Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/155884
|
Mindenki egyért
Egyiptom ismert történelme nagyjából 3000 évvel Krisztus születése előtt kezdődik. Ami előtte történt, csak következtetés. Ami utána volt, görög szerzők leírásaiból ismerjük. Igenám, csak...
Emberi kultúra definíció szerint írásos kultúra, és az ó-egyiptomi hieroglifás (részben kép- részben szótag) írás értelme az ókor végén elfelejtődött. Nagy Sándor korában még írtak is vele, a római időkben megkopott a tudás. Nem is tudták az okosok se biflázni, egészen addig, amíg a rozetti kő háromnyelvű szövege segítségével egy francia meg nem fejtette az írásjeleket, 1799-ben.
No, akkor milyen adatokra támaszkodtak a görög történetírók? Szájhagyomány? Szövegtöredékek? Ez olyan, mintha azt mondanám: a szomszédom mesélte, hogy vagy kétezer éve egy római császárt, Julius Caesart, március idusán a munkahelyén a kollégái hátba szúrták. Egyiptom történelme azonban nem csak kétezer, hanem majdnem háromezer évet ível át a fáraók korának kezdeteitől Nagy Sándor uralmáig... Akkor mostani, görög-római alapokra támaszkodó nyugati kultúránknak még néhány száz évig tovább kéne élnie, hogy ezt elérje.
Vagy harmincezer éve az addigi szavannás tájból sivatag lett, a pásztorok a Nílus völgyébe húzódtak, és az évenkénti magas vízállás által szállított termékeny iszapon növényeket kezdtek termelni. A termékfelesleg egy idő múltán megengedte, hogy tartalékoljanak is, és a puszta életfenntartás mellett más dolgokkal is foglalkozhassanak. Kis városi királyságok jöttek létre, szövetségek, háborúk után a Nílus folyásának alsó és felső részén egységes uralom alakult ki. Ötezer éve aztán Egyiptom egységes lett, kialakult az általánosan elfogadott (hieroglifás) írás.
Az egyiptomi uralkodó a fáraó, milliók munkájának gyümölcsét tudhatta magáénak. Milliók egyért...
Egyiptom történetét i.e. 300-ig három korszakra osztják, ó- közép- és újbirodalom. Közöttük mindig százéves káosz. Harminc dinasztia uralkodott ezalatt Egyiptom felett. A fáraók legfőbb törekvése mindig a holttestük épségének megőrzése volt: halotti kultuszuk szerint újra születhetnek, ha egy bizonyos tisztulási folyamat után még mindig rendelkezik a mumifikált test bizonyos meghatározott földi javakkal (élelmiszer, ékszerek, szolgálók stb.). Az Óbirodalomban hatalmas piramisokat építettek a fáraók rejtett járatokkal, a Középbirodalom uralkodói elrejtették sírjukat a Királyok Völgyében.
Reggel bizony inkább friss volt az idő Kairóban, tíz fok alatti hőmérséklettel. Emad, idegenvezetőnk inkább a sofőrrel beszélget út közben, kicsit magunkra vagyunk utalva a nézelődésben. A városi autópálya lakónegyedek között vezet. Építési szabvány nincs, mindenki azt és úgy épít, amit és ahogy akar. A magáénak gondolt területen kimér egy négyszöget, kicsit alapoz, majd salakbetonból vázat épít, egy-két emeletest. A falakat aztán berakja téglával. Ablak nincs sok rajta, erkélyt ne keress, és biztos, hogy nem is vakolja be (minek is a melegben). Aztán beköltözik, több generáció. átlagosan öt-hat gyerek. Ha kicsi lesz a ház, mert nő a család, ráhúz még egy-két szintet, statikust úgy se talál, aki "nem"-et mondhatna.
Első utunk Kairótól délre vezet, Memphisbe. Alsó- és Felső-Egyiptom határán épült a város ötezer éve, a két régió egységét mutatandó. Későbbi korokban kőbányának használták, kevés fal maradt épen. Néhány szobor, a fekvő fáraó-faragvány tíz méteres, szfinksz, hieroglifás táblák. A szabadtéri múzeum néhány száz méteres kör, magas falakkal szegélyezve. Szinte több a rendőr, mint a turista, karjukon a jelzés: Tourist Police. Vállukon gépfegyver.
Szakkara piramisa még lépcsős építésű, az első nagy (megmaradt) piramis, az Óbirodalom egyik első fáraója építtette. Akkoriban még betartották a szabályt: termőföldön nem építkezünk, a sivatag homokjába fa utakat raktak kényelmünkre. Több száz férfi kínálgatja a képeslapokat, kendőket, és minden mást, amit eladhatónak gondolt a megbízójuk. Aki már járt Isztambulban a bazárban, szorozza fel az ottani árusok eltökéltségét tízzel, nem könnyü áthatolni köztük, Emad is segít hessegetni.
Ebéd előtt még egy szőnyegüzem? Hát persze. Kappadókiában lányok-asszonyok ültek a szövőváz előtt, itt más a kép. Hét-nyolc éves fiúk csomóznak. Délelőtt van, nem kellene inkább iskolába járniuk? Az üzem képviselője jól beszél németül, feltesszük a kérdést. Ez egy iskola- mondja, az életre tanulnak, és még egy kis pénzt is hazavisznek a családjuknak. Gyerekmunka! Kizsákmányolás a legtisztább formájában! Egyiptomban 12 éves korig kötelező az iskola, mégis az emberek 60 százaléka írástudatlan. Vajon miért?
|
