Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/12617
|
2005. január 11.
Az van, hogy ritkán írok. Munkarohanás és effélék. Sok. De nyafogjon a rosseb, csak rögtön szabadkozom, mert alig írok ide, pedig néha az ugrik be, hogy ez jó. Amit írok (naponta talán sokat is) azt embereknek címzem, vagy annyira magamban teszem, hogy nem osztom meg a néppel. Ez meg itt meg is osztódik és magamnak is van - bár mintha a napló elméleti kérdéseit már feszegettem volna.
Az a baj, hogy a tevés levelek elvesznek.
Meg az is baj, hogy tavasz hangulatom van. Önmagában ez utóbbi persze nem baj, de azért ettől mégiscsak nehezebben tudok oda figyelni, ahová kellene. Persze amikor meg sikerül figyelnem, akkor aztán haladok, mint a csík - ahogy most ezt a cuccot is csak úgy gépelem, mint egy állat.
Beleolvasgattam emberek naplóiba, meg levelezgettem itt a teveclubon is, majdnem meg is házasodtam:), és arra jöttem rá, hogy ez jó. Nyüzsgés van, egy olyan fórumon, amelyiken eddig csak löktem a tápot a tevémnek és ennyi. Más fórumokon ez ismerős, de itt eddig nem volt az. Hát ennek is eljött az ideje.
Visszakanyarodva mégis a napló teóriához rögvest elszomorodok az értelmetlenségén a napló írásnak, mert nem vagyok kíméletlenül őszinte. De az itt mégsem vagyok, mert itt figyelek arra, hogy ne legyen sértő senkinek, amit írok. Nem vagyok az a kíméletlen gyilkos fajta, csak amikor épp ez a célom - viszont ritkán célom ez. Embereket megbántani nem jó.
Ez most konkrétan arról jutott eszembe, hogy jó lenne egyes emberekről véleményt formálni ide, de a másokról formált pozitív vélemény néha bántó azokra akikről nem írnak ilyet. Hülye dilemma. Azt hiszem ebben a dilemmában erősít most a tegnapi jutalomosztás is a munkahelyen, ahol látszik, hogy ki kell emelni néhány embert, de ennek csúnyán megvan a veszélye, hogy azok, akiket nem emelnek ki azt hiszik, hogy ők nem dolgoztak olyan jól, pedig dehogynem, csak nincs annyi jutalom az égen, amivel ezt honorálni lehetne. Másrészt azoknak, akiket mégis kiemelnek csak akkor van ennek értéke, ha nem emelnek ki mindenkit. Csak sajnos a munkahelyen nem olyan jól mérhetőek a teljesítmények, mint pl egy sportteljesítménynél, ahol megadják, hogy mi a cél, mit ehetsz, mit nem és usgyi. Aki hamarabb ott van, az nyer. Ennyi. Hát melóban ez kicsit több tényezős.
No mindegy. Igazából agyban nem foglalkozom ennyit melóval, elég hülye dolog is, hogy ezen a naplón ez látszik. Nagyságrendekkel jobban érdekel minden más. Például a szex. Meg az erőszak. Ezek nélkül nincs semmi (slendrián idézet Monthy Python-tól).
Azt álmodtam, hogy repülök. Mindenki ment már ernyőzni, de a leszállás elég darabos volt. Tengerparton küldtük szépen, valami nagy homokfalról startoltunk. Aztán amikor mindenki lesiklott (mert nem volt fennmaradás, csak tépett a szél és mindenki lesiklott a vérbe), akkor elkezdtem én is keresni a sárkányom. Örültem, hogy az ernyősöket jól leküldöm a vérbe, mert a sárkányom jobban bírja az erős szelet. Az volt viszont a baj, hogy a sárkányom nem találtam ott. Volt ott egy csomó sárkány a parton a homokban, volt piros tokos is, de az enyém nem volt ott. Na erre fel is ébredtem.
Az az igazi baj, hogy megzavartak most napló írás közben. Nem csoda, hogy itt sokat írok a melóról, mert folyton megzavarnak. Gyíkok. Majd folyatom.
S ha legközelebb is melóról írok, akkor fizetek egy sört - persze egy ilyen napló esetén a kinek fizetek egy fura kérdés. Legfeljebb meg is iszom és rábüntetek valami magas alkoholtartalmú durvaságot.
|
