Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/12617
|
2005. február 9.
Topic: adatlap.
Kérem a szex és erőszax és női orgazmus írásom sajnálatos módon a veszedelem enyészete nyelte be, de torokig, emígyen azóta csak egészen keveset írtam a naplómba, amolyan csalódottságból kifolyólag, miszerint minek írok én blogot, ha az adatvédelem user interface-e inkább preferálja az adatvesztést, mint annak nem meglétét, azaz adatbiztonságot. Persze még mielőtt interface beütésű munkahelyi ártalommal fertőzném meg azt az imaginárius olvasót, akinek léte bizonytalan más személyében - bár ez cseppet sem baj, hiszen magamnak pötyögök - illetve magam majd csak úgyis sok év múlva lapoznék ebbe bele, mely sok év eltelte után az adatbiztonsági faktor hurka mivolta könnyedén megvonja tőlem a lehetőséget, hogy múltamban turkáljak, szóval még mielőtt itt ilyesmi elemzéseknek keríteném a nagy feneket, inkább írok másról.
S ahogy ezt megjelöltem a mai napi téma az adatlap. Vannak emberek, akiknek sok százas, vagy ezres (mármint ezerszámra 100-as) értékelésük van és az emberek rajongóan küldik a százasokat nekik, mert az ő adatlapjuk igazán király. Vajon annyi ember elolvasta az adatlapjukat és tényleg 100%-osnak tartja azt? Vagy ez csak olyan kedveskedő, mondhatni macskaszerű hízelgésnek a virtuális megnyilvánulása, netán egy amolyan szia-hogy vagy frázis egyenrangú csere párja. Vagy esetleg az egészet nem értem és valami másról van itt szó? Például szexről és erőszakról - bár ezekről mindenképp.
Valójában gondban vagyok, mert olvasgattam adatlapokat és egészen keveset értékeltem 100-asra. 100-nál rosszabbat nem adok, mert az csak arról szól, hogy kifejezem másnak, hogy szerintem hülye - ami meg nem cél. Tehát csak 100-ast adok, azt viszont nagyon keveset. Ráadásul ökör módon én csak egyszer adok 100-at egy embernek, hiszen akkor elolvastam, tetszett és ennyi. Ehhez képest sikerült felfedeznem, hogy más másképpen gondolkodik. A rám szavazó 7 emberből (érted? nem 700, hanem 7) kettő duplikátum és kétszer is azt mondták, hogy az adatlapom frankó. Természetesen ennek örülök, csak itt belebonyolódtam az oksági összefüggésekbe - legalábbis ezidáig, ugyanis aztán most már saját fonalamat vesztvén elfele, s vele együtt nem találván a motivációt sem a kérdés további vizsgálatához, szóval leállok.
A lényeg, hogy valamit eddig nem tudtam és most sem tudom, de az látszik, hogy ahogy tudtam az már nem tudása a dolgoknak olybá módon, semmint az összeált volna bennem egy önálló gondolathalmazzá.
Rendicsek?
|
