztítás), de ez, hogy meg se várta hogy felajánljam. Elegem van: Nem akartam, hogy újra kölcsönt keljen felvenniük + hogy tudjanak végtörleszteni, ezért odaadtam a spórolt pénzemből fél milliót. Erre most vettek egy 200 ezres bútort. Múltkor csináltatták meg fél millóért a lépcsőt stb stb... Öcsinek már a második suliját fizetik, nem kell hazaadnia semmit sem. Én 2008 nyara óta folyamatosan adok, a sulim utolsó két félévét már én fizettem ki + a mostani sulimat is én állom. Illetve semmire nem kérek pénzt... De azért az első és legfontosabb dolog az az volt, hogy megjegyezze, hogy majd kifizetem. Elegem van, hogy több százezerért képesek vásárolni, de az én továbblépésemet egy percig nem képesek támogatni. Nem, hogy pénzzel nem, mert oké akkor úgy ne, de még szavakkal sem. Azaz mikor felvetettem az összeköltözést Anya olyan fura és rideg lett. SZÓVAL ENNYI!!!!!! Nem fogok többet senkire sem gondolni, csak arra hogy nekem jó legyen. Nekem meg Gyurival jó! Ez persze most nem azt jelenti, hogy összeköltözünk, csak azt hogy nem fogom hagyni, hogy ilyen dolgok befolyásoljanak majd később. Elvakítottam magamat. Régebben már tudtam, hogy mi az ami jó lenne nekem...csak hagytam eltéríteni magamat.
|
