Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2015-07-12
Megint jó régen nem alkottam értelmes bejegyzést.
Annyira most sem kéne ezt csinálnom, de elegem van már, hogy folyton úgy ugráljak, ahogy mások fütyülnek. Persze függök anyutól, de ez így nem okés. :/ Nem lehet vele értelmesen beszélni, a dolgaim egy része, ami számomra fontos, nem is érdekli, szóval minek erőlködjek..? Egyszerűbb is, ah nem mondok neki semmit, úgyis csak a saját szarságán pörög, nagyrészt nem is velem van a baja, csak ő maga szerencsétlenkedik ezzel a hülye melójával, aztán nem képes normális állást találni, erre meg rápörög az én dolgaimra..
Nem is értem. Ő ostoroz engem, hogy nem keresek aktívan munkát, miközben nincs is meg az olasz vizsgám, szóval nem is nagyon értem, miért kell ezen ennyire pörögni, miközben ő meg egyáltalán nem keres. Aztán meg pampog, hogy itt az ideje, hogy magunkat lássuk el, meg ő már mindent megtett, meg most már majd ő lesz ránk szorulva, az is lehet. Mi van?! Teljesen hülye. Ádám örül, ha a saját dolgait ki tudja fizetni, nekem meg egyelőre munkám sincs, nemhogy izé..félretegyek vagy ilyesmi.
Mindegy, jövő héten megpróbálok valami diákmunkára elmenni, amiből látok majd valamennyi pénzt, aztán meg elvileg jön az interjú. Nem ártana kicsit rágyúrnom az angolra, mert aztán ezzel lesz a baj. Vagy valami szakmai tapasztalat kéne ami ugye nekem nincs vagy tök király nyelvtudás, egyelőre angol, de perpill nekem az sincs. Ha valami bonyolultabb mondatot kell elmondani, akkor már nem szívesen kezdek bele, mert félek, hogy elrontom. Na mindegy, vannak nekem itthon ilyen angol könyveim, előszedem, olvasok belőle, aztán nem tudom..gyakorolnom kell, de nem teljesen tudom, hogyan lenne ez a leghatékonyabb. Na mindegy is, bele kell kezdeni, aztán majd kialakul.
Aztán itt van ez a Krisz dolog. Dunsztom sincs, mit csináljak. Számára úgy tűnik, egyértelmű. Nekem se lenne ennyi kétségem, ha nem egy 19 éves srácról beszélnénk. Persze, az elején minden szép és jó, jól is esik, hogy ilyen kis cuki, körülugrál és szépeket mond (te jó ég, milyen rég volt ilyen...). Annak is örülök, hogy nem játszmázik, azt mondja, amit kigondol. Szóval őszinte. Nekem ez már nem megy annyira, de Krisz még nem csalódott annyit vagy akkorát, hogy megtanulja, ez nem mindig célravezető. Persze jobb is így. Alapvetően így az igazán jó. Csak..nem is tudom miért, nekem azt mutatta az élet, hogy nem szabad tudnia a másiknak, mit érzek, mert akkor nem érzi a kihívást. Hát..vele is ezt csinálom. Ő pedig kiadja magát kicsit. Persze bizonyos értelemben mázlija van, én nem vagyok olyan, aki ezzel visszaél.
És olyan édes tud lenni. Csak néha kicsit zavarba ejtő. Hozzá vagyok szokva, hogy az emberek nem ilyen őszinték és egyenesek velem. És mit ad isten..gyanakszom. Gyanakszom, hogy hazudik, hogy csak úgy mondja, hogy nem is gondolja így, csak beszél a levegőbe.. Persze lehet, hogy így van, de legtöbbször inkább az van, hogy egyszerűen megmondja, amit gondol, anélkül hogy átgondolná, mit fogok én gondolni. Nagyon furcsa. Az ember mindenkitől őszinteséget várna el, aztán ha megkapja, nem hiszi el. :D :D Jajj, mi nők. Bár lehet, a pasik is ilyenek. De milyen furcsa, azt gondolom, jó volt a kapcsolatom Lalával, pedig sok szempontból ő sem volt őszinte. Már az elején sem mindenben. Bár Krisz meg..úgy néz ki, olyannak fogad el, amilyen vagyok. És..nem tudom, na. Furcsa. Egy részről tök jó, más részről meg lökdösöm odébb, nehogy beleéljem magam, aztán megbántson. Milyen furcsa vagyok. Bár nem tudom..hogy ha igazán akarnám, akkor gondolom már nem lenne választásom, úgy beleestem volna..
|
