Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/12617
|
Séta
Két ember sétál egymás mellett.
S minő különbség, ha azért sétál egymás mellett mert úgy akar sétálni, vagy azért sétál egymás mellett, mert a kezük össze van kötve.
Ha itt élsz, akkor a tenger partjára vágysz, meg nyugalomra, meg melegre. Ha ott élnél, akkor biztosan tele lenne a tököd a meleggel és kívánnád a városi pezsgést.
Azt nyugodtan mondhatom, hogy nem vagyok az a folyton másra vágyódó típus. Mindig annak örülök ami van. Néha már betegesnek is tartják ezt a többiek, mert ha lekések egy vonatot, akkor nem azon aggódom, hogy lekéstem, hanem annak örülök, hogy nyertem egy csomó szabadidőt, amiben megélhetem az állomási életet, ami jó. A pillanatot élvezem, akármi is az a pillanat - mert ha már egyszer itt vagyok, akkor az minden pillanatban az én döntésem, hogy szarul érzem magam vagy sem - legalábbis nagyrészt. A kémai nagy uralma ellen persze nem tehetek semmit, s ha a vegyületek úgy állnak össze bennem, hogy kevés van valamiből, amiből több is lehetne, akkor a hangulatom lenyúlja a depi. Persze a depi is jó, mert abból általában gondolatok és alkotás születik. S ha örülök a depinek, akkor termelődik majd olyan anyag, amitől már majd nem is leszek depis - vagy mit tudom én hogyan működik az ember, de valahogy így képzelem. Mindegy. Van időjárás, meg front, meg néhány nagyobb hatalom, de az alkalmazkodás a hatalomhoz akkor is az én döntésem. Szóval a saját életem felett valamekkora hatalmam mégiscsak van (bár néha van, hogy azt érzem, hogy nincs). Akkor sem ez a lényeg.
A lényeg a biztonság. Avagy a bizonytalanság. Illetve a bizonytalanság biztonsága.
Nomeg a másra vágyódás. Most én akkor másra vágyódós vagyok vagy sem? Mert azért többször megfogalmazódik bennem, hogy mégsicsak a tenger partján kellene élni...
A házasság mondhatni megbeszélt kérdés. Sok házasság nyaffad meg abban, hogy nagy biztonságukban az emberek ellustulnak. Ha az ember naponta csókolózhat, akkor nem teszi, mert megteheti holnap is, s előtérbe kerülhet, hogy hagymát evett, berúgott, aztán elaludt a szőnyegen vagy akármi. Valahol ez is egy ellustulás. A gyerek viszont nem megbeszélt kérdés. Mi a különbség a gyerek és a házasság között? Nem tom. Mintha itt az életcél keresés előtérbe került volna.
S mialatt gondolkodni próbálok, idebent dolgozni kell, így a gondolati fonál erőszakkal megszakadt. Főnök nincs - mé pont azt hívták be a csoportgyűlésre, akit behívtak? Áthangolják az agyam munkára, helyi problémákra, s nem tudom megoldani az élet kérdéseit.
Különben is SZIGET. Hetijegy dilemma - bár valószínűleg magamra öltöm, s megyek ki jól.
|
