Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2015-04-17
Jajjj. Uffa. :)
Nem lesz ennek jó vége, ha ennyire cukorfalatként viselkedik.
Nagyon igyekszem lenyugtatni magam és flegmázni. Nem akarom túl spilázni, egyrészt mert nagyon ígéretes volt ez a mai, másrészt mert csak..nem akarom elszúrni megint.
Azt hiszem, talán mégis igaz lehet, hogy amikor nem várja az ember - esetemben nem is igazán akarja - akkor jön, derült égből villámcsapásként. És olyan, aki miatt nem baj, hogy nem lett Ákos, nem lett Bálint, nem lett Lala replay és nem lett senki más..
Olyan, akit kiböjtöltem, mert nem mentem bele baromságokba.
Öhm. Igen. Nem varázsolódtam el, mert észnél vagyok. Mert hiába jönnek szembe jelek meg baromságok, látom a céljaim magam előtt, és nem akarom beleélni magam valamibe, amibe épp csak, hogy belekóstoltam.
Meg őszintén szólva kicsit lehűtött, miket Brigi mondott, bár nem tudom, jelen helyzetben, a múlt heti ajándékai mellett hogy is van akkor ez a dolog.. :/
Az olasz óra amúgy nagyon rossz volt ma.
Biztos ez a hülye hidegfront vagy nem tudom, de Márta már az óra elején nekem esett. PEdig olyan jól indult a napom. Az első mondat, amit mondtak nekem ma, az volt, hogy milyen gyönyörű vagyok ma! :] Ez azért jól esik, még akkor is, ha a MÁV pénztáros fickó mondja, aki amúgy is mindig tök kedves velem meg kérdezget, hogy miért nem megyek modellnek. Ha minden jól megy, félretehetem a magassarkúim, D mellett nem néznék ki jól benne meg..nem is tudom. Örülnék persze, ha magasabb lenne nálam legalább egy pár centivel, de így is jó. Hülyén jött ki, hogy Ákos a randink előtt épp arról szövegelt, hogy nekem nehéz lehet elég magas pasit találni..
Nem nagyon tudtam, mit mondjak. Nem érdekel, hogy Dávid olyan magas, mint én, ha így viselkedik. Nem érdekel és nem is fog érdekelni. Persze jó lenne meg majd beszélhetünk is róla, hogy azért adott esetben felvennék magassarkút, de egyelőre ez annyira nem érdekel..
Na szóval..Ákos szövegelt, én hümmögtem, aztán kérdezte, mit ennék. Végül a tészta mellett döntöttem, bár kicsit fájt a hasam. A Va piano-ban ettünk, beszélgettünk. Elsózták a kajám, de nem kicsit, de nem akartam visszavitetni.
Az a bajom egyébként..hogy tök jó, hogy ilyen helyre mentünk, de utálom, ha fizetnek utánam, viszont én meg, amíg tanulok, amíg van a kezelés, amíg gyűjtenem kéne az olasz útra, addig nem fogok tudni. (Hmmbazz, fáj a fülem. Eddig csak orrfújásnál volt ez, de most már szinte non stop. Rég óta készülődöm már, hogy elmegyek fül orr gégészetre, mert valami nem kóser a fülemmel, de aztán mindig elhalogatom. Utálom az SZTK-ban b*szni a rezet...)
Na szóval..pont ezért nem akartam pasit. Mert tök jó meg minden, de nem érzem magam egyenrangúnak. Azért megint más lenne, ha meglenne az olasz nyelvvizsgám meg felturbóznám az angolt és akkor mellé ott lenne az abszolutórium.. Azzal már meg lehetne csípni egy olyan 200 nettós munkát talán.. Bár én már ilyen 170nek is örülnék.. Nem akarok Brigiékhez menni könyvelni..
Na hát amúgy..kíváncsi vagyok, hogy az ő dolgukból mi fog kisülni.. Nem akarok rossz indulatú lenni, örülök, hogy Brigi boldog, csak féltem. Én egy ilyen múltú pasival nem kezdenék.. Persze ezt neki kell tudnia..
De egyébként meg..szeretek Dáviddal beszélgetni. Ül a széken és koncentrál. Rá se pillant más csajokra, csak fókuszál, rám, arra, amit mondok. Úgy, hogy érzem, látom, tapasztalom, hogy tényleg érdekli. Mikor meg mondom, hogy nem akarom a saját sztorimmal untatni, akkor is mondja, hogy majd szólj, ha unja.
Örültem annak, hogy szereti a gyerekeket, örültem, hogy díjazza a facebook nélküliségem, hogy bármiről el tudtam vele beszélgetni. Nem hittem, hogy vannak mások, akikkel olyan jól tudok beszélgetni, mint Lalával és persze az más is volt, ez még nagyon az elején van, de máris nagyon könnyen egy hullámhosszra kerültünk. Egy percig nem volt kérdés, milyen lesz velem. Ha velem kommunikál, megszűnnek mások, csak rám figyel és ez - bevallom - nagyon jól esik. :)
Jó beszélgetést folytattunk a tervezett gyereklétszámról. Egyébként nekem ez kicsit furcsa volt, bár azt hiszem, ez manapság nem annyira meglepő, hogy érdeklődnek mások ez irányban, hiszen egyrészt, ki tudja, nem a másik lesz-e az a bizonyos Ő, másrészt meg végül is ha nagyon nem egyeznek a tervek, akkor már itt kiderülhet, hogy nem.. :D
Meg emlékszem, Bálinttal is szóba került, mikor tervezek családot alapítani.
Meg aztán később..a háziállatok.
Ló vagy póni? Ló és póni.
Minek póni? Hát a gyerekeknek. :D Ja, jogos. :D
Annyira jól vette a lapot. Nem vette se túl komolyan (remélem), se túl komolytalanul, annak vette, ami volt. Viccnek, de mint tudjuk, azoknak mindig van valóságalapjuk. :P
|
