Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2015-02-22
Ez a mai este szabad, anyuék színházban, néztem filmet, fél 10 van és perpill nincs dolgom. Holnap jó nap lesz, megkapjuk az olasz dolgozatokat és utána excel se lesz, úgyhogy lehet elmegyünk kávézni vagy teázni vagy efféle.
Kedden meg megyünk Mátéval a Noiret-ba. Na, arra kíváncsi leszek.. Pláne azért lesz érdekes, mert délelőtt az aestheticában kezdek, aztán óra és nem tudom, mikor kezdődik ez a cucc, de nem hiszem, hogy lesz időm hazamenni. Nem mintha nem lehetne az egész napot végigcsinálni egy cuccban, de a 3 igen különböző stílusú esemény.. :)
Pénteken meg itthon lesz Kicsihuszár, találkozunk. Jajj, most jut eszembe, melózom hatig.. :/ És benn se alhatok, mert másnap reggel mennek anyuék. :( Jajj, nem akarok egész hétvégén meg egész héten egyedül lenni.. :( Csak meg ne említsen Gábornak, mert akkor tuti bepróbálkozik a baromságaival.. :/
Nem is tudom miért vagyok kicsit elkettyenve. Bár mostanában mikor nem vagyok..
Beszéltünk Zsuzsival a Trenkiről, attól elvileg nem kéne, Sevis e-mailezéstől se. Lehet a jövő hét utáni hét a baj, hogy egyedül leszek végig és érzem, hogy egyre gyengül az akaraterőm Lalával kapcsolatban is. Lehet lesz bennem egyfajta büszkeség érzet, ha nem írok rá, de lehet felülmúlja a szomorúság. Nem érzem elég erősnek magam ahhoz, hogy az egész hetet tök egyedül töltsem, azt viszont szánalmasnak érzem, hogy ugyanúgy legyen, mint 2 éve, mint tavaly.. :/
Egy éve nem éreztem ennyire szánalmasak a dolgot, sőt voltaképp akkor semmi negatív érzésem nem volt.. De több, mint egy éve szakítottunk és most már..ciki, hogy semmi akaraterőm nincs és nem tudok ezen átlépni. Persze hogy jó lenne, de utána meg f*s és nincs rá szükségem. Igazából rájöttem, hogy ezt az időszakot úgy kéne végigcsinálnom, hogy nincs mellettem más. Mert ez most egy átmenet..talán kislányból valamennyire felnőtt leszek és ez egy alakulás és minden alakul az életemben, amihez nincs is szükség és nem is akarok asszisztenciát. Így viszont persze lenne értelme, de azt a több hét nyekergést utána azért..kihagynám. :)
Lassan el kéne tipliznem aludni..de úgy fáradtnak se érzem magam..meg anyuék sincsenek még itthon. Csak reggelenként érzem magam fáradtnak mikor ki kell kelni az ágyból..de akkor viszont nagyon.
Áh, annyira kilépnék a jelenlegi életemből és itt hagynám az egészet. Néha úgy érzem, senkinek nem hiányoznék.
És legfőképp azt, hogy nekem sem hiányozna az életem. Na nem az engem körülvevő emberek, akiket szeretek, hanem úgy..az életemben a minden. A sok küzdés, fájdalom, probléma, akadály..és a vicces az, hogy a java még előttem áll, hiszen még el sem kezdtem igazán dolgozni, csak úgy ímmel-ámmal csinálgatok ezt-azt. Én nyávogok, hogy mennyi dolgom van és közben nézek, hogy másoknak mennyivel sokkal több van és mégsem hisztiznek, bezzeg én..
Hmm, szóval konklúzióként levonható, hogy szar vagyok. :]
Az a fura, hogy valahogy régebben nem éreztem mindig fosnak magam. Nem is tudom, miért. Mondjuk a középsuliban lekötöttek a dolgok és minden nap ott voltak a barátaim, nem ilyen egyedül folytatott szélmalomharcnak éreztem az életem. Mostanság a suliban annyi történik, hogy látom egy héten 10 percre Mátét, aki ha épp nincs valami baja, nem oltja szét a fejem. Ha meg van, akkor igen.
Ehm. Amúgy. Tényleg tök elkeserítő egy megkeseredett hülye vagyok, persze hogy senki nem akar velem lenni. Ki vágyik egy folyton nyekergő kiscsajra, akinek állandóan elcseszett rossz kedve van? Senki.
De ha jobban belegondolok azért ez..megváltoztatható. :]
|
